Fiatal nagyköveteink, egy németországi ifjúsági cserén vettek részt, a Game on! projekt keretén belül, ahol tematikus kirándulásokon keresztül lehetőséget kaptak arra, hogy elgondolkodjanak a fenntarthatóság, a biodiverzitás és a természetes élőhelyek megtartásának és helyreállításának fontosságáról.

Sok nyugat-európai országhoz hasonlóan, Németországban is alig maradtak természetes erdők. Míg Solingenben a civilek egy természetes erdő kialakításáért vívnak szélmalomharcot, addig mi itthon a meglévő természeti értékeinket sem tudjuk eléggé megbecsülni. Pedig megőrzésük t kevesebb energiabefektetést igényelne, mint a már tönkretett élőhelyek helyreállítása.

írta:Láng Borbála

Romániában élek, az országban, amely leginkább gyönyörű hegyeiről, gazdag biodiverzitásáról, barna medvéiről és leheletnyi korrupciójáról híres. Az első három hozzávaló tökéletes lenne egy zöld-ország receptjéhez, de nekünk a fa-maffiával és a nemcsak erdeinket érintő korrupcióval kell megküzdenünk. Évről évre veszítünk országunk erdőborítottságából. Félek, nem lesz már időnk egy újabb fageneráció felnövésére várni, ahogyan ezt Németországban, Solingenben tették.

Ifjú klíma-nagykövetként, a Game On projekt részeseként megfigyelhettük, hogy milyen lehetőségek vannak egy degradált területből természetes erdőt kialakítani, léteznek jó megoldások is a fajszám gazdagítására, még ha a fajok valamikor kihaltnak bizonyultak is ezen a régebben erősen kihasznált területen. És miért is számít ez? Mert egy változatos és gazdag fajszámú közösség természetes és kiegyensúlyozott ökológiai rendszert jelent, amely önmagában is tökéletesen tud működni, emberi beavatkozás erőfeszítése nélkül.

Ahogyan láthattuk hatásait is a solingeni erdőbe vezető utunkon, a klíma változik. Nagy viharok jönnek és ha nincsenek fák a dombokon és a házaink körül, hogy a felgyűlt vízmennyiséget megkössék, árvizekkel kell szembenéznünk. Látva a Wupper-folyó melletti károsult területeket, azt gondoltam – miért is nem teszünk végre valamit?

Nyilvánvalóan nagy hatással vagyunk a természetre, ahogyan ezt dr. Jan Boomers is magyarázta. Bizonyos fák nem fogják kibírni az egyre hosszabb száraz időszakokat. Például a lucfenyő (Picea abies) – amelyet fakitermelési szándékkal ültettek a múlt században – gyökerei a talajréteg felső részén futnak, így száraz időszakokban nem képes a mélyebb víztartalékokat elérni. Ezek a fák érzékenyebbek más hatásokra is, mint például paraziták támadásaira. Ez a példa is megmutatja, hogy a természet finom szerkezet, így bármit változtatunk benne, következményekkel jár.

A globalizációnak köszönhetően, hosszú utazásaink alatt baktériumokat, gombákat, vírusokat hordunk magunkkal, nem csak a Covid-19-et, hanem például a kétéltű gyilkos gombát is, az Ázsiából származó Batrachochytrium dendrobatidis-t, amely máris rengeteg szalamandra halálát okozta a solingeni területen. Egyedüli reményük az természetes szelekció által kialakuló rezisztencia.

Igen, elég sok problémát tudunk okozni környezetünkben, ha nem vagyunk elég körültekintőek. Szerencsére Solingen erdejében megtanulhattuk, hogyan lehet a figyelmet tudat alatt egyszerű trükkökkel irányítani, hogyan tudnak apró fa szobrok, megfelelő helyen lévő pihenőállomások és egy jó túraútvonal segíteni nekünk abban, hogy élvezzünk időt tölteni a természetben és ezen felül hogyan tudják megteremteni bennünk a törődés érzetét. Ott, abban az erdőben tényleg vissza szeretnének állítani egy egészséges kapcsolatot az emberek és a természet között. Mi nem olyan embereket szeretnénk, akik csak a törvények miatt törődnek a természettel és környezetükkel. Mi olyan embereket szeretnénk, akik tényleg igényüket érzik egy egészséges otthon iránt, pont ezért törődnek is vele.