Írta Láng Borbála

Kína tíz éve tartó törekvése a levegőminőség javításáért és a környezetszennyezés csökkentéséért az egyre gyakrabban fellépő egészségkárosodás miatt folyik. Az aeroszolokkal történő légszennyezés mérséklése viszont az Environmental Research Letters-ben közölt új kutatás szerint az északi féltekén felmelegedést okozott. Természetesen ez nem az ázsiai ország légszennyezést enyhítő törekvéseinek hibája, hanem a klímaváltozásé, melynek hatása – mint kiderült – még súlyosabb az eddig véltnél.

Az aeroszolok apró részecskék, amelyek az atmoszférában keringenek emberi tevékenységek (pl. szén, fa égetése) vagy geológiai jelenségek (pl. vulkánkitörés) melléktermékeként felszabadulva. Ezek a levegőben terjedve különböző, leginkább légzőszervi megbetegedéseket okozhatnak és hatással lehetnek a terméshozamra is.

Úgy, ahogyan egy vulkánkitörés után hátramaradó aeroszolok képesek a környezet hőmérsékletének csökkentésére, az emberi tevékenységből származó, levegőben terjedő részecskék is okozhatnak lehűlést. Az üvegházhatású gázokkal ellentétben, amelyek az atmoszféra hőmérsékletének növelésével gyorsítják a globális felmelegedést, az aeroszolok akár önmagukban, akár a vízpárával keveredve visszaverhetik a napsugarakat, elfedve ezzel a klímaváltozás valós hatását.

2006 és 2017 között Kína vezetősége úgynevezett „tiszta-levegő politikát” folytatott, hogy csökkentse az egészségkárosító anyagok – úgy mint a szulfátok és a korom – jelenlétét a levegőben. Ezzel valószínűleg fél millió ember életét mentették meg évente.

Azonban, Yixuan Zheng, az Environmental Research Letters főszerkesztője, munkatársaival együtt, arra volt kíváncsi, hogy milyen hatással van az aeroszolok mennyiségének csökkenése a klímára. Mivel az átlaghőmérséklet normális körülmények között nagyon lassan változik, 10 éven belüli, kismértékű növekedés is a “tiszta-levegő politika” következményeként írható le. Egy, az atmoszféra és az óceán rendszerein alapuló modell segítségével Zhengék kiszámították, hogy Kína szennyezést-visszaszorító politikája további 0,1 Celsius fokkal növelte meg az északi féltekén az üveghatású gázok miatt egyébként is melegedő hőmérsékletet. Ez a kutatási eredmény azzal szembesít minket, hogy a klímaváltozás problémája olyan méreteket öltött, hogy akár kisebb, helyi óvintézkedések is nagyobb problémákra világíthatnak rá.

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change – IPCC) jelentése szerint 1.5 – 2.5 Celsius fokos globális hőmérséklet növekedés is állat- és növényfajok pusztulásához, a jégsapkák olvadásához és ezek által ökológiai rendszerek összeomlásához vezethet.

A légszennyezés csökkentése rendkívül nagy teljesítmény Kína részéről, viszont Zhengék kutatásának eredményeit figyelembe véve rájöhetünk, hogy még annál sokkal komplexebb és súlyosabb problémával állunk szemben a klímaváltozás tekintetében, mint ahogy eddig gondoltuk.

„A légszennyezés okozta betegségek komoly problémát jelentenek és a megelőzésük megkérdőjelezhetetlenül fontos dolog” – mondta Zheng egyik munkatársa, Ken Caldeira.  „De az is lényeges, hogy megértsük jelen és jövőbeli törekvéseink a levegő minőségének javítására, hogyan fogják befolyásolni a klímaváltozás elleni küzdelmet.”

Surse:

1.Schreifels J J, Fu Y and Wilson E J 2012 Sulfur dioxide control in China: policy evolution during the 10th and 11th five-year plans and lessons for the future Energy Policy 48 779–89

2.Yixuan Zheng et al 2020 Environmental Research Letters 15 104052

3.https://www.met.hu/eghajlat/eghajlatvaltozas/hatasok-alkalmazkodas/