Mindenki várja, hogy kezdődjön már a tavasz, de vannak városainknak olyan lakói is, akik nem várják a tavaszi madárdalt. Mielőtt nagyon elítélnénk őket, hadd jegyezzük meg, hogy a madárdal amit nem várnak, az a varjúkárogás. A varjú (úgy a dolmányos-, mint történet főszereplője a vetési varjú) énekesmadár és bármennyire is nem szeretik sokan, nem tehet róla, hogy ilyen a hangja. Ahogy az a lakos sem tehet róla, akinek a varjú telep a lakása közelébe költözött és március elejétől május végéig hallgatnia kell a károgó a koncertet.

A következőkben röviden összefoglaljuk a Milvus Csoport véleményét a városba beköltözött vetési varjakkal kapcsolatban, megpróbálva tanácsokkal segíteni és eloszlatni néhány tévhitet.

A Milvus Csoport is azt szeretné, ha minél kevesebb vetési varjú fészkelne a városokban és minél több a településeken kívül. Ennek több oka is van:

1. Természetvédelmi szempontból is előnyösebb, ha a vetési varjú telepek a városon kívül vannak. Több olyan ritkább madárfaj van, amely a nem rak fészket és varjúfészkeket használja költésre miután a varjú fiókák kirepültek. Ezek közül a vörös vércse és az erdei fülesbagoly ugyan fészkel a településeken is, de nem olyan nagy számban mint azokon kívül, a kék vércse viszont nem költözik be a városba a varjak után. A ritka és veszélyeztetett kék vércse szintén telepes madár és szinte kizárólag vetési varjak telepein költ, mert csak itt talál elegendő üres fészket.
2. Mi szeretjük a vetési varjút, tudjuk milyen fontos szerepet tölt be a természetben és azt is tudjuk, hogy a legnehezebb úgy megvédeni egy állatfajt, ha általános utálatnak örvend. Ezért mi sem örülünk az olyan telepeknek, amelyek valóban zavarják az ottlakókat.

Mit lehet tenni?

A városban fészkelő és a lakosokat zavaró vetési varjú telepek kérdését csak település-szinten gondolkodva, több intézmény közös fellépésével lehet megoldani. A megoldás több feladatot igényel annál, hogy levágjuk az összes fészkelésre alkalmas fa magas ágait, ezzel elcsúfítva azt a kevés zöldövezetet ami megmaradt.

A Milvus Csoport hajlandó és nyitott az együttműködésre azon városok vezetőivel ahol a varjak problémát jelentenek. Néhány megoldási javaslat:

1. Ha nem szeretnénk még több fészkelő varjat a városban, akkor NE ZAVARJUK azokat a telepeket amelyek a város közelében vannak, mert így csak azt érjük el, hogy ezek a madarak is beköltöznek a városba.
2. A varjak számára létesíteni kellene megfelelő fészkelőhelyeket, hiszen a településre költözésük oka részben az, hogy eltűntek a fasorok, a liget-erdők ahol nyugodtan fészkelhettek. Pl. sok városban a városszéli szeméttelepek mellett lehetne gyorsan növő nyárfákból facsoportokat ültetni.
3. A lakosok számára valóban nagy zavarást jelentő varjú-telepeken lehet zavarni a madarakat kora tavasszal, lehetőleg csak március első hetéig. Ez még a fészeképítés időszaka, ilyenkor nem károsodnak tojások, fiókák. Azért nem pártoljuk ezt a módszert, mert amennyiben a település szélén nem biztosítunk nekik zavartalan fészkelőhelyet, madaraink csak pár száz méterrel odébb telepednek le, más városlakókat zavarva. Azaz átdobjuk a döglött macskát a szomszéd udvarába, esetünkben a varjú-telepet a szomszéd lakónegyedbe. Ettől még a városban általában nem lesz jobb a helyzet és a varjak se járnak jól.

Mit kell még tudni a vetési varjúról?

1. Költési időben a vetési varjú az Európai Unió minden tagországában védett. Romániában sem lőhető a január 31 – augusztus 31 közti periódusban. A fészkelő madarakat a tojásrakás elkezdése után semmikép sem szabad zavarni.
2. A városban fészkelő vetési varjak száma az utóbbi években valóban nőtt, de ez nem jelenti feltétlenül azt hogy a faj teljes országos állománya növekedne. Európai viszonylatban is csak egy enyhe növekedést tapasztalnak.
3.  Különbséget kell tenni a városban fészkelő varjak és a városban – főleg télen – éjszakázó varjak közt. Az itt éjszakázó madarak kapcsán is érkeznek hozzánk panaszok, de ezek szerintünk kezelhetőek. A fészkelő madarak március közepétől május végéig vannak a telepeken. A télen nálunk tartozkodó vetési varjak északról érkeznek, tavasszal ugyanúgy várják őket vissza mint mi a fecskéket, gólyákat.
4. Miért költöznek be a városba? Több oka is lehet, ezek egyike a költésre alkalmas magas fák jelenléte ahol biztonságban érzik magukat. Kedvezőbb a város klímája, több táplálékhoz jutnak, főleg az emberi szemétből és a természetes ellenségeik száma is alacsonyabb.