Minden idők legjobb Chituc turzási gyűrűzőtábora volt az idei!

Idén rekordok döntögetésével ünnepeltük meg a tizedik egymást követő őszi gyűrűzést a Chituc turzáson! A 2023-as évet, akárcsak 2014-et és 2019-et, egy erős kék cinege (Cyanistes caeruleus) beáramlás jellemezte. Valószínűleg Kelet-Európa minden részéből gyűlnek össze ezek az óriási kék cinege csapatok a Duna-delta nádasaiban telelni. Ennek a beáramlásnak köszönhetően minden korábbi gyűrűzési rekordot megdöntöttünk:

  • Legtöbb, egy nap alatt gyűrűzött madár: 1106, jelentősen több, mint a 2019. október 20-án jelölt 876 madaras korábbi rekord.
  • Az idei legjobb héten 4376 madarat gyűrűztünk, a korábbi csúcs 4231 madár volt.
  • Idén összesen 22848 madarat jelöltünk meg a táborban, ami 15%-kal több, mint az korábbi, 2019-es csúcs.

Az előző években gyűrűzött madarak átlaga a gyakoribb fajok esetében valamelyest előrejelzi azt, hogy egy következő év ugyanazon periódusában hány madárra számítsunk. A már említett kék cinegén kívül jelentősen több barkós cinegét (Panurus biarmicus), nádi sármányt (Emberiza schoeniclus) és sárgafejű királykát (Regulus regulus) jelöltünk meg. Ezzel ellentétben kevesebb énekes rigót (Turdus philomelos), fitiszfüzikét (Phylloscopus trochilus), tövisszúró gébicset (Lanius collurio) és kerti rozsdafarkút (Phoenicurus phoenicurus) gyűrűztünk meg (1. ábra).

1. ábra. A gyakrabban fogott fajok előző éveinek átlaga (narancs sáv) és 2023-ban gyűrűzött egyedek mennyisége (vörös sáv). Látható, hogy néhány fajból sokkal többet fogtunk idén, mint amennyire számítottunk az előző évek tapasztalata alapján.

Éves és hosszú távú trendek

A közép- és hosszútávú adatok standardizált gyűjtése lehetővé teszi a rendkívül lassú ökológiai folyamatok vizsgálatát. Az elmúlt 10 év során felépített adatsorhoz minden egyes új év hozzáadásával egyre világosabb képet kapunk a populáció változásáról és egyes fajok vonulási időszakainak változásáról. Így, az eddig gyűjtött adataink elemzése rámutat arra, hogy némely gyakoribb fajból egyre többet vagy kevesebbet gyűrűztünk az évek során (2. ábra). Láthatjuk például, hogy évről évre egyre több csilpcsalpfüzikét (Phylloscopus collybita, R2 = 0.52) és egyre kevesebb jégmadarat (Alcedo atthis, R2 = 0.53) meg tövisszúró gébicset (Lanius collurio, R2 = 0.48) jelöltünk. Az R2 egy determinációs együttható, ami azt mutatja meg, hogy a pontok (az évente gyűrűzött egyedek száma) mennyire illeszkednek a kékkel jelölt trendvonalhoz. Minél közelebb van az R2 értéke az 1-hez, annál pontosabb a kék vonal által jelzett trend. A legtöbb faj esetében alacsony értékeket figyelhetünk meg, ami a fajok évente jelölt egyedszámának nagymértékű ingadozását jelezheti. E fajok esetében tíz évnyi gyűrűzés, illetve egy ennyire leegyszerűsített statisztikai elemzés nem elegendő a pozitív, negatív vagy semleges trendek megállapításához.

2.ábra. A táborban gyűrűzött fajok egyedszámának éves változása. Az R2 érték azt mutatja, hogy az éves fogás mennyire igazodik a kékkel jelölt trendvonalhoz. Minél közelebb van az R2 érték az 1-hez, annál pontosabb a kék vonal által jelzett trend.

A 2023-ban fogott ritka fajok

2023-ban 110 faj egyedét gyűrűztük meg, és amint arról egy korábbi hírben már beszámoltunk, ez az év a ritka fajok tekintetében is kiemelkedő (3. ábra). A ritka fajok némelyike, mint például az Észak-Amerikában költő koronás harasztjáró (Seiurus aurocapillus), véletlenül téved el hozzánk és túlélésének valószínűsége igen alacsony. A ritka fajok azonban úttörői lehetnek új vonulási útvonalaknak: a kékfarkú (Tarsiger cyanurus) Romániában ritkán észlelhető faj, de fészkelőterületének északnyugati irányba történő kiterjesztésével valószínű, hogy vonulása során gyakrabban találkozzunk vele. A többi említésre méltó ritka faj közé soroljuk a vastagcsőrű füzikét (Phylloscopus schwarzi, első Romániai észlelése), a himalájai füzikét (Phylloscopus humei), a barna füzikét (Phylloscopus fuscatus), a fenyősármányt (Emberiza leucocephala), a törpesármányt (Emberiza pusilla) és a keleti cigánycsukot (Saxicola maura).

3.ábra. a.) koronás harasztjáró (Seiurus aurocapillus), b.) vastagcsőrű füzike (Phylloscopus schwarzi), c.) barna füzike (Phylloscopus fuscatus), d.) fenyősármány (Emberiza leucocephala), e.) kékfarkú (Tarsiger cyanurus), f.) himalájai füzike (Phylloscopus humei).

Önkéntesek és támogatók A gyűrűzési tevékenység folyamatos finanszírozást igényel: a gyűrűkészleteket rendszeresen fel kell tölteni, a szakadt madárhálókat ki kell cserélni, az alapvető tábori felszereléseket gyakran kell javítani. Szerencsére a működési költségek jelentős részét idén is barátaink és támogatóink fedezték. A turzásra tévedt vadlovak jelentős számú hálót tettek tönkre, ezért adománygyűjtő kampányt indítottunk a Galantom platformon: 50 személy támogatta a tábort összesen 8500 lejjel, amit új hálók vásárlására fordítunk. A gyűrűzőtábor mindennapi munkáját 180 önkéntes biztosította, akik nélkül a tábor egyszerűen nem létezne. Tevékenységünket anyagilag és logisztikailag Jenica és Cornel Cotorogea, Pál Lajos és a S.C. Softech S.R.L. támogatta, akiknek mély hálával tartozunk. Köszönjük a Duna Delta Bioszféra Rezervátum Adminisztrációjának az elmúlt évtizedben nyújtott kiváló együttműködést, és reméljük, hogy a jövőben is partnereink lesznek.

Szóljon hozzá