A fehér gólya (Ciconia ciconia) az egyik legismertebb, legszeretettebb madarunk. Ez a bizalmas madár nagyon régóta az ember közelében fészkel – régebben főleg istálókon, csűrökön, fákon – ma szinte kizárólag villanyoszlopokon. Ez a fészkelőhely-váltás evolúciós léptékben hihetetlen gyorsan zajlott le, Romániában az első oszlopra épült fészket 1971-ben találták, ma pedig az állomány 93%-a fészkel ilyen módon. A fehér gólyák védelme tehát szorosan kapcsolódik az elektromos hálózatokhoz: nemcsak amiatt, hogy az alacsony-feszültségű elektromos hálózatok oszlopai fészkel, hanem azért is, mert a legtöbb gólya áramütés miatt pusztul el – főként vonulás közben – a középfeszültségű elektromos hálózatok oszlopain. A hálózaton levő fészkek sok problémát okozhatnak az áramszolgáltatóknak valamint a gólyáknak is, hiszen a fészkek rövidzárlatot okozhatnak, kigyúlhatnak, stb. Mindkét problémára van megoldás – a hálózaton levő fészkek alá speciális állványt kell szerelni, az áramütést okozó középfeszültségű oszlopokat pedig burkolni kell vagy madárbarát fejszerkezetűre cserélni. 2015-ben 1999 gólyafészek-állvány volt kihelyezve az országban és a középfeszültségű oszlopokon történő madárpusztulás megoldására is komoly előrelépések történtek. Ezekben a tevékenységekben a Milvus Csoport úttörő szerepet vállalt és folyamatosan dolgozik végleges megoldáson – részletek a Madarak és légvezetékek résznél. Kiadtunk a lakosság számára egy „Útmutató gólyafészek tartóállvány elkészítéséhez épületekre” című füzetet. Az áramszolgáltatók számára készült „Útmutató gólyafészek tartóállvány elkészítéséhez oszlopokra” című kiadványunk két kiadást is megért.
Ismersz egy gólyafészket, amely az elektromos vezetékre van építve és szeretnél segíteni?
Közkedveltsége ellenére az utóbbi 10 évben sajnos elszaporodtak a gólyák elleni panaszok is, fő leg a fészkelő madarak piszkítása miatt. Az évek során számos népszerűsítő tevékenységet végeztünk – gólya rajz kiállítást szerveztünk (3 országból összesen több mint 8000 rajz gyűlt össze), gólyával kapcsolatos információs táblákat helyeztünk ki több településen (Sáromberke, Kereszténysziget, Csomaköz stb.).
A gólyaszámolások szervezése, lebonyolítása fontos része a gólyavédelemnek, hiszen csak így kaphatunk képet arról, hogyan változik az állomány. Már 1994-től elkezdtünk gólyákat számolni különböző régiókban, lefedve egyes megyéket (Maros, Brassó stb.) vagy egyes folyóvölgyeket (pl. Küküllő-völgye) – ezekből számos publikáció is született. 2004-2005-ben a SOR-val közösen megszerveztük az országos gólyaszámolást, majd megismételtük ezt 2014-2015-ben. Ezek alapján kijelenthetjük, hogy az országos gólyaállomány 5500-6000 párból áll és stabil. Különös figyelmet fordítottunk egy számunkra kedves sokgólyás településre: Sáromberke a gólyák falva – néven sokrétű programot indítottunk 2004-ben ezen a településen. Többek közt gólyamúzeumot hoztunk létre, gólyafesztivált szerveztünk és megpróbáltuk fellendíteni a turizmust. Itt indítottuk el az első romániai gólya web-kamerát. Eleinte – 2006-tól 2009-ig – csak a gólyamúzeumban lehetett látni a gólyafészekből érkező egyenes adást, de 2010-től már on-line látható egy sáromberki gólyafészek és 2015 -től sokkal jobb minőségben követhetőek a gólyafészekben az események.
A gólyák közismert vonuló madarak, de a vonulási útvonalak és telelőhelyek pontos feltérképezéséhez sokat segítenek a gyűrűzött madarak által szolgáltatott adatok. 2016-ig a Milvus Csoport több mint 1000 gólyát gyűrűzött meg, főként fiókákat.
2010-ben a „Milvus Csoportˮ Egyesület elkezdte az első gatyáskuvik (Aegolius funereus) odúk kihelyezését a Kelemen-havasokban. Az ezt követő években további néhány tíz műodú felszerelésére került sor a Görgényi- és Csíki-havasokban, valamint a Gyergyói-medencében. A műfészkeket évi rendszerességgel ellenőrizzük, hogy megállapítsuk ezek foglalásának arányát és a költési sikert. 
