Parlagi sas

A parlagi sas (Aquila heliaca) a 2026-os ÉV VESZÉLYEZTETETT FAJA. A segítségeddel terepi felméréseket fogunk végezni, hogy azonosítsuk a párokat, lokalizáljuk a fészkeket és megfigyelhessük a költésüket. Ezt követően kezdődhetnek el a fajmegőrzési tevékenységeink, vagyis mesterséges fészkek kihelyezése, fészkek követése kamera segítségével és fák ültetése, amelyek hosszútávon megfelelő fészkelőhelyet tudnak biztosítani a párok számára.

A parlagi sas költőpárok rendkívül alacsony száma, a fenyegetések, valamint az elmúlt száz évben bekövetkezett jelentős állománycsökkenés miatt a romániai madárfajok Vörös Listáján kritikusan veszélyeztetett besorolást kapott.

A faj állományát továbbra is számos veszélyeztető tényező sújtja, amelyek közül kiemelkedő a mérgezés, az elektromos vezetékek okozta áramütés, a mezőgazdaság intenzifikációja, valamint a költőhelyekül szolgáló idős fák eltűnése.

A fajról

A parlagi sas egy nagy méretű ragadozómadár. Az öreg példányok sötétbarna tollazatúak, hátukon jellegzetes fehér vállfoltokkal. Szárnyuk hosszú és keskeny, körözéskor egyenesen vagy enyhén lefelé tartják. A fiatal madarak világosabb, homokszínű tollazatúak, és csak hatéves korukra érik el a felnőttekre jellemző sötét színezetet.

Táplálékát főként közepes méretű emlősök és madarak – például mezei nyúl, hörcsög, ürge, fácán – alkotják, de télen dögöt is fogyaszt. A Kárpát-medencei állomány többnyire állandó, míg a fiatal madarak gyakran hosszabb kóborló mozgásokat tesznek, elsősorban a Balkán irányába.

A parlagi sas elsősorban nyílt, mozaikos tájszerkezetű területeken fordul elő, ahol nagy kiterjedésű mezőgazdasági területek és gyepek váltakoznak erdőfoltokkal. Költésre olyan fákat választ, ahol megfelelő táplálékbázis áll rendelkezésre, ugyanakkor a fészkelőhelyek viszonylagos zavartalansága is biztosított.

Fészkét többnyire magányosan álló vagy erdőszélen található, nagy termetű fákra építi. Az öreg, stabil fák különösen fontosak számára, mivel fészkeit gyakran több éven át használja és folyamatosan tatarozza.

Eddigi tevékenységeinkről

2016-ban Arad megyében sikerült azonosítanunk egy sikeresen költő parlagi sas párt, miután a faj az elmúlt 45 évben nem fészkelt hazánkban. Évről évre figyelemmel követtük a parlagi sasok által elfoglalt revíreket és költési próbálkozásokat is sikerült azonosítanunk.

Az első fészek megtalálását követően, egyre több elfoglalt revírt és sikeresen költő párt találtunk. Az általunk azonosított növekedés a magyarországi kollégáink által végzett több évtizedes természetvédelmi intézkedéseknek köszönhető. Ezek eredményeként a Magyarországon fészkelő párok száma 300 fölé emelkedett és a faj keleti terjeszkedése elért hozzánk.

2024-ben az egyik megrongálódott fészket megerősítettük és egy fémtartó segítségével növeltük a fészek stabilitását.

Ebben az évben rekordnak számító 9 revírben észleltünk parlagi sast, 3 sikeres költő párt regisztráltunk és 4 fióka repült ki a fészkekből. Ezek után a biztató eredmények után 2025-ben csak az előző évben költő 3 párt azonosítottuk, de nem rendelkezünk megbízható adatokkal a költési sikerükről.

A tervezett fajmegőrzési tevékenységeinket megelőzően szükséges a faj állományának felmérése, majd ezt követően olyan konkrét intézkedések, amelyek javítanák a faj költési feltételeit és ez által növelnék a Romániában fészkelő párok számát.