A klímaválságra minden országban keresni kell a lehető legjobb megoldásokat. A szén-dioxid kibocsátás csökkentése mellett, nagyon fontos növelni a szén-dioxid megkötő és tároló kapacitást is.
Ma a legtöbb országban, így Romániában is igyekeznek növelni a zöldenergia termelését és emellett egyre több fát ültetni. De ha ezeket nem megfelelő körültekintéssel végezzük, akkor ugyan áltathatjuk magunkat, hogy mennyi mindent tettünk, de előfordulhat, hogy összességében csak még nagyobb kárt okozunk.

Rengeteg példa van a világban, amikor nem megfelelő erdőtelepítéssel csak tovább romlik a terület szén-dioxid mérlege. Például a Chilében telepített erdőkről – amelyeket a szénkvótákkal való kereskedelem miatt telepítettek – mutatták ki, hogy összességében nem növelik a szénmegkötést. Az erdőtelepítéseket olyan területeken kell megvalósítani, amelyek nem rendelkeznek már eleve jó szén-dioxid tároló kapacitással. Az is fontos, hogy az élőhelynek megfelelő őshonos fajokat ültessünk, mert például a nálunk is sokszor ültetett, idegenhonos akác speciális vízháztartása miatt kiszárítja a talajt tágabb környezetében, ahol a meglévő növényzet pusztulásával összességében csak károkat okoz.

A napelemek természetes élőhelyekre való telepítésénél szintén nagyon fontos odafigyelni, hogy ne egy jó széntároló kapacitással rendelkező élőhelyet tegyünk tönkre és válasszunk helyszínéül a napelem parkoknak. Minden jel arra mutat, hogy az ország élőhelyei közül, a legjobb széntároló kapacitással rendelkező gyepeket találják erdősítésre vagy napelempark telepítésére megfelelő lehetőségnek. Ugyan a gyepek az amatőr szemlélő számára haszontalannak tűnő élőhelyeknek tűnhetnek, de ez alapvető tévedés.
A gyepek évelő lágyszárú növényzettel rendelkeznek. Ezeket az élőhelyeket kaszálóként vagy legelőként hasznosítjuk évezredek óta. A romániai gyepek biodiverzitás és klímavédelem szempontjából is nagyon értékesek. A klímavédelem szempontjából azért nagyon fontosak, mert rengeteg megkötött szén-dioxidot tárolnak. Ugyan nem olyan látványosan, mint az erdeink, hiszen a gyepek nem a növényzetben, hanem a talajban tárolják a megkötött szén-dioxidot. Ha gyepek talaját megbolygatjuk, az általuk a talajban megkötött szén-dioxid a légkörbe kerül.

Romániai az EU-s csatlakozáskor vállalta gyepterületeinek megtartását, mégis egyre több tényező veszélyezteti őket:

• Terület rendeltetésének megváltozása (pl. beszántás vagy beépítés):

A FAOSTAT adatai alapján is 46.000 ha gyepet veszítettünk el 2007-2019 között, annak ellenére, hogy elméletileg törvény tiltja a gyepek beszántását. Egy általunk megrendelt tanulmány, amely a gyakorlati gyepvesztést modellezte, ennél nagyobb, legalább ötszörös veszteséggel számol (2012-15 között a gyepeink 5,7-9,5%-a tűnt el).

• A gyepeket védő törvények könnyen megkerülhetőek, betartatásukra – sok más természetvédelmi törvényhez hasonlóan – a hatóságok nincsenek felkészülve

A jelenleg gyepeket védő törvény önmagában nem tudja elérni célját. Többek között pl. azért utasítottak el egy gyepbeszántásos feljelentést (Szatmár megye, nr. 343522/2018), mert az illető arra hivatkozott, hogy parlagfű volt rajta, pedig a problémát kaszálással is meg lehetett volna oldani.

Ráadásul ha köteleznek is valakit, hogy egy beszántott gyepet helyreállítson, a beszántás következtében a légkörbe került szén-dioxid csak hosszú évtizedek alatt kerül újra megkötésre a talajban, valamint a gyep mint élőhely számos faj számára megszűnik. Ezért nagyon fontos lenne a megelőzésre helyezni a hangsúlyt.

• Olyan törvénytervezeteket kerültek benyújtásra a román parlamentbe, amelyek a gyepek kárára valósítanának meg klímavédelmi intézkedésket:

Megkönnyítenék a napelemparkok gyepekre telepítését, például ez és ez a javaslat is ezt célozza. A telepítéssel járó bolygatással, az évszázadok alatt megkötött szén-dioxid egy része visszajut a légkörbe, ráadásul a terület értékes biodiverzitása és szén-dioxid megkötő kapacitás is drasztikusan lecsökkenhet. Sajnos az erdőtelepítések is gyakran a gyepeket célozzák meg, annak ellenére, hogy a gyepek széntároló kapacitása nagyobb, mint az erdőké.

• Az ország jelenlegi mezőgazdasági stratégiai tervei szintén a gyepgazdálkodást hozzák hátrányba:

Romániai olyan tervezetet (PNS) nyújtott be az Európai Uniónak a mezőgazdasági támogatások gyakorlatba ültetésére, amelyek ahelyett, hogy növelnék a természetbarát gyepgazdálkodás lehetőségeit, csökkentik azokat az előző uniós ciklushoz képest. Egyesületünk más szakmai szervezetekkel együtt tiltakozott hazai és európai fórumokon az intézkedések ellen. Reméljük, hogy az EU a tervezet felülvizsgálatát fogja kérni az országtól.

Hova tegyük akkor a napelem parkokat és hova érdemes erdőt ültetni?

• A zöldenergia erőműveket elsősorban olyan helyekre (települések épületeire, meddőhányókra, működő és leromlott ipari létesítményekre, külszíni fejtésű szénbányák helyére stb.) kellene telepíteni, ahol nem bolygatunk természetes élőhelyeket.

• A gyenge minőségű szántóföldeket kellene beazonosítani és ide telepíteni zöldenergia parkokat vagy erdőket. A változó klimatikus viszonyok miatt sajnos egyre több területen nem lehet gazdaságosan termelni. Például a román alföld egy része lassan alkalmatlanná válik a szárazság miatt a termelésre, csak nagyon energiaigényes vízpazarlással lehet művelni őket és így is csak a kiemelt mezőgazdasági támogatások miatt éri meg.

• Végül, de nem utolsósorban nagyon fontos lenne az erdeinket olyan területeken újratelepíteni, ahonnan az elmúlt évtizedekben illegálisan eltűntek.

A címben említett módon talán nem jutna senkinek eszébe erdőt felégetni azért, hogy a helyére napelemparkot létesítsen. Amint megpróbáltuk megvilágítani, a gyepek átalakítása (beszántás vagy szakszerűtlen fásítás) is legalább ekkora problémát okozhat klíma és biodiverzitás-védelmi szempontból, hiszen a gyepek talajában megkötött szén-dioxid könnyen visszakerülhet a légkörbe, fokozva ezzel a klímaváltozást és annak szélsőséges hatásait.