Nagy örömmel mutatjuk be ezt a Milvus ösztöndíj segítségével megvalósuló vizsgálatot. Az ösztöndíjat minden évben meghirdetjük, ezzel segítve a természet és élővilág iránt érdeklődő fiatalok fejlődését. A Milvus Csoport így képzeli el a következő nemzedék nevelését. Gratulálunk Alex!

A Maglavit Különleges Madárvédelmi Terület iránti érdeklődésem több éve kezdődött. Eleinte elemista barátaimmal kirándultunk erre, majd később a nyári vakációk idején egyre gyakrabban kerestem fel, míg a madármegfigyelés szinte mindennapos foglalkozássá vált.

A terület magába foglalja a Duna árterét Cetate és Calafat helységek között, ahol több tavat is találunk: Fântâna Banului, Hunia, Maglavit és Golenți tavakat. Mivel ezek a tavak a Duna közvetlen közelében helyezkednek el, a klimatikus sajátosságok, a vonulási útvonalon (ami összeköti a Pannon síkságot a Balkán félszigettel) való elhelyezkedésük és az élőhelyek viszonylag jó állapota miatt nagyon sok vízimadár használja őket pihenő- vagy nyári fészkelőhelynek.

A Milvus Csoport által támogatott projektnek köszönhetően 2019-2020-ban havonta végezhettem madármegfigyeléseket. Megpróbáltam ugyanakkor felmérni a rájuk ható fő veszélyeket, számszerűsíteni az antropikus hatásokat és beszélni a helyi közösségekkel a vizes területek védelme fontosságáról.

Öt helyen végeztem megfigyeléseket: Cetate halgazdaság, Hunia tó, Fântâna Banului tó, Maglavit tó és Golenți mocsár. Összesen 121 fészkelő madárfajt azonosítottunk (Birău és Fericean, 2019).

A 2019-es év igen jónak bizonyult a cigányréce (Aythya nyroca) számára: 40-50 pár fészkelt a területen. Legtöbben a Fântâna Banului vízinövényekkel benőtt medencéit részesítették előnyben, ahol a gémek is szép számban költöttek – 80-100 kis kócsag (Egretta garzetta), 60-80 pár üstökös gém (Ardeola ralloides), 120-150 bakcsó (Nyctycorax nyctycorax). Néhány fehérszárnyú szerkő (Chlidonias leucopterus) is fészkelt a fattyúszerkő (Chlidonias hybrida) telepeken, az úszó vízinövény szigeteken, a Hunia és Fântâna Banului tavakon valamint a Golenți mocsárban.

A víz szinte mindenütt alacsony volt 2020-ban, ami a legtöbb fajt hátrányosan érintette. Akadt azonban kellemes meglepetés is, a Fântâna Banului egyik szigetén 24 pár gulipán rakott fészket 36 gólyatöcs társaságában. Így a Fântâna Banului tavat a Maglavit Natura 2000-es természetvédelmi terület legjobb vízimadár fészkelőhelyének tekinthetjük.

Egy bütykös ásólúd (Tadorna tadorna) fiókás pár észlelésével a Golenți mocsárban bizonyíthattuk a faj biztos fészkelését. Érdemes megemlíteni, hogy a fajnak már származik egy hasonló megfigyelése 2018-ból, amikor Petre Denicu két frissen kikelt fiókát látott ugyanitt.

Összesen 56 madárfajt jegyeztünk fel, amelyek vonulási időszakban vagy télen használják a területet.

Főleg a Golenți tavon gyűltek össze nagyobb számban madarak, októberben mintegy 350-400 cigányréce volt jelen, több partimadár faj társaságában, mint pajzsos cankók (Calidris pugnax), piroslábú cankók (Tringa totanus), füstös cankók (Tringa erythropus), havasi partfutók (Calidris alpina), bíbicek (Vanellus vanellus) és néhány kis hattyú (Cygnus columbianus).

A nagyobb egyedszámban megjelenő gyakori fajok mellett felbukkantak az ország déli részére kevésbé jellemző ritkább fajok is, mint a nagy sárszalonka (Gallinago media), kis goda (Limosa lapponica), kőforgató (Arenaria interpres), kis póling (Numenius phaeopus), ezüstlile (Pluvialis squatoarola), halászsas (Pandion haliaeetus), rétisas (Haliaeetus albicilla), kis sólyom (Falco columbarius), valamint a gyakrabban látható vándorsólyom (Falco peregrinus) és héja (Accipiter gentilis).

A Golenți tó vonulás idején is jelentős helyszín, emellett említésre méltóak a Cetate környéki ártéri, fekete gólyák által használt pihenő- és táplálkozóhelyek, úgy a tavaszi mint az őszi vonulás idején. A Fântâna Banului tavon ugyanekkor nagyobb batla (Plegadis falcinellus) és kanalas gém (Platalea leucorodia) csapatok verődnek össze.

A hideg évszakot a lilikek felbukkanása jellemzi, amikor nagy csapatokban húznak ki legelni a Cetate és Maglavit környéki szántóföldekre, hogy aztán az éjszakákat a Golenți tavon töltsék.

A madarakat fenyegető főbb fenyegetések a biocid termékek, növényi hormonok és más kémiai anyagok használata a természetvédelmi területet körbevevő szántóföldeken, ahol mára a hagyományos gazdálkodást felváltotta az intenzív mezőgazdasági művelés.

Tavasszal gyakoriak a gyújtogatások, amelyek főleg a Cetate-Fântâna Banului területen található nagy kiterjedésű nádasokat érintik.

A közúti forgalom főleg a kétéltűekre jelent veszélyt, ahol vonulási útjaik keresztezik az utakat, de ugyanitt fokozott veszélynek vannak kitéve a hüllők, madarak és emlősök is.

A tavakat különféle módon adminisztrálják, egyesek koncesszióban vannak (Golenți), másokat a helyi önkormányzatok kezelnek (Maglavit, Fântâna Banului, Hunia). Ennek megfelelően a problémákat sem kezelik egyformán, mint a helyiek részéről is tapasztalható orvhalászatot. A Golenți tavon intenzív halgazdaság működik, amelynek a madarak látják kárát, a felhasznált vegyi anyagok és a fokozott emberi jelenlét miatt.

Egyik problémát a vizsgálatom kezdetén még nem is észleltem, de utólag az egyik legsúlyosabbnak bizonyult. A középfeszültségű áramvezetékek oszlopainak hiányos szigetelése főleg a ragadozó madarak körében okoz nagy pusztítást. A probléma országos szinten is jelentős, de helyi szinten is igen hosszúra nyúlt az oszlopok alatt áramütéstől pusztult madarak listája: seregély, vetési varjú, csóka, szarka, balkáni gerle, örvös galamb, szalakóta, egerészölyv, pusztai ölyv, békászó sas, fehér gólya.

Mindent összevetve, a biodiverzitás felmérésének pozitív és kevésbé kellemes oldalait, nagyon örvendek, hogy megoszthatom az elmúlt év tapasztalatait. Bízom benne, hogy ezzel mások is kedvet kapnak a Milvus ösztöndíj megpályázásához!

Milvus ösztöndíj 2019-2020
Alexandru C. Birău

BIRĂU A.C., FERICEAN M., 2019 – ASPECTS ON THE BREEDING SEASON OF BIRD FAUNA IN THE ROSPA0074 MAGLAVIT (ROMANIA), Research Journal of Agricultural Science, 51 (3), 2019