Hogyan erdősítsünk? – Kisokos – 3. rész
Egy kiterebélyesedett fa akár 2 tonnányi szenet is tárolhat, de ezzel egy ember mindössze fél éves kibocsátását semlegesíti.
„Mentsük meg a méheket és a gazdákat!”
Véghajrában a “Mentsük meg a méheket és a gazdákat!” - európai polgári kezdeményezés aláírásgyűjtése.755 ezer támogatónál tartunk. Már csak rád van szükség, hogy elérjük az egymilliót szeptember végéig!Írd alá, hogy…
Dr. Hetesi Zsolt fizikus: Az éghajlatváltozás tudományos háttere és néhány elterjedt szkeptikus hiedelem
Jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Munkássága során felhívja a figyelmet a bolygó véges erőforrásaira és nyersanyagaira, illetve a társadalmunk mérhetetlen energiafogyasztásának veszélyeire.
A biodiverzitás védelmét és a klímaváltozást együtt kell kezelni
A klímaváltozás okozta problémák megoldása lehetetlen a biodiverzitás megóvása nélkül - írja egy nemrég megjelent közleményben a világ 50 vezető biológusa és klímaszakembere. Az éghajlat hihetetlenül gyors változása és a…
Meghívjuk egy sétára kánikulában a városközpontba
Vajon mit lehet érezni a napon? És az árnyékban? A meghívásunk célja, hogy demonstráljuk mennyire ártalmasak az árnyékolatlan területek egy városban avagy praktikusan fogalmazva, mit jelent a fák hiánya. Hőkamerával…
Hogyan erdősítsünk? – Kisokos – 2. rész
Az első részből kiderült, hogy egyes tájak igazi titkokat rejtenek. Esetünkben az, hogy a Csíkszentdomokos határában lévő területet valójában lombhullató erdő borította. https://www.youtube.com/watch?v=54KGtYOYbSY&list=PLI4ZtBQ9maukR6IYs-IQAQ3XQj24FEOu6&index=11 Egyre gyakrabban ültetnek fákat azzal a céllal,…
Hogyan erdősítsünk? – Kisokos
Az 1700-as évekből származó katonai térképek bizonyítják, hogy Csíkszentdomokos határában, a mostani kaszáló helyén valaha egy erdő állt. A legtöbbünknek az jutna eszébe, hogy itt fenyőerdő lehetett. Pedig ezen a…
Ha környezetvédelmi miniszter lehetnék…
Zöldített szemüvegen keresztül nézném az országomat. Nem, nem azon a sokat emlegetett sötétzöld szemüvegen, azon keresztül nem lehet látni. Csak amolyan egyszerű zöld szemüvegen, azon keresztül látszik, hogy a természetes…
Egy jobb jövőért!
Sokszor észre sem vesszük, hogy a klímaváltozás milyen helyi változásokat és problémákat is okoz. A dunai galóca valaha a Kárpát-medence legtöbb hegyvidéki folyójában élt. Mára szinte mindenhonnan eltűnt. 2014-ben bizonyosodott…
Klímamozaik – Közérthetően a klímaváltozásról
Hogyan is érint minket a klímaváltozás? Tényleg hatással van ránk? Hétköznapi emberként egyáltalán tudunk tenni ellene? Ezek korunk talán legfontosabb kérdései. A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Biológia-Geológia karán működő szakosztályban, a…
Ifjú nagyköveteink fát ültetve veszik fel a harcot a klímaváltozás ellen
Csíkszentdomokoson a Pando Egyesület faültetési akciójában két nagykövetünk is részt vett. Büszkék vagyunk rájuk, hogy másoknak is példát mutatva idejüket aktívan töltik. A kezdeményezésnek köszönhetően néhány évtized múlva ezen a…
Tarló és gyepégetés hatásai
https://www.youtube.com/watch?v=yvJCU0xJWqg&feature=emb_title Kora tavasszal még mindig nagyon sok helyen égetnek a földeken azért, hogy megtisztítsák azokat a növényzettől. Viszont ezzel károsodnak a talajban lévő szervezetek. A talaj felszínén az éppen csírázó…
A gyepek és jelentőségük a klímaválságban
Mi a gyep? Tevékenységeink során néha szembesülünk vele, hogy a gyep kifejezés csak a szakembereknek jelent egy természetes élőhelytípust. Vidéki tájban előfordul, hogy nem tudják, melyik területre gondolunk és amikor…
A klímaváltozás rejtőzködő ereje
Írta Láng Borbála Kína tíz éve tartó törekvése a levegőminőség javításáért és a környezetszennyezés csökkentéséért az egyre gyakrabban fellépő egészségkárosodás miatt folyik. Az aeroszolokkal történő légszennyezés mérséklése viszont az Environmental…
Mi lesz a fotoszintézissel?
Írta Bokor Balázs Az ember által okozott szén-dioxid-terhelés egyharmadát a növényi szervezetek kötik meg. A klímaváltozás egyre nagyobb hatást gyakorol az éghajlatra. Ez pedig a növények anyagcseréjében is meglátszik. A…
2010-ben a „Milvus Csoportˮ Egyesület elkezdte az első gatyáskuvik (Aegolius funereus) odúk kihelyezését a Kelemen-havasokban. Az ezt követő években további néhány tíz műodú felszerelésére került sor a Görgényi- és Csíki-havasokban, valamint a Gyergyói-medencében. A műfészkeket évi rendszerességgel ellenőrizzük, hogy megállapítsuk ezek foglalásának arányát és a költési sikert. 
