Januárban sok megyéből jelezték, hogy egyáltalán nem, vagy a megszokottnál jóval kevesebb madár látogatja a téli etetőket. Hogy a jelenségről többet megtudjunk, a madarakat etetők körében kérdőíves felmérést végeztünk.
A felmérést nem nevezhetjük reprezentatívnak, de jól mutatják a jelenséget. A felmérésben részt vett tapasztalt madáretetők 72,4 százaléka jelezte, hogy a korábbi évekhez képest kevesebb a madár. E csoport közel fele (az összes válaszadó 39,6 százaléka) határozottan sokkal kevesebb csiripelőt figyelt meg idén. „Amióta etetem a madarakat, ilyen kevés madár még nem volt.”-írja egy rutinos madáretető.
Egyik válaszadó pedig, még helyszínt is változtatott csőrös barátaink kedvéért. „Tavaly-tavalyelőtt az ablakba kirakott madáretetőt verebek, vörösbegyek, cinkék, galambok látogatták. Idén hiába tettük ki, egyáltalán nem jött madár. Észrevettük, hogy verebek tartózkodnak naponta egy orgonabokron, oda vittük le a madáretetőt. A verebek rá is kaptak, de más madár egyáltalán nem jött”.
Más valaki, arról számolt be, hogy nem úgy fogy a kihelyezett táplálék, ahogy szokott. „Az eddigi években naponta után kellett töltsem az etetőt. Most csak 2-3 naponta szükséges, pedig a helyszín és az élelem változatlan”.
A felmérésben résztvevők 8,6 százalékának etetőit ebben az évben messziről elkerülték a madarak. „Egyszerűen nincs egy madár sem. Az etető érintetlen. Tavaly például napi húsz-harminc madár volt, főleg cinke.”- számol be tapasztalatairól az egyik személy.
Mindezzel szemben, csupán a megkérdezettek 5,2 százaléka figyelt meg több vendéget. 22,4 százalék szerint pedig ugyanannyi madár járt, mint eddig.
Sokan a mennyiség helyett, inkább a különböző fajok hiányát észlelték: „Cinkéből, verébből van a legtöbb. Egyéb madár nem is igazán. A hideg napokon egy csapat tengelic jött. Sem zöldikét, sem őszapót nem láttunk idén.”- magyarázza egy válaszadó.
A megkérdezettek között olyanok is akadtak, akik a madarak megjelenésének késését észlelték: „Különösebb változást nem vettünk észre, talán annyit, hogy később kezdtek el jönni az enyhe időjárás miatt”.
„A lehűlésig egyetlen madár sem volt az etetőn, azóta mindössze két széncinege. Jellemzően tizenöt-harminc madár is szokott lenni” – mesélik tapasztalataikat a felmérésben résztvevők.
Az ország tizenhét megyéjéből összesen hatvanhárom válasz érkezett. A legtöbb válasz Maros (huszonegy) megyéből és Bukarestből (nyolc) küldték. A válaszadók 7,9 százalékát leszámítva legalább két éve etetnek madarakat. Vagyis legnagyobb részüknek volt összehasonlítási alapja a korábbi évekből. A legtöbben, három-öt éve (23,8 százalék), de 15,9 százalék már több mint két évtizede él a téli hobbinak.
A jelenség okairól Daróczi Szilárd kollégánkat kérdeztük. Véleménye szerint a meleg idő okolható a látogatók hiányáért.
“Az etetőkön előforduló madárfajok legnagyobb része a gyakoriak közül kerül ki: kék cinege, széncinegék, házi veréb, feketerigó vagy akár az erdei pintyt. Ezen fajok európai és románia állománya nem csökken, biztonságban van, sőt helyenként kisebb növekedést is mutat. Így a jelenség semmiképpen sem magyarázható ezen fajok állományának csökkenésével. Vegyük figyelembe azt is, hogy az elmúlt években a telek, a 10-15 évvel ezelőttiekhez viszonyítva nagyon enyhék voltak. Ugyanez elmondható az északi országokról is, hiszen ott így az ott élő cinege állományok vagy más fajokhoz tartozó egyedek nem kényszerülnek arra, hogy a délebbre vonuljanak és majd csak később teszik meg ezt. Részben ezzel is magyarázható az hogy nálunk a téli időszakban kevesebb a madár, hiszen ott is találnak még elégséges táplálékot. Novemberben még nagyon meleg napok voltak nálunk is, sőt még december elején is tartott az enyhe idő, emiatt nem kényszerültek az etetők látogatására, hiszen az erdőn-mezőn is találtak elégséges táplálékot. A madarak nagyon hamar megérzik a hidegfrontok közeledtét, így két három nappal azelőtt hajlamosak akár száz-kétszáz kilométert is délebbre vonulni.”
A klímaváltozás mindennapi életünk számos területén érezteti hatását, felborítja a természet megszokott, jól működő rendszerét. Nagy valószínűséggel számlájára írható a madarak hiánya az etetőkről is . Az elkövetkező évek és a célzott kutatások megadják erre a biztos választ, hisz más nagyléptékű változás, amivel magyarázható lenne nem következett be.