Ez az eddigi legaggasztóbb jelentés

A dokumentum adatai alapján az emberiség közel fele, megközelítőleg 3,6 milliárd ember már most olyan helyen él, ahol a klímaváltozás miatt nagyon sebezhető. Ez elsősorban a déli országokat érinti, de a világ minden részén egyre erőteljesebbek a klímaváltozás következményei. Kelet-Közép-Európát hőség és vízhiány, valamint árvizek egyre súlyosabbá válása érinti a leginkább. Ezek a hatások pedig a nagymértékben csökkentik a mezőgazdasági termelékenységet. A jelentés készítői hangsúlyozzák, hogy a kibocsátáscsökkentés mellett a természetvédelem kell legyen az egyik alapvető eleme a klímapolitikának, mert minden kutatási eredmény arra mutat, hogy a természetközeli megoldások a leghatékonyabbak a városok klimatizálásban, árvízvédelemben, a vízgazdálkodásban és a mezőgazdaságban egyaránt.

Az agráriumnak van ma az egyik legnagyobb hatása az európai biodiverzitásra. A Romániában az egyre inkább intenzifikálódó mezőgazdasági folyamatokat meg kell állítani. Az intenzív gazdálkodás a klímaváltozás hatásainak is egyre inkább kitett, miközben a klímaváltozás egyik motorja is. A mezőgazdaság zöldítésére tette le alapkövét az EU is, a tagországoknak okosan kellene használniuk ezeket az alapokat és valóban a klímabarát mezőgazdasági átállásra kellene ezt fordítaniuk.

De nem csak a mezőgazdaságban, hanem az élet minden területén amellett, hogy klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok kibocsátását drasztikusan vissza kell fognunk, párhuzamosan a klímaváltozás hatásaival szembeni kitettségünket is csökkentenünk kell. Az IPCC mostani jelentésén 67 ország 270 tudósa dolgozott, a végleges szöveget további 700 szerző dolgozta ki, 195 ország hagyta jóvá.

A jelentés az emberiség klímaváltozáshoz kapcsolódó legjobb tudományos ismeretein alapul.A tanulmány nagy hangsúlyt fektet a klímaváltozás regionális hatásaira, de a városokra és a tengerparti közösségekre gyakorolt lokális hatások következményeire is.

A legfontosabb üzenetek:

• Sürgős intézkedésekre van szükség a növekvő kockázatok kezeléséhez

gyakoribb hőhullámok, aszályok és árvizek már átlépik az élőlények toleranciaküszöbét és már most tömeges pusztulásához vezetnek a legérzékenyebb fajok esetében.

A szélsőséges időjárási jelenségek egyidejűleg jelentkeznek, éppen ezért egyre nehezebb őket kezelni. Emberek millióit érintenek súlyos víz- és élelmiszerellátási problémák főként Afrikában, Ázsiában, Közép- és Dél-Amerikában, illetve az Északi-sarki régió kis szigetein. Ambíciós és gyors lépésekre van szükség az emberi életek és a biológiai sokféleség elvesztésének elkerülése érdekében.

Az új jelentés szerint az alkalmazkodásért megtett erőfeszítések nem elégségesek. Egyre nagyobb a szakadék a ténylegesen megtett és azon intézkedések között, amelyek az egyre növekvő kockázatok kezeléséhez szükségesek lennének. Az elmulasztott intézkedések a szegényebb országokat és gazdagabb országok alacsonyabb jövedelmű lakosait hatványozottabban sújtják.

• A természet védelme és megerősítése kulcsfontosságú az élhető jövő biztosításához

Az egészséges ökoszisztéma ellenállóbb a klímaváltozással szemben. A Föld szárazföldi és vízi élőhelyeinek 30-50 százalékának megőrzésével a társadalom profitálhat annak szénelnyelő és tároló képességéből. Ennek eléréséhez viszont elengedhetetlen a megfelelő anyagi és politikai támogatás.

A tudósok rámutatnak arra, hogy az éghajlatváltozás szorosan összefügg a természetes erőforrások kiaknázásával, a növekvő urbanizációval, a társadalmi egyenlőtlenséggel. Az értékelés egyértelműen azt mutatja, hogy a kihívások leküzdése érdekében mindenkinek – kormányoknak, magánszektornak, civil szférának – együtt kell működnie. Többek között a tudományos, technológiai és a helyi, bennszülött lakosság ősi ismereteinek egységesítése hatékonyabb megoldásokhoz vezetne.

• A városok a klímaváltozás okozta veszélyek forrópontjai, de egyben a megoldások döntő részének központjai is

A világ lakosságának több, mint a fele városokban él. Éppen ezért a jelentés különleges hangsúlyt fektetett ezen területek alkalmazkodásának és az őket érő hatások megismerésére. A szélsőséges időjárás egyre kedvezőtlenebbül érinti az emberi egészséget, a megélhetést, az ingatlanok és kiemelt fontosságú rendszerek infrastruktúráját (például az energia- és közlekedési hálózatot).

A fejlődő urbanizáció és a klímaváltozás együttesen érezteti hatását. Ez különösen érződik azokban a településeken, ahol elmaradottak a fejlesztések, magas a szegénység és a munkanélküliség aránya, hiányoznak az alapvető szolgáltatások.

A városok azonban lehetőséget is kínálnak az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. A zöld épületek, a tiszta víz- és a megújuló energia ellátás, a fenntartható közlekedés kialakítása a városok és a vidéki települések közt, mind egy befogadóbb és igazságosabb társadalomhoz vezethetnek.

• Szűkülő ablak a cselekvéshez

Az éghajlatváltozás globális kihívás, amely lokálisi megoldásokat igényel. A jelentés egyértelműen kijelenti, hogy a klímaváltozás hatásaival szembeni ellenálló képesség növelése már a jelenlegi felmelegedési szint mellett is nagy kihívást jelent. Ha a globális felmelegedés meghaladja az 1,5 °C-ot, a cselekvés lehetősége korlátozódik, illetve ha a globális felmelegedés meghaladja a 2°C-ot egyes régiókban el is lehetetlenedik. Ez a kulcsfontosságú megállapítás rávilágít az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépés sürgősségére, amely a méltányosságra és az igazságosságra összpontosít. A megfelelő finanszírozási, technológiai, politikai partnerség és elkötelezettség hatékonyabb alkalmazkodást és kibocsátáscsökkentést eredményez.

A Testület hat-hét évente kormányok megbízásából végzi el ezeket a nagyszabású áttekintéseket. A kutatók három munkacsoportot alkotnak, amelyek az alaptudomány újonnan megszületet eredményeit, a klímaváltozás hatásának mértékét és a probléma kezelésének lehetőségeit vizsgálják. A jelentés az éghajlatváltozás minél pontosabb megértéséért a legfrissebb tudományos kutatások elemzését tűzte ki célul. Egyesíti az éghajlattudomány, a paleoklimatológia legújabb eredményeit és a klíma szimulációkból származó bizonyítékokat.

A tudomány bizonyítékai egyértelműek: az ember okozta klímaváltozás veszélyt jelent az emberi jólétre és a bolygó egészségére. Az összehangolt és egységes fellépés elhanyagolásával pedig elmulasztjuk az élhető jövő lehetőségét.