Nemrég még együtt örültünk annak, hogy sikeres költési időszakot zártak azok a parlagi sas párok, amelyek Arad és Temes megyében költöttek. Tudomásunk szerint 10 fióka hagyta el a fészket, és kezdte meg önálló életét. Éppen ezt szerettük volna elérni, amikor a parlagi sast a 2026-os Év Veszélyeztetett Fajává választottuk: felmérni a költő párokat, és olyan intézkedéseket tenni, amelyekkel a költő párok költési sikerét a lehető legmagasabb szinten biztosíthatjuk.

Most már csak remélhetjük, hogy ezek a fiókák, akárcsak a kifejlett madarak, biztonságban maradnak. Egy parlagi sas számára a fészek elhagyása egy kockázatokkal teli élet kezdete. Miközben a területükön mozognak, táplálékot keresnek, vagy a későbbi költéshez megfelelő helyeket választanak, több veszélyeztető tényezővel is szembekerülhetnek, köztük a mérgezéssel és az áramütéssel. 

Mérgezés

A mérgező anyagokat leggyakrabban mérgezett csalétkek formájában helyezik ki bizonyos vadon élő állatfajok elpusztítására, azonban ezek gyakran más fajokat is érintenek, köztük madarakat és emlősöket is. Miután a méreg bekerül az állatok szervezetébe, súlyos idegrendszeri problémákat okozhat, és akár az állat pusztulásához is vezethet.

Jó példa erre Arad megye, ahol a parlagi sas állomány jelentős része költ. Az elmúlt években több hasonló esetet is dokumentáltak a megyében, amelyek közül néhány tömeges elhulláshoz vezetett, és madarakat, valamint emlősöket egyaránt érintett. 2018 novemberében a szemlaki vadászterületen egy parlagi sas is azon számos elpusztult vadállat között volt, amelyeket mezőgazdasági területeken találtak. Az állatok egy olyan területről származó táplálékot fogyasztottak, amelyet a kártevők ellen méreggel kezeltek. Kevesebb mint egy hónappal később, december elején, ugyanazon a területen egy másik parlagi sas is elpusztult, ugyanezen okból. 

A helyzet Bihar megyében sem jobb. 2013-ban Nagyszalonta környékén számos madár pusztult el mérgezés következtében. Az elpusztult madarak között ritka és veszélyeztetett fajok is voltak, köztük egy parlagi sas. Az évek során szorosan nyomon követtük a térségben történt mérgezéseket, és minden ilyen esetben értesítettük az illetékes hatóságokat. 

Áramütés

A nagy testű madarak, például a gólyák és a sasok, különösen veszélyeztetettek az áramütéssel szemben. Minél nagyobb egy madár szárnyfesztávolsága, annál nagyobb az esélye annak, hogy egyszerre érintkezzen két vezetékkel, vagy egy vezetékkel és a középfeszültségű oszlop fejszerkezetének valamely részével. Ilyenkor a madár teste zárja az áramkört.

Az ilyen balesetek következményei súlyosak, és legtöbbször a madár pusztulásával járnak.

Egy, a szomszédos Magyarországon 2020 és 2023 között végzett kutatás során 93 elpusztult, sérült vagy beteg parlagi sas esetét dokumentálták. Közülük 17 madár áramütés következtében pusztult el.

2015–2020-ban, egy, a szalakóta védelmét célzó projekt keretében, az ENEL-lel együttműködve több mint 1000 középfeszültségű vezetékoszlopot  sikerült biztonságosabbá tennünk a Nyugati-síkságon. Tisztában vagyunk azonban azzal, hogy ezek a beavatkozások csak részben oldották meg a problémát.

A parlagi sas 2026-os Év Veszélyeztetett Fajává választása egy hosszabb folyamat kezdete. A faj védelme nem érhet véget egyetlen év után, ezért három ország partnereivel közösen LIFE-pályázatot nyújtottunk be. A projekt célja a Nyugati-síkság költőállományának megerősítése, valamint a Pannon régió és a Balkán félsziget parlagi sas állományainak összekapcsolása.

Te is hozzájárulhatsz a 2026-os Év Veszélyeztetett Faja, a parlagi sas védelméhez. Novemberben fákat ültetünk, hogy új fészkelőhelyeket biztosítsunk ennek a fajnak.