Romániában először költött műfészekben egy kerecsensólyompár

P1150143Arthurt és párját a Milvus Csoport madarászai 2012. február végén figyelték meg először egy bánsági magasfeszültségű oszlop körül. Az oszlopon egy gallyfészek volt, a pár látszólag territoriális viselkedése arra utalt, hogy költésbe kezdenek (harmadik ismert fészek volt a régióban).

A kerecsen pár elfoglalta a fészket, azonban április végén, amikor a madarászok leellenőrizték a fészket, tojáshéj darabokat találtak alatta. A sólymok nem tudnak fészket építeni, így más madarak fészkében kell költeniük. Ez a fészek annyira gyenge állapotban volt, hogy kerecsensólyom pár tojásai kiestek belőle. A sikertelen költés után a madarak továbbra is ott maradtak, még májusban is ott mozogtak a fészek körül.

P1150123Ugyanabban az évben „A kerecsensólyom Falco cherrug védelme a ÉK-Bulgáriában, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában” LIFE09NAT/HU/000384 a projekt keretén belül a Milvus Csoport az ENEL áramszolgáltató vállalat alkalmazottjai segítségével műfészkeket helyezett ki a terület magasfeszültségű oszlopaira. Következő év tavaszán a pár költésbe kezdett ugyanabban a fészekben, de ismeretlen okok miatt a költés ismét nem sikerült.

P11501402014 februárjában a madarászok a kerecsensólyom párt egy műfészek körül figyelték meg, majd bebizonyosodott, hogy Romániában első alkalommal költ egy kerecsensólyom pár alumíniumból készült költőládában. Ugyanebben az évben még másik három pár foglalt el műfészket a területen. Nem sokkal utána a hím madarat befogták a madarászok, műholdas jeladót helyeztek fel a hátára és megkapta az Arthur nevet. További ellenőrzések során a pár mindig ott volt a területen, egy idő után a tojó már a tojásokon ült. Májusban már fiókák is látszottak a fészekben majd a hónap végén a LIFE projekt keretén belül a Milvus Csoport az áramszolgáltató vállalat szakemberei segítségével kameracsapdát szerelt fel a fészekhez. Amikor felmásztak a fészekhez kiderült, hogy négy fióka van a fészekben! Az a pár, amelyik sorozatosan két egymás utáni évben a foglalt gallyfészekben nem tudott sikeresen költeni, harmadik évben a jóval tágasabb és stabilabb műfészekben négy fiókát nevelt! A fiókák meggyűrűzése után a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei a LIFE projekt keretében belül kettőjükre műholdas jeladót helyeztek fel. Sajnos két héten belül az egyik fiókáról az jeladó leesett.

Újra bebizonyosodott a műfészkek fontossága, hiszen ezek a költőládák tágasabbak és stabilak az oszlopokon található természetes varjú- és hollófészkek többségénél. A négy fióka el sem fért volna abban a természetes fészekben, amelyikben előző években próbált költeni a kerecsen pár. Egy stabil romániai kerecsensólyom-populáció kialakulása jelentős mértékben a sikeres költésen is múlik, a műfészkek egyértelműen elősegítik ezt a folyamatot.

Szóljon hozzá