Az ember naponta három-ötször étkezik. Életének meghatározó idejét tölti ki az élelmiszer beszerzése, annak elkészítése és elfogyasztása. Nem is csoda ezért, hogy klíma szempontjából ez az egyik terület, amelyre nem...
BővebbenA klímaváltozás jövőnk egyik legmeghatározóbb jelensége. A világon 10-ből 8 ember tekint úgy rá, mint országát érintő nagy veszélyre. Ha az emberiség nem tesz ellene, hatása jelenlegi életünket fenekestül fogja felforgatni. Mindannyiunkat érint a Földön, s éppen ezért közös felelősségünk, hogy megfékezéséért minden tőlünk telhetőt megtegyünk.
Azt gondolod, kedves olvasó, hogy egyszerű emberként nem tudsz tenni egy ilyen globális probléma ellen? Ennél nagyobbat nem is tévedhetnél. Mindennapi életed szinte minden területén jelentősen tudsz tenni a szén-dioxid kibocsátás ellen. Azzal hogy, mit vásárolsz, hova mész, mivel mész, milyen tárgyakat használsz, és hogyan használod azokat, hatással vagy a körülötted lévő világra, s ezzel hatással vagy a klímaváltozás alakulására is. Ebben az írásban segíteni szeretnénk neked, hogy tudatos klímavédővé válhass a mindennapjaidban.
A klímaváltozás elleni egyik legfőbb védekezés, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése. Igaz, levegőt venni kevesebbszer nem lehet, mégis akad számos más olyan fortély, amivel jócskán tudsz csökkenteni szénlábnyomodon.
Közlekedés
Az közlekedésből származó energiafogyasztás a világ kibocsátásának 16,2 százalékáért felelős, aminek több, mint felét a lakossági közlekedés adja. Így mindenkinek lehetősége és felelőssége van közlekedési lábnyom csökkentésében.Felülsz a biciklire, felszállsz...
Bővebben
Energiafogyasztás otthon
A lakások energiafogyasztása (világítás, főzés, eszközhasználat, fűtés, stb.) felelős a világ üvegházhatású gázkibocsátásának 10,9 százalékáért. A Közép-Európai lakosság energiahasználatának jelentős részét a lakásfűtés teszi ki. Romániában az elektromos áramfogyasztás és...
BővebbenVizsgáljuk meg együtt, azokat az alapvető területeket, amelyek a gázkibocsátás legnagyobb részéért felelősek. Egyik ilyen terület az energiafelhasználás. Ez többek közt magába foglalja az áramfogyasztást, a hőtermelést, a közlekedést valamint az ipari tevékenységeket. A légkörbe kerülő üvegházhatású gázokért kimagaslóan felelős másik nagy terület az élelmiszergyártás. Ehhez hozzátartoznak a mezőgazdasági és a földhasználati tevékenységek is. Ez a két terület felelős a világ üvegházhatású gázkibocsátásának 91,7 százalékáért. (1. ábra).
Körbejártunk néhány olyan kulcsfontosságú intézkedést, amelyek az egyes területeken történő előrehaladáshoz szükségesek, és amelyeket mindennapi emberként relatív könnyedén megtehetsz. Természetesen ezek kisebb szintű életmódváltással járnak, de nem felső intézkedés következtében kell követni őket. Objektív, statisztikai adatokon megalapozott válaszokat találsz arról, hogy hétköznapi döntéseid során, melyik lehetőség is ténylegesen a klímabarátabb, és melyiket érdemes elkerülni.
A fent felsorolt ötletek legtöbbje nehezebb életmódváltás nélkül is megvalósítható, s ezeket betartva máris rengeteget tudsz tenni a klímaváltozás ellen. Kezdj bele már ma, hisz a világnak nem nagy tetteket véghezvitt hősökre van szükség, hanem a hétköznapjaikban tudatos mindennapi emberekre.
2010-ben a „Milvus Csoportˮ Egyesület elkezdte az első gatyáskuvik (Aegolius funereus) odúk kihelyezését a Kelemen-havasokban. Az ezt követő években további néhány tíz műodú felszerelésére került sor a Görgényi- és Csíki-havasokban, valamint a Gyergyói-medencében. A műfészkeket évi rendszerességgel ellenőrizzük, hogy megállapítsuk ezek foglalásának arányát és a költési sikert. 
