A fehér gólya – minden amit tudni szeretnél róla – 1. rész

Tavasszal alig várjuk hogy megérkezzen. Kisiskolás korunk óta tudjuk hogy igen messziről érkezik. De vajon tudjuk pontosan, hol tölti a telet?
Fényképeken örökítjük meg, csodáljuk őket, de tudjuk azt is, milyen élőhelyeket kedvelnek?
Ezekre a kérdésekre mind választ kaphatunk a fehér gólya életét bemutató, négy részes hangos sorozatunkban.
Szöveg és hang: Szabó D. Zoltán és Vizi Iulia

Első rész – Érkezés és párzás

A fehér gólyát mindenki ismeri és szereti. De vajon tudjuk-e hogy honnan érkezik, mit eszik, hogyan neveli a fiókáit, milyen veszélyek leselkednek rá költéskor és vonulása idején? Négy részes sorozatunkban választ adunk ezekre a kérdésekre és még sok érdekes információt tudhatunk meg a hazai gólyákról. Hallgassátok!

Külsőleg talán nem is kell leírnunk a fehér gólyát, hiszen piros csőre, hosszú lába, fekete-fehér tollazatú alakja ismerős látvány. Magassága 1 méter, súlya 2,2-4,4 kg között változhat, kiterjesztett szárnyainak távolsága 155-165 centiméter. A hímek valamivel nagyobbak, de ez a különbség szabad szemmel nem látható.

Az első gólyák március közepe táján jelennek meg. Útjuk először rendszerint a fészkelőhely közelében levő nedves rétekre, kaszálókra vezet, ahol táplálékot keresnek a fárasztó afrikai utazás után. A fű ilyenkor épp elkezdett zöldülni, a szántóföldeken csak az őszi gabona bújt még ki. Kevés rovar mozog, egerek és pockok is alig vannak, a levegőben csak mezei pacsirta éneke száll.

Az egyetlen hely ahol a gólyák biztosan ennivalót találhatnak, azok a nedves, vizes területek, ahova seregestül jönnek a kétéltűek, békák és gőték, a tavaszi peterakásra. Ezért különösen fontosak a területek, ezért kell védeni a beszántástól és lecsapolástól megmenekült, tocsogós, mocsaras gyepeket.

Mint általában a vonuló madaraknál, elsőként a hím gólyák érkeznek. Felkeresik előző évben használt fészküket és belekezdenek a javításba. A tél általában megviseli az ágakból összerakott alkotmányt, így van rajta javítanivaló. A fészek az évek múlásával akkora lesz, hogy oldalában más madarak is lakóhelyet találnak maguknak. Leggyakrabban házi verebek vernek tanyát az ágak közt kialakított üregekben.

Volt rá eset hogy a fészek a három tonna súlyt is elérte. Bőven van hely egy másik gyakori albérlőnek, a seregélynek is, akinek mesteri utánzásokkal tarkított énekét még talán a gólyák is kedvelik.

A tojók valamivel később érkeznek és szállnak le a fészken várakozó hím mellé. A gólyapárok az esetek nagy részében együtt költenek egymást követő években, de ez a hűség inkább a fészkelőhelyhez köti őket, a költési időn kívül nem maradnak együtt. Mivel a jó fészkelőhelyek kelendőek, gyakoriak a fészekháborúk, amikor a tulajdonosoknak akár vérre menő csatákat kell vívniuk a betolakodók ellen.

A tojó érkezését hangos kelepeléssel fogadja a hím. Sokat nem is teketóriáznak, egyből bele is kezdenek a párzásba. Az akrobata mutatványnak is beillő művelet úgyszintén kelepelő sorozattal ér véget.

Az érkezést és párzást követő néhány nap múlva, éjszaka vagy hajnalban kerül a fészekbe az első fehér tojás. Hogy mi történik ez után, megtudhatjátok sorozatunk következő részében.

A riport a MOL Románia és a Polgár-Társ Alapítvány támogatásával készült a “Fehér gólya – a természetvédelmi területek nagykövete” című projekt keretében.

Szóljon hozzá