A nemzetközi programot 1967-ben indította útjára a Wetland International szervezet, annak érdekében hogy hosszú távon kövessék a vízi madarak állományainak változását. A program lényege, hogy a vízimadarakat világszerte egy időben (szinkronban) mérik fel, mindig ugyanazokon a vizes területeken. Ezek a területek főleg a már ismert, nagy jelentőséggel bíró helyek közül kerülnek ki, de vannak köztük kisebb helyszínek is. Lényeges azonban hogy felmérésük minden évben megtörténjen.

A 2018-ban felmért romániai területek térképe

Az évek során felgyűlt adatok igen hasznos információkat szolgáltatnak a vízimadár állományok aktuális állapotáról, változásairól és jelzik ugyanakkor élőhelyeik állapotát. Ez lehetővé teszi a korai beavatkozást és a megfelelő védelmi intézkedések kidolgozását a kedvezőtlen irányú változások esetén. A program fő célkitűzései tehát: vízimadarak monitoringja, fontos vizes élőhelyek azonosítása, olyan információk begyűjtése amelyek segítik a fajok védelmét és kezelését a hazai és nemzetközi törvények és egyezmények alapján. A romániai adatok segítették többek közt a Fontos Madárélőhelyek (IBA) azonosítását (az úgynevezett C4-es kritérium alapján, azaz olyan területek ahol több mint 20000 vízimadár csoportosul hosszú ideig). A legtöbb terület aztán része lett a Natura 2000-es hálózatnak is, amivel ma európai szintű jogszabályok biztosítják védelmüket.

Módszer

A számlálások ideje alatt minden faj minden egyedét feljegyezzük, különös tekintettel a vízi vagy a vizes élőhelyekhez kötődő madarakra. Ide tartoznak: récék, ludak, gémek, vöcskök, sirályok, partimadarak. Ezek mellett fontosak még azok a fajok is, amelyek ökológiai szempontból szorosan kötődnek a vizes élőhelyekhez: ragadozó madarak (pl rétihéják, réti sas) vagy egyes énekesmadarak (barkós cinege, nádi sármány, stb.).

A számlálások minden évben január 10-20 között kerülnek sorra (kivételes esetekben meghosszabbítással január 31-ig). Minden nedves területet (tó, folyószakasz, mocsár, tengerpart, stb.) egy alkalommal kell meglátogatni, napközben, amikor elegendő fény van a fajok felismeréséhez, általában 9-16 óra között. Az adatokat adatlapra vagy közvetlenül telefonos alkalmazásba rögzítjük. Ha a látási viszonyok nagyon rosszak (köd, havazás), a megfigyeléseket elnapoljuk.

Minden alkalommal fel kell jegyezni: dátum, megfigyelés kezdete és időtartama, a megfigyelt fajok teljes listája egyedszámokkal, a terület neve és kódja, a zavarás mértéke, láthatósági viszonyok, jéggel borítottság mértéke, víz szintje, a használt optikai felszerelés. Az adatokat abban az esetben is rögzítjük ha egyáltalán nem figyeltünk meg madarakat (pl. teljesen befagyott tavak esetében).

A megfigyelésekhez szükségünk van egy kézi távcsőre (kisebb folyóvizek és tavak esetében) illetve állványon használt teleszkópra (spektívre) a nagyobb tavakon, folyók és tengerparton. Kell még egy kézi határozókönyv és terepi adatlap amelyet helyben kitöltünk. Abban az esetben ha telefonos alkalmazásba jegyzeteljük a fajokat és egyedszámokat, külön írjuk fel a kiegészítő információkat amelyeket majd bevezetünk az adatok feltöltésekor az OpenBirdMaps adatbázisába. A megfigyelt területeken a lejárt útszakaszoknak és a megfigyelésre használt pontoknak minden évben azonosaknak kell lenniük, annak érdekében hogy az adatok összehasonlíthatóak legyenek (a Milvus Csoport önkéntesei által eddig megfigyelt területek listája).

A kitöltött megfigyelési lapokat (megfigyelési adatlap letöltése) az országos koordinátoroknak (Román Madártani Egyesület, Milvus Csoport) kell elküldeni. Az adatok gyors összesítése érdekében az adatokat javasoljuk közvetlenül feltölteni az OpenBirdMaps adatbázisba, az alábbi menüpont alá: Feltöltés/Monitoring programok/Téli vízimadár számolás. Az országos szintű megfigyelési adatok a Wetlands International-hoz kerülnek ahol globális viszonylatban elemzik őket.

Eredmények

Kapcsolat

A program koordinátora a Milvus Csoportnál Daróczi Szilárd, szilard.daroczi@milvus.ro. A program koordinátora Román Madártani Egyesületnél Cristi Domșa, domsa.cristi@sor.ro.