Ez csak két eset amit kevesebb mint egy hónap leforgása alatt jegyeztünk fel Nagyvárad környékén. Sajnos nem elszigetelt esetek, hanem egy általánosan tapasztalt jelenség részei. Ezt igazolják a herpetológusok (kétéltűek és hüllők tanulmányozásával foglakozó szakemberek) megfigyelései is. Az őket tömörítő Herping Romania csoport tele van hasonló, az egész ország területéről érkező beszámolókkal.

Sos Tibor, a Milvus Csoport herpetológus szakértője szerint évente több ezer kígyót pusztítanak el Romániában. A kígyókhoz hasonló lábatlan gyík is járulékos veszteségként számolható az áldozatokhoz. Ha pedig hozzáadjuk az országutakon elgázolt kígyók számát, akkor a szám több tízezerre emelkedik.

A kígyók fontos elemei a szárazföldi és vízi ökoszisztémáknak. Rágcsálókat, kétéltűeket fogyasztanak, őket pedig más fajok, főleg madarak (gólyák, gémek, kócsagok, sasok, baglyok) eszik meg.

Ofiodiofóbia

Ofiofóbiának hívják kígyóktól való félelmet, iszonyt. Egy nemzetközi neuróbiológus kutatócsoport vizsgálatai alapján kiderült, hogy a kígyók jelentette veszély befolyásolta a főemlősök és az ember agyának evolúcióját. A kígyók azonban már régen nem képviselik azt a fenyegetést, mint évezredekkel ezelőtt.

Az iszony legyőzhető neveléssel és gyakorlással. Ha többet tudunk a kígyókról, talán feloldhatjuk a népi hiedelem és vallás által is felerősített ellenszenvet.

Mit tegyünk ha kígyóval találkozunk?

1. Őrizzük meg nyugalmunkat és ne zavarjuk. Ha így teszünk, csendben figyelhetjük viselkedését.
2. Ha kíváncsiak vagyunk a fajra, fotózzuk le (közelítsünk rá 2-3 méter távolságból, ez már elegendő a határozáshoz) és postázzuk a fotót a Herping Romania csoportba. Gyorsan választ kaphatunk a szakértőktől.
3. Lépjünk pár lépést hátra és hagyjuk útjára menni a kígyót.

A törvényi háttér

A kígyók védett állatok, az európai (Élőhelyvédelmi Irányelv) és a romániai (57/2007-es Kormányhatározat és a 49/2011-es Törvény) törvénykezés értelmében. Az említett jogi dokumentumok mellékletében felsorolt fajok begyűjtése, elpusztítása 3 hónaptól 1 évig terjedő szabadságvesztéssel vagy 3000-60000 lejes bírsággal büntethető.

Más országokban a büntetés még szigorúbb lehet. Például ez év februártól Franciaországban a kígyók kínzása vagy megölése akár 3 év börtönnel vagy 150000 euró bírsággal sújtható.

A romániai, kígyóknak alkalmas élőhelyek a világ több országához hasonlóan leromlottak, feldarabolódtak vagy megszűntek. Az emberi települések terjedésével elkerülhetetlen a kígyókkal való időszakos találkozás háztáji környezetben. Ezek a fajok rendszerint ártalmatlanok és ráadásul segítenek kordában tartani a túlszaporodott rágcsáló állományokat. Ha pedig kint a természetben futunk össze viperákkal, jusson eszünkbe hogy védett állatok és morális kötelezettségünk ezt érvényben tartani.

Utóirat: köszönjük mindenkinek, aki segített a kígyók pozitív szerepének népszerűsítésében, és akik hisznek az ember-kígyó békésebb együttélésben.