Miért gyilkoljuk továbbra is a kígyókat?


Ez csak két eset amit kevesebb mint egy hónap leforgása alatt jegyeztünk fel Nagyvárad környékén. Sajnos nem elszigetelt esetek, hanem egy általánosan tapasztalt jelenség részei. Ezt igazolják a herpetológusok (kétéltűek és hüllők tanulmányozásával foglakozó szakemberek) megfigyelései is. Az őket tömörítő Herping Romania csoport tele van hasonló, az egész ország területéről érkező beszámolókkal.

Sos Tibor, a Milvus Csoport herpetológus szakértője szerint évente több ezer kígyót pusztítanak el Romániában. A kígyókhoz hasonló lábatlan gyík is járulékos veszteségként számolható az áldozatokhoz. Ha pedig hozzáadjuk az országutakon elgázolt kígyók számát, akkor a szám több tízezerre emelkedik.

Kékpettyes lábatlangyík (Anguis colchica)| © Tibos Sos
Elütött erdei sikló (Zamenis longissimus) | © Tibos Sos

A kígyók fontos elemei a szárazföldi és vízi ökoszisztémáknak. Rágcsálókat, kétéltűeket fogyasztanak, őket pedig más fajok, főleg madarak (gólyák, gémek, kócsagok, sasok, baglyok) eszik meg.

Tudtad-e?

• A kígyóknak nincs füle és nem hallanak. Cserébe jól érzékelik a mozgó állatok által keltett rezgéseket
• A szagokat nyelvük segítségével fogják be. Mivel nyelvük villás, két irányból is érzékelthetik a szag ingereket
• A három vipera faj (keresztes, homoki, sztyeppi) kivételével a többi romániai fajnak nincs mérge
• A viperák csak akkor támadnak ha ingerlik őket vagy sarokba vannak szorítva. Védekeznek, az esetek többségében az emberi viselkedése váltja ki ezt a lépést
• A hazai viperák marása csak ritkán okozott halált, mérgük főleg allergiás vagy társbetegségek jelenlétében veszélyes. A halálesetek nagyon, nagyon ritkák Még a kutyák nagy része is túléli a viperatámadást.

Ofiodiofóbia

Ofiofóbiának hívják kígyóktól való félelmet, iszonyt. Egy nemzetközi neuróbiológus kutatócsoport vizsgálatai alapján kiderült, hogy a kígyók jelentette veszély befolyásolta a főemlősök és az ember agyának evolúcióját. A kígyók azonban már régen nem képviselik azt a fenyegetést, mint évezredekkel ezelőtt.

Az iszony legyőzhető neveléssel és gyakorlással. Ha többet tudunk a kígyókról, talán feloldhatjuk a népi hiedelem és vallás által is felerősített ellenszenvet.

Mit tegyünk ha kígyóval találkozunk?

  1. Őrizzük meg nyugalmunkat és ne zavarjuk. Ha így teszünk, csendben figyelhetjük viselkedését.
  2. Ha kíváncsiak vagyunk a fajra, fotózzuk le (közelítsünk rá 2-3 méter távolságból, ez már elegendő a határozáshoz) és postázzuk a fotót a Herping Romania csoportba. Gyorsan választ kaphatunk a szakértőktől.
  3. Lépjünk pár lépést hátra és hagyjuk útjára menni a kígyót.

A törvényi háttér

A kígyók védett állatok, az európai (Élőhelyvédelmi Irányelv) és a romániai (57/2007-es Kormányhatározat és a 49/2011-es Törvény) törvénykezés értelmében. Az említett jogi dokumentumok mellékletében felsorolt fajok begyűjtése, elpusztítása 3 hónaptól 1 évig terjedő szabadságvesztéssel vagy 3000-60000 lejes bírsággal büntethető.

Más országokban a büntetés még szigorúbb lehet. Például ez év februártól Franciaországban a kígyók kínzása vagy megölése akár 3 év börtönnel vagy 150000 euró bírsággal sújtható.

A romániai, kígyóknak alkalmas élőhelyek a világ több országához hasonlóan leromlottak, feldarabolódtak vagy megszűntek. Az emberi települések terjedésével elkerülhetetlen a kígyókkal való időszakos találkozás háztáji környezetben. Ezek a fajok rendszerint ártalmatlanok és ráadásul segítenek kordában tartani a túlszaporodott rágcsáló állományokat. Ha pedig kint a természetben futunk össze viperákkal, jusson eszünkbe hogy védett állatok és morális kötelezettségünk ezt érvényben tartani.

Vipera fajok és alfajok elterjedése Romániában
Adatok forrása: OpenHerpMaps 2020

Utóirat: köszönjük mindenkinek, aki segített a kígyók pozitív szerepének népszerűsítésében, és akik hisznek az ember-kígyó békésebb együttélésben.

Szöveg: Laura Turdean

Szakértő: Tibor Sos

Nagyvárad, 2021. július 20.

Szóljon hozzá