A kék vércse (Falco vespertinus) mindig is a Milvus Csoport ragadozómadár-védelmi tevékenységeinek egyik fő célfaja volt, így cseppet sem meglepő, hogy az elmúlt évek során több olyan pályázatot is futtattunk, amelyeknek elsődleges célja a kék vércse védelme volt. Minden bizonnyal az egyik legfontosabb ilyen a magyar-román LIFE programvolt. A projekt számos tevékenységből épült fel, és ezeknek egyike a kék vércsék őszi gyülekezőhelyeinek monitoringja volt. Ugyanis ez a kistermetű sólyomfaj nem csak költési időben, de a vonulás során is igazi társas lény. Évről évre, késő nyártól kora őszig (általában augusztus második felétől kezdve, szeptember első/október utolsó hetével bezárólag), több száz, sőt esetenként ezernél is több kék vércse gyülekezik esténként konkrét helyeken, ahol aztán együtt töltik az éjszakát. Pusztai facsoportokat, útmenti fasorokat képzeljünk el, ahova a vércsék minden évben hűségesen visszajárnak. Ismereteink arról tanúskodnak, hogy a vércsék átmozoghatnak két egymást követő estén egyik gyülekezőhelyről a másikra.

Annak érdekében, hogy a Kárpát-medencében gyülekező vércsék számát a lehető legpontosabban becsüljük meg, és elkerüljük annak a lehetőségét, hogy egyes példányok kétszer is rögzítésre kerüljenek a felmérések során, az őszi gyülekezőhelyeken heti rendszerességgel megejtett számlálások a teljes régióban (Magyarország, Románia nyugati illetve Szerbia északi része) ugyanazon a napon, szinkronizáltan történnek. Az idén sem volt másként, ezért a Milvus Csoport alkalmazottai és önkéntesei, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület valamint a Szerbiai Madártani és Madárvédelmi Egyesület szakembereivel karöltve, hétről hétre követték az ismert gyülekezőhelyeken összegyűlt kék vércsék számának alakulását. Ami a Románia területére eső partiumi és bánsági térségeket illeti, összesen öt terület vércseállományát mértük fel több-kevesebb rendszerességgel. A számlálások minden esetben, az immár évek óta működő gyakorlat alapján, szerdánként este illetve csütörtökönként hajnalban zajlottak. Az idei adatok kiértékelése alapján megállapíthattuk, hogy az előző évekhez képest a Kárpát-medence kék vércse állománya jobbára a romániai gyülekezőhelyeket részesítette előnyben, szemben a korábbi évek tapasztalatával, amikor is a madarak zöme Magyarországon készült fel az Afrikai telelőterületre tartó, több ezer kilométernyi vonulási útvonalra. Ezekben az években a gyülekezési periódus kezdeti, augusztus közepétől szeptember első feléig tartó időszakában inkább a magyarországi élőhelyeken számoltak több vércsét, míg a romániai gyülekezőhelyeken észlelt vércsék száma kiváltképp szeptember második felében, a vonulást megkezdő tömegek délre tartó elmozgása során érte el a magyarországi szintet. 

Az idén azonban, számunkra ismeretlen okokból kifolyólag, a kárpát-medencei kék vércsék jobbára a romániai területeken zömültek, rekordokat döntött a nálunk gyülekező vércsék száma. Az alább közölt adatok illetve grafikonok jól érzékeltetik a különböző gyülekezőhelyen állomásozó madarak dinamikáját, mint ahogy a Magyarországon illetve Romániában felmért állományok egymáshoz viszonyított értékét is. A kék vércsék őszi gyülekezésének követése természetesen az eljövendő években sem marad majd el!