A Milvus Csoport Madár- és Természetvédelmi Egyesület 2026-ban is folytatja a madárvonulás vizsgálatát a Chituc-turzáson, amely Románia egyik legfontosabb helyszíne a vonuló madarak megfigyelése szempontjából.
Az idei gyűrűzési tevékenység megkezdésével egyidejűleg elindítunk egy dedikált weboldalt is, ahol az érdeklődők szinte valós időben követhetik nyomon a vonulás zajlását: közzétesszük a naponta jelölt madarak számát, az egyes gyűrűzött fajokra vonatkozó adatokat, valamint a tábor fontosabb mérföldköveit. A 2026-os tábor napi eredményei itt követhetők nyomon.

Több mint 170.000 gyűrűzött madár az elmúlt 12 évben
Az első Chituc-turzási gyűrűzőtáborokat a Milvus Csoport 1996-ban és 1997-ben szervezte. 17 éves szünet után újraindítottuk a gyűrűzési tevékenységet, és 2014 óta évente nyomon követjük a madarak őszi vonulás.
A 2014–2025 között 189 faj 170 615 egyedét jelöltünk meg ornitológiai gyűrűkkel a Chituc-turzáson. Az 1996-ban és 1997-ben meggyűrűzött 9.340 madárral együtt a jelölt madarak összlétszáma megközelíti a 180.000 egyedet.

A 2014–2025 közötti időszakban befogott leggyakoribb fajok a vörösbegy (Erithacus rubecula, 16.625 egyed), a kis légykapó (Ficedula parva, 15.927 egyed), a foltos nádiposzáta (Acrocephalus schoenobaenus, 14.943 egyed), a kék cinege (Cyanistes caeruleus, 14.122 egyed) és a fitiszfüzike (Phylloscopus trochilus, 10.549 egyed).
Tanulmányunk a klímaváltozás madárvonulásra gyakorolt hosszútávú hatásait vizsgálja, valamint a vonuló állományok populációjának változásait. Az eredmények egyes fajok esetében, például a jégmadár (Alcedo atthis), a tövisszúró gébics (Lanius collurio) és az énekes rigó (Turdus philomelos), a vándorló állományok csökkenő tendenciáját jelzik, míg más fajok, például az énekes nádiposzáta (Acrocephalus palustris) esetében az adatok növekvő tendenciát mutatnak.
Az általunk meggyűrűzött madarak átrepülnek Európán, és eljutnak egészen Afrikáig
A gyűrűzés nem csupán a Chitucon átvonuló madarak számáról nyújt információt. A vándorlási útvonalakról akkor kapunk információt, amikor a megjelölt madarakat más országokban újra befogják vagy megfigyelik. A 2014–2025 közötti időszakban 39, a Chituc-turzáson meggyűrűzött madarat találtak meg Románia határain kívül, míg mi 16, más országokban meggyűrűzött, madarat fogtunk vissza vagy figyeltünk meg a Chitucon.

Az egyik leglenyűgözőbb vándorlás egy szürke légykapóé (Muscicapa striata) volt, amelyet 2019-ben gyűrűztünk a Chitucon, és mintegy 7.500 km-re, Pretoriában, Dél-Afrikában találtak meg elhullva. Ez a tábor legtávolabbi megkerülése.
Chituc, a meglepetések helyszíne
A gyakori fajok mellett a tábor az elmúlt években a ritka fajok dokumentálásának fontos helyszínévé is vált. 2014 és 2025 között a gyűrűzési tevékenységnek köszönhetően hét új fajjal bővült Románia madárvilágának listája, ezek közé tartozik a kaukázusi füzike (Phylloscopus nitidus), a kékfarkú (Tarsiger cyanurus), a Bonelli-füzike (Phylloscopus bonelli), a szibériai szürkebegy (Prunella montanella), a vastagcsőrű füzike (Phylloscopus schwarzi) és a koronás harasztjáró (Seiurus aurocapillus). Az 1996-os és 1997-es gyűrűzésekkel együttvéve, a gyűrűzőtábor tíz új fajjal gazdagította Románia madárvilágának listáját.
Kövessék velünk a vonulást!
2026-tól kezdve szeretnénk kutatási eredményeinket a nagyközönség számára is hozzáférhetőbbé tenni. Az új weboldal lehetővé teszi majd mindenki számára azt, hogy nyomon kövesse a vonulás alakulását, illetve a madarak számának és sokféleségének napról napra történő változását. A napi adatok közzétételével munkánk átláthatóbbá és könnyebben követhetővé válik nemcsak a kutatók és az ornitológusok számára, hanem a természetkedvelők, az önkéntesek, a tanárok, a diákok és a madárvonulás iránt érdeklődők számára is.
A hosszútávú kutatások elengedhetetlenek ahhoz, hogy megértsük a vonuló madaraink állományaiban bekövetkező változásokat. A Chituc-turzáson gyűjtött adatsor már most is az egyik legátfogóbbnak számít a Kelet-Európai régióban, és hozzájárul a vándorló madarak ökológiájának pontosabb megismeréséhez.










2010-ben a „Milvus Csoportˮ Egyesület elkezdte az első gatyáskuvik (Aegolius funereus) odúk kihelyezését a Kelemen-havasokban. Az ezt követő években további néhány tíz műodú felszerelésére került sor a Görgényi- és Csíki-havasokban, valamint a Gyergyói-medencében. A műfészkeket évi rendszerességgel ellenőrizzük, hogy megállapítsuk ezek foglalásának arányát és a költési sikert.