A klímaváltozás hatásainak legjobban kitett közösségek felelősek legkevésbé azok jelenlétéért. A jelenség a különböző szociális csoportok közt fennálló egyenlőtlenséget súlyosbítja.

Míg az üvegházhatású gázok kibocsátásának döntő többségéért a „globális észak” (Global North) a felelős, addig cikksorozatunk előző részéből kiderül, hogy a klímaválság hatásait főként a harmadik világ országai sínylik meg. Annak ellenére, hogy az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye elismeri a „globális észak” elsődleges felelősségét a kibocsátás csökkentésében, az iparosodott országok termelési és fogyasztási szokásai továbbra is veszélyeztetik az emberiség és a biológiai sokféleség fennmaradását.

A „globális észak” országainak fellépése miatt a fejlődő országok most szembesülnek azzal a kihívással, hogy a szegénység elkerülése érdekében, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság határain belül kell fejlődjenek, miközben a klímaváltozás hatásai ellen is nekik kell a legnagyobb mértékben küzdeniük. Másképpen fogalmazva, globális dél országainak eleve fejletlenebb gazdaságát  még a fejlett országok által okozott klímaváltozással is nagyobb mértékben sújtja. 

Számos őslakos és halászó nép, paraszti közösség évszázadokon keresztül élt harmonikusan együtt a természettel. Most mégis szembesülnek a klímaváltozás hatásaival. Az ENSZ szerint, a Himaláján élő népek számára a vízellátás fog a jövőben gondot okozni. Ugyan a gleccserek olvadása rövidtávon víztöbbletet okoz, de hosszú távon kevesebb lesz az elérhető vízkészlet. A világ másik felén, az afrikai Kalahári-sivatagban, az őslakosok már most kénytelenek az állam által fúrt kutak körül élni. Az emelkedő átlaghőmérséklet, a sivatag térhódítása és az erősödő szél következtében elveszítették önfenntartási képességüket, túlélésük  támogatásfüggő és ez nem csak életüket, hanem a hagyományos, állattenyésztéssel foglalkozó életmódjukat is veszélyezteti.

Ironikus módon a kibocsátás csökkentés számos nyugati megoldása, mint például a bio-üzemanyagok használata, a duzzasztógátak építése, a génmódosítás, a faültetvények létrehozása és a szén-dioxid-ellensúlyozó technológiák használata, szintén ezeket a közösségeket érinti negatívan. Szerencsére a természettel együtt élő  közösségek még nem haltak ki és még van lehetőségünk arra, hogy életmódjukból merítsünk.

Forrás: https://climategame.eu/blog-article.php?id=9