Folytatódik a gólyamese – 3. rész

A gyűrűzés a madárvonulás kutatásában használt legrégebbi módszer. Megtudhatjuk hol telelnek, hol pihennek és hová térnek vissza. A harmadik részben erről is szó esik:

A fehér gólyát mindenki ismeri és szereti. De vajon tudjuk-e hogy honnan érkezik, mit eszik, hogyan neveli a fiókáit, milyen veszélyek leselkednek rá költéskor és vonulása idején? Négy részes sorozatunkban választ adunk ezekre a kérdésekre és még sok érdekes információt tudhatunk meg a hazai gólyákról. Hallgassátok!

Sorozatunk második részének végén a gólyafészek kitollasodott fiókái furcsa zajt hallottak és egy számukra eddig ismeretlen lény fejét pillantották meg. A zaj egy emelőkosaras autótól származott, a fej tulajdonosa pedig egy madarász szakember volt. Ha a felnőtt madarak ilyenkor épp a fészken tartózkodnak, hangos csőrkattintással fejezik ki nemtetszésüket, majd elrepülnek és egy közeli kéményről vagy háztetőről követik az eseményeket.

A Milvus Csoport munkatársai minden évben több fészket is meglátogatnak ahol meggyűrűzik a kirepülés előtt álló fiókákat. Hogy mire jó a gyűrűzés? A gólyalábra erősített jelölés lehetővé teszi az egyedi azonosítást, a fémgyűrűket kiegészítő színes műanyag gyűrűk pedig akkorák hogy távcsővel is lelehet őket olvasni. A kirepülést követő időszakban, a vonulás során, a telelőhelyen, a költőterületre való visszatéréskor is adódhat lehetőség a leolvasásra. Sajnos sok esetben már csak az elpusztult madarak tetemét azonosítják – az esetek többségében áramütés végez velük.

2019-ben Maros, Hargita és Szatmár megyében több mint 400 fióka kapott gyűrűt. A gyűrűzés sok településen lehetőséget biztosított arra is hogy a helyi lakosok, gyerekek és felnőttek egyaránt, közelről láthassák a gólyafiókákat és megfigyeljék a gyűrűzés folyamatát. A szerencsések még a fészek magasságába is felemelkedhettek.

Sajnos sok helyen azt tapasztaltuk hogy a fészkek belseje tele van a mezőkről összeszedegetett szeméttel. Ez bennünket, embereket jellemez, a gólyák csak bélésanyagot látnak bennük amit beépíthetnek a fészekbe. Műanyag, karton, plüssállat, krumpliszsák és sok más hasonló hulladékkal találkoztunk. Különösen veszélyesek a bálázó kötelek és horgász zsinórok. Minden évben akadnak olyan fiókák amelyek életveszélyesen beléjük gabalyodnak.

Az Erdélyben fészkelő gólyapárok száma 2900-ra becsülhető. A legtöbb fészek Szatmár és Temes megyében, a Székelyföldön illetve Dél-Erdélyben, az Olt folyó mentén található. Az ország legmagasabb fészke 1100 méter tengerszint feletti magasságban, Jósikafalván épült. Ez már hegyvidék ahol a gólyák a fenyvesekre jellemző madarak, mint például keresztcsőrűek társaságát élvezhetik.

A tojásból való kikelést követő második hónap végén kerül sor a fiókák első önálló repülésére. Ez után még egy-két hétig visszajárhatnak a fészekre vagy a fészek közelébe. Augusztus közepe táján többé nem térnek vissza és elkezdik hosszú vándorútjukat a telelőhelyek irányába. Erről sorozatunk befejező részében mesélünk.

A riport a MOL Románia és a Polgár-Társ Alapítvány támogatásával készült a “Fehér gólya – a természetvédelmi területek nagykövete” című projekt keretében.

Szóljon hozzá