Kovács Kinga és Andi Boancă, fiatal nagyköveteink élménybeszámolója a Szlovákiában szervezett vad-táborról.

A Game On projekt keretén belül lehetőségünk nyílt részt venni a “Vissza a vadonba” elnevezésű ifjúsági cserén Szlovákiában, amelynek fő célja a klíma és biodiverzitás kapcsolatának megismerése volt előadások, tapasztalatcsere és gyakorlati tevékenységek révén.

^{Photo: Patrik Gazo}

Erre a csodálatos, egy hetes táborra több országból is érkeztek résztvevők (Bulgária, Csehország, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Németország, Románia, Szlovákia), hogy együtt ismerjük meg a szlovákiai BROZ egyesület tevékenységét Nagyléli-sziget területén. A Nagyléli-sziget a Duna középső szakaszának egyik legnagyobb és legrégibb természetes szigete. Natura 2000-es védett területként számos élőlénynek nyújt otthont, mint például a búbos banka (Upupa epops), szürke gém (Ardea cinerea), rétisas (Haliaeetus albicilla), fekete gólya (Ciconia nigra) vagy akár a ritka dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus). Régen a sziget lakosai intenzív legeltetést folytattak, így megőrizve a sziget mozaikosságát. Napjainkban a sziget már lakatlan, ezért a legeltetés felhagyásával elszaporodtak az inváziós fajok, mint a cserjés gyalogakác (Amorpha fruticosa), selyemkoró (Asclepias syriaca) vagy mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima). A terület ugyanakkor termetes ártéri élővilágnak ad otthon, amely a biológiai sokféleség szempontjából jelentős. A BROZ egyesület számos tevékenységgel próbálja fenntartani az élőhelyeket és a biodiverzitást. Ebben a hagyományos szakaszoltató (rotációs) legeltetés fontos szerepet játszik. Ez a módszer különféle marhaféléket (köztük a magyar szürkemarhát is), vízibivalyokat, lovakat, szamarakat, illetve kecskéket használ. A magasabb fűvel benőtt területen először lovakkal legeltetnek, majd a tehenekkekel, illetve cserjésedés megelőzését a kecskék segítségével oldják meg. Az élőhelyek védelme érdekében az Ostrov ökofarmon rehabilitációs centrum is működik a sérült fehér és fekete gólyák, illetve ürgék (Spermophilus citellus) számára.

^{Photo: Boancă Andi}

Az ökofarmon kialakított szálláshelyen töltött első két napunk a BROZ munkájának és a résztvevők egymással való megismerkedésével telt. A sziget bejárása közben betekintést kaptunk a jelenlegi kezelési intézkedésekbe, amelyekkel az egyesület igyekszik megőrizni, illetve egyes területeken visszaállítani az élőhelyek természetes állapotát. Mindemellett egy kis ízelítőt kaptunk a szigeten rohamosan terjedő invazív növényfajok helyzetéről, és a klímaváltozás okozta, kézzel fogható következményekről, mint például a gyakoribbá váló szárazságok és áradások.

^{Photo: Dominic Ditri}

A tábor alatt több este is alkalmunk nyílt a szigeten eurázsiai hódokat természetes környezetükben megfigyelni, miként a Nap nyugtával kimerészkednek üregükből, hogy elkezdhessék az éjszakai életüket.

^{Photo: Jordanka Slavova}

A harmadik napunkat már terepi munkával kezdtük, hisz célunk volt közös erővel megszabadulni a sziget part menti részén elterjedt, invazív növényfajtól, a cserjés gyalogakáctól (Amorpha fructicosa), amely rendkívül gyorsan képes átvenni a természetes növénytársulások helyét.

^{Photo: Dominic Ditri}

A figyelmünket nem csak a növényfajok tanulmányozása kötötte le, ugyanis a következő projektünk a Duna partján végigfutó homokfal megtisztítása volt, amely a partifecskék (Riparia riparia) fészkelőhelyeként szolgált, míg be nem nőtte a buja növényzet. Azt hiszem, mindenki nevében kijelenthetem, hogy felszabadító érzés volt egy állatfaj fennmaradási esélyét ilyen módon növelni, hisz jövő évtől már a szlovákiai oldalon is megtalálhatják a számukra megfelelő költési helyet, nem csak a folyó túlsó partján.

^{Photo: Jordanka Slavova}

A következő napok egyik programpontja csónakázás volt a Dunán, hogy a vízről is megfigyelhessük a szigetre ültetett kanadai nyárfákat, amelyeket a BROZ a közeljövőben helyettesíteni próbál fehér nyárral. Ennek koronája képes megartani a rétias (Haliaeetus albicilla) és gólyák nehéz fészkét. Mindezt követte egy túra a szigeten, amely során egy entomológus segítségével tanulhattunk meg többet a beporzók fontosságáról és sokszínűségéről.

^{Photo: Dominic Ditri}

^{Photo: Patrik Gazo}

Számos estét szakemberek előadásainak meghallgatásával töltöttünk, hogy egyre nagyobb betekintést nyerhessünk a BROZ munkájába és jobban megértsük az általuk kitűzött természetvédelmi célok fontosságát. Hallhattunk és eszmecserét folytathattunk a legeltetés általi területkezelésről, beporzók fontosságáról és klímaszorongásról. Mindez jó alkalom volt arra, hogy megosszuk egymással gondolataikat, kérdéseinket és félelmeinket is.

^{Photo: Dominic Ditri}

Nagyon hálásak vagyunk a Milvus Csoportnak, hogy segítségükkel eljuthattunk erre a mesés farmra, ahol tapasztalatot és maradandó emlékeket gyűjthettünk, hozzánk hasonlóan kiváncsi természetű és természetszerető fiatalokkal karöltve. Fontosnak tartjuk, hogy a jövőben több olyan alkalom is megrendezésre kerüljön, ahol fiatalok tanulhatnak együtt a klímaváltozás problémájáról vagy egyéb természetet érintő kérdéskörökről.

Kovács Kinga și Andrada-Kristina Boancă, fiatal nagyköveteink