Fehér gólya – vonulás – 4. rész

A fehér gólyát mindenki ismeri és szereti. De vajon tudjuk-e hogy honnan érkezik, mit eszik, hogyan neveli a fiókáit, milyen veszélyek leselkednek rá költéskor és vonulása idején? Négy részes sorozatunkban választ adunk ezekre a kérdésekre és még sok érdekes információt tudhatunk meg a hazai gólyákról. Hallgassátok ultimul episod!

A fehér gólyát mindenki ismeri és szereti. De vajon tudjuk-e hogy honnan érkezik, mit eszik, hogyan neveli a fiókáit, milyen veszélyek leselkednek rá költéskor és vonulása idején? Négy részes sorozatunkban választ adunk ezekre a kérdésekre és még sok érdekes információt tudhatunk meg a hazai gólyákról. Hallgassátok!

A mezőn szedegető gólyacsapat egyik tagja néhány erőteljes szárnycsapással a levegőbe emelkedett, tett egy rövid kört a domboldal irányába majd kitárt szárnyakkal hagyta hogy a meleg levegő felkapja magával. Társai sorban rugaszkodtak el a földtől és perceken belül több száz gólya kezdett el keringeni egyre magasabbra.

A növényzettel gyéren borított földfelszín felett a napsütés hatására ilyenkor egy nagy meleg levegőbuborék keletkezik, ami egyszer csak felszakad és mint egy kéményben áramlik felfelé a levegő. Termiknek hívják és ennek segítségével emelkednek gólyáink a magasba anélkül hogy energiát használva aktívan csapkodnának szárnyaikkal. Amikor megszűnik a felfele hajtó erő, már több száz méter magasan, elhagyják a termiket és siklórepüléssel tartanak a következő termik felé. Így jutnak el, minimális energia befektetésével – Afrikába. De addig hosszú még az út.

A villamoskábelekkel való ütközés az egyik legnagyobb veszély ami még hazai pályán érheti őket. A Milvus Csoport munkatársai által gyűrűzött fiókák némelyike már a kirepülést követő első hetekben elpusztult a kábelekkel való ütközés nyomán. Bár vannak megoldások a hasonló esetek megakadályozására, még hosszú időbe telhet míg Romániában széles körben alkalmazni kezdik az áramszolgáltató vállalatok. Ez jóval nagyobb munka és befektetés mint például a fészkek tartóállványra való emelése.

A gólyák kénytelenek folyamatosan szárazföld felett vonulni, hiszen csak itt alakulnak vonulásukhoz fontos termikek. A közép- és kelet-európai gólyák a Földközi tengert keletről kerülik meg, így csak a Boszporusz felett kell rövid időre a tenger felett repülniük.

Naponta 200 és 400 kilométernyi utat tesznek meg, szeptember közepén már megérkeznek az úgynevezett elő-telelőterületekre, a Szaharától délre, Szudán és Csád államokba. Itt körülbelül egy hónapot időznek majd továbbállnak déli irányba és a tél további részét Kelet- vagy Dél-Afrikában töltik. A szavannán vagy mezőgazdasági területeken járnak nagy csapatokban táplálék után. Sáskamadárnak is nevezik a helyiek, mert előszeretettel követik a nagy sáskarajokat.

A fiatal gólyák életük első évében még nem térnek vissza szülőföldjükre, csapatosan kóborolnak Afrikában illetve tesznek meg hosszabb-rövidebb utakat észak fele. Harmadik életévükben érik el az ivarérett kort, ekkor kezdhetnek bele először a költésbe.

A felnőtt madarak februárban kerekednek fel és az őszivel azonos útvonalon indulnak el felénk. Mire ideérnek már március van, pacsirtaszóval és békabrekegéssel.

A riport a MOL Románia és a Polgár-Társ Alapítvány támogatásával készült a “Fehér gólya – a természetvédelmi területek nagykövete” című projekt keretében.

Szóljon hozzá