A Maros felső folyása mentén (Holtmaros, Marosvécs és Alsóidecs falvak környékén) fellelhető szikes gyepfoltok a hajdani Szarmata-tenger visszahúzódása nyomán keletkezett sólerakódások helyén jöttek létre. Ugyanilyen eredetűek a Torda vagy Parajd-Sóvárad környéki szikes gyepek – azzal a különbséggel, hogy a Maros-mentiek jóval kisebbek és egymástól elszigeteltek, vízfolyások mentén vannak, köztük ártéri nedves gyepekkel. Ettől eltekintve magukon hordozzák a természetes állapotú, elsődleges szikes gyepek minden jellemvonását, megőrzésre méltó sókedvelő növényfajokkal.

A Milvus Csoport egy POIM pályázat keretén belül térképezi fel a Maros-menti Natura 2000-es természetvédelmi területeket. Mint jól tudjuk, a természet nem tartja be az emberek által kijelölt határokat, így a mi felméréseink is kiterjednek a hivatalosan megrajzolt területek szomszédságára. Jelentős értékeket fedeztünk fel így, a kiterjesztett felmérések során. Az erények megerősítették azt a meggyőződésünket, hogy a jövőben javasolnunk kell a meglévő védett területek kiterjesztését, annak érdekében hogy minden értékes elemük részesülhessen megfelelő törvényi védelemben.

Az alábbiakban áttekintjük azokat a növényfajokat és élőhelyeket amelyeket a Natura 2000-es területek határain kívül vagy azokkal átfedésben találtunk:

Sebespatak környéke:

Közösségi jelentőségű élőhelyek, mint a 6250 hegyi kaszálók élőhely, amelyet a Trisetum flavescens fűfaj és a mocsári kosbor (Orchis palustris) jellemez. Határában egy kis elmocsarasodott völgyet fedeztünk fel, a 7230 mészkedvelő üde láp- és sásrétek élőhellyel, sárga- (Carex flava) és más sásfajokkal, széleslevelű gyapjúsással (Eriophorum latifolium). Orchideákat a felhagyott, sással és füzekkel benőtt kavicskitermelőkben találtunk, mint a mocsári kosbort és a poloskaszagú kosbort (Orchis coriophora).

Marosoroszfalu környéke (nem része a védett területnek):

Közösségi jelentőségű élőhelyek: 1530 szikes gyepek és mocsarak fragmentumok és 1310 sziksófüves és egyéb évelő fajokból álló közösségek – egy elhagyott futballpálya helyén, melyet egy keskeny nádsáv vesz körbe. Olyan fajok jelennek meg itt mint a húsos sziksófű (Salicornia europaea),  Juncus gerardii, pozsgás őszirózsa (Aster tripolinum),  Triglochin maritima köztük ritkaságokkal:  Scorzonera parviflora,  Plantago cornuti.

Holtmaros környéke

Közösségi jelentőségű élőhelyek: 6510 sík- és dombvidéki kaszálórétek, viszonylag nagy kiterjedéssel, olyan jellegzetes fajokkal mint a réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis) és az őszi vérfű (Sanguisorba officinalis), amihez hozzáadódnak nedvességkedvelő fajok:  Thalictrum lucidum, festő zsoltina (Serratula tinctoria) és ritkábbak: réti kardvirág (Gladiolus imbricatus). A kaszálórétek közé beszorítva itt is megvannak a  1530 élőhely (szikes gyepek és mocsarak) sávjai, sókedvelő fajokkal: Juncus gerardii, pozsgás őszirózsa (Aster tripolinum), Plantago cornuti.

Alsóidecs környéke

Közösségi jelentőségű élőhelyek: 1530 szikes gyepek és mocsarak, mint a falu szélén húzódó sávok, amelyeket a lakóterület terjeszkedése veszélyeztet. A mocsarat a Juncus gerardii dominálja, sókedvelő fajokkal:  Triglochin maritima, magyar sóvirág (Limonium gmelini), pozsgás őszirózsa (Aster tripolinum), sziki útifű (Plantago maritima), húsos sziksófű (Salicornia europaea). Ezekhez hozzáadódik a fakultaív sókedvelő  Aster linosyris.