Az ürge (Spermophilus citellus), ez a ma már elterjedése nagy részén veszélyeztetett rágcsáló, több mint egy évtizede keltette fel természetvédelmi érdeklődésünket, és mára a Milvus Csoport egyik legkutatottabb állatfajává lépett elő. Jellegzetes sztyeppi emlősként, az alföldi nyílt területek rövidfüvű legelőit kedveli, így ezen élőhelyek beszántás vagy beépítés általi megszűnése vagy nem megfelelő kezelése nagy nyomást gyakorol az ürge állományaira. Az évek során sikeresen felmértük a faj országos elterjedését és a még létező élőhelyeinek meghatározó részét, majd adatainkra támaszkodva jelentősen megnöveltük az ürge megőrzése érdekében kijelölt Natura 2000 területek számát Románia különböző régióiban. Az ország nyugati részén (a pannon biogeográfiai régióban) 2011 óta rendszeres monitoring jellegű munkát és fajvédelmi tevékenységeket is folytatunk, többek között az ürgék veszélyeztetett élőhelyekről való áttelepítésével. Ezek a tevékenységek a kerecsensólyom (Falco cherrug) védelmére irányuló erőfeszítéseink részeként is jelentős szerepet kaptak. Az Európai Unió LIFE+ programjának társfinanszírozásával megvalósuló A veszélyeztetett parlagi sas és kerecsensólyom populációk zsákmánybázisának biztosítása a Kárpát-medencében (RAPTORSPREYLIFE) című nemzetközi projekt keretében is folytatjuk ürgevédelmi tevékenységeinket. Ennek részeként a legjelentősebb folyamatban lévő, illetve tervezett intézkedéseink között megemlíthetjük a gyengébb állományok vérfrissítésére, erősítésére szolgáló betelepítéseket; az ürgetelepek genetikai összehasonlítását és a leromlott élőhelyeik feljavítását kaszálással; valamint a különféle tájékoztató és nevelési tevékenységeket. Az utóbbi években rendszeresen együttműködtünk egy, az ország keleti részén (Moldvában) ürgekutatással és védelemmel foglalkozó kutatócsoporttal. Ugyanakkor folyamatosan küzdünk az ürgés gyepek törvénytelen pusztítása ellen, a gazdákat pedig egy agrár-környezetgazdálkodási csomag-tervezettel szeretnénk az ürge élőhelyeinek megfelelő kezelésére buzdítani.
Publikációk:
Kecskés A., Hegyeli Zs., Latková H., Sos T., Nagy A. A., Domokos Cs., Aczél-Fridrich Zs., Mezey Zs., Sugár Sz., Papp T. 2012. Emlősfajok védelme a Natura 2000 hálózat segítségével Romániában. Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Biológia és Geológia Kar – Apáthy István Egyesület. 13. Kolozsvári Biológus Napok. Kolozsvár, 2012 március 30-31.
Hegyeli Zs., Nagy A., Daróczi J. Sz., Kecskés A., Latková H. 2012. Current distribution and status of the European ground squirrel in Romania. IV European Ground Squirrel Meeting, 5-7 September 2012, Kamień Śląski, Poland.
Hegyeli, Zs., Bóné, G., Fülöp, T., Nagy, A. 2014. Vulnerability of European ground squirrel colonies in the Pannonian region of Romania. 5th European Ground Squirrel Meeting, Perspectives on an endangered species. Rust, Austria, 02-05 October 2014.
Petráss, I. A., Hegyeli, Zs. 2013. Studiu de evaluare a impactului repatrierii Spermophilus citellus. Activitatea C3 LIFE09 NAT/HU/000384. Raport, 27 pp.
Fülöp, T., Hegyeli, Zs. 2016. Pest control companies as threats to European ground squirrel (Spermophilus citellus) and common hamster (Cricetus cricetus) populations in Romania. 6th European Ground Squirrel Meeting. Belgrade, Serbia, 4–6 November 2016.
Baltag, E. Ș., Fülöp, T., Zaharia, G., Petrencu, L., Hegyeli, Zs. 2016. Distribution modeling of European Ground Squirrel (Spermophilus citellus) population from Romania. 6th European Ground Squirrel Meeting. Belgrade, Serbia, 4–6 November 2016.
2010-ben a „Milvus Csoportˮ Egyesület elkezdte az első gatyáskuvik (Aegolius funereus) odúk kihelyezését a Kelemen-havasokban. Az ezt követő években további néhány tíz műodú felszerelésére került sor a Görgényi- és Csíki-havasokban, valamint a Gyergyói-medencében. A műfészkeket évi rendszerességgel ellenőrizzük, hogy megállapítsuk ezek foglalásának arányát és a költési sikert. 
