Krímen költ a romániai kerecsen

Thea înaintea părăsirii cuibului Foto: Socrate Adrianopolit
Thea kirepülés előtt
Fotó: Socrate Adrianopolit

A műholdas nyomkövetés derített fényt a közép-európai és a kelet-európai kerecsensólyom állomány közötti, régóta gyanított genetikai kapcsolatra. Az eredmény újperspektívát ad a faj védelmének.

Thea, a kerecsensólyom tojó 2012-ben, Nyugat-Romániában bújt ki a tojásból. Ő volt az egyik fiókája a román-szerb-magyar határ mentén fekvő régióban, abban az évben felfedezett kerecsenpárnak. Kirepülése előtt nem sokkal a Milvus (Románia), a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei – az  Transelectrica Románia aktív közreműködésével – műholdas nyomkövető eszközt erősítettek rá, hogy a későbbiekben is követhessék útját, annak érdekében információkat gyűjtsenek egy hatékonyabb védelmi terv elkészítéséhez. Az akció a második kerecsensólyom-védelmi LIFE program (bővebben: www.sakerlife.mme.hu) keretében zajlott le, amelynek vezetője a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, és amelyben számos magyar, szlovák, romániai és bolgár szervezet vesz részt.

Thea a műholdas jeladóval a hátán  Fotó: Luca Dehelean
Thea a műholdas jeladóval a hátán
Fotó: Luca Dehelean

Thea nem sokáig maradt a fészek körül: nagyjából egy hónappal kirepülése után már a kelet-európai sztyeppéken volt. A nyarat Oroszországban töltötte, a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger közötti, természetes sztyeppek és mezőgazdasági területek alkotta mozaikos élőhelyen. Ősszel mintegy 800 kilométert vonult délnyugati irányba, és a telet a Krím-félszigeten töltötte. Tavasszal nem ment messzire, amint azt a jeladó adatai mutatták. Március közepén a jelek kezdtek egy pontba sűrűsödni, de minden jel arra mutatott, hogy Thea jól van, nem történt baj – valami másról van szó. Végül, Jurij (Ukrán Ragadozómadár-kutató Központ) ellenőrizte a területet, és megerősítette, hogy Thea fészkében három tojás van.

Thea după părăsirea cuibului - Foto: Zsolt Hegyeli
Thea a fészek elhagyása után

Ez az első adat arra vonatkozóan, hogy egy kerecsensólyom egy másik állományban, 1200 kilométerre a kirepülés helyétől költésbe kezdhet. (A kerecsenek, és általában a ragadozómadarak a kirepülés helyének közelében próbálnak területet választani maguknak.) Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedekben több mint 2500 kerecsen lett meggyűrűzve és több tucat lett nyomkövető eszközzel jelölve Közép-Európában, még nem került feljegyzésre ilyen eset, bár a gyűrűzési eredmények és a nyomkövetés megmutatta, hogy az ivaréretlen közép-európai madarak rendszeresen látogatják a kelet-európai sztyeppéket.

A faj globálisan veszélyeztetett, és állománya mindenütt csökken, kivéve Közép-Európát, ahol enyhén emelkedik, és Ukrajnát, ahol stabilnak tűnik az állomány. Ugyanakkor ez a régió a világállomány kevesebb, mint 10 %-ának ad otthont. Áramütés, mérgezés, lelövés, befogás, az élőhelyek elvesztése – ezek a kerecseneket fenyegető fő veszélyforrások.

Thea fészke Fotó: Yuri Milobog
Thea fészke
Fotó: Yuri Milobog
Thea tojásai Fotó: Yuri Milobog
Thea tojásai
Fotó: Yuri Milobog

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Thea esete reményt ad arra nézve, hogy bizonyos állományok megerősítése pozitívan hathat a kevésbé kedvező helyzetben lévő populációkra. Az igazi sikerhez azonban az kell, hogy a veszélyeket mindenütt megszüntessük, vagy legalább minimálisra csökkentsük.

Szóljon hozzá