Mi a gyep?

Tevékenységeink során néha szembesülünk vele, hogy a gyep kifejezés csak a szakembereknek jelent egy természetes élőhelytípust. Vidéki tájban előfordul, hogy nem tudják, melyik területre gondolunk és amikor megmutatjuk, akkor jön a felismerés, „Jaj, a mezőre gondol? Ott nincs semmi érdekes”.

Városi környezetben pedig főként a csak fűmaggal bevetett területre gondolnak az emberek. Ökológiai értelemben gyepnek nevezzük azokat a fajokban gazdag, természetes élőhelyeket, amelyeken évelő lágyszárúakat találunk. Növényzetüket általában több tíz növényfaj alkothatja.

Romániában a gyepek két fő úton jöttek létre:

1. Természetes módon – Dobrudzsában, Moldvában és a Partiumban vannak olyan gyepek, amelyek ún. zárótársulások (klimax ökoszisztémák). Itt mikro vagy makroklimatikus tényezők – leggyakrabban vízhiány – miatt nem alakulhatnak ki erdők természetes körülmények között sem. A havasi gyepek közül is csak a 2000 méter felettiek között van néhány, amelyek természetes körülmények között nem fásodnak az alacsony hőmérséklet miatt, itt elsősorban nem záródó párnanövényzet alakul ki. A természetes, elsődleges gyepek jellemzője, hogy emberi beavatkozás nélkül is fennmaradnak, nem erdősödnek be.
2. Emberi tevékenység következtében – A legtöbb gyepünk emberi hatásra alakult ki és maradt fenn, amelyek magukra hagyva bokrosodnak, majd fásodnak. Amikor az ember hajdanán felhagyott a gyűjtögető életmóddal megközelítőleg 6 ezer évvel ezelőtt,  és elkezdett gazdálkodni (növényeket termeszteni, állatokat tartani), erdőket vágott ki, hogy földhöz jusson. Az évezredes emberi tevékenység létrehozott egy élőhelyet, amely ma már egy speciális összetételű élővilág otthona, az ökoszisztéma és a biológiai körforgás elengedhetetlen láncszeme.

Nem csak az erdők kivágásával, közvetlen emberi beavatkozásra alakultak ki gyepek, hanem pl.  a folyószabályozások következtében történt szárazodás miatt is. Szikes gyepek így alakultak ki pl. a Duna szabályozását követően.

Ma is tanúi lehetünk kialakulásuknak, amikor a parlagon hagyott mezőgazdasági területek a szukcessziós folyamatoknak köszönhetően néhány év alatt elkezdenek gyepesedni.

A gyepek élővilága

Évezredek alatt a legeltetésnek és kaszálásnak köszönhetően, még az ember által létrehozott gyepeknek is sajátos, egyedi élővilága alakult ki, rengeteg olyan növény és állatfajjal, amelyek ma már kizárólag hozzájuk kötődnek. Az itt „lakók” az eltelt idő alatt fokozatosan alkalmazkodtak ehhez az élőhelyhez, és sokan közülük már csak itt képesek megélni vagy életmódjukhoz feltétlenül szükségesek a gyepek is.

A romániai gyepek növényvilága különösen változatos, egyesek európai rekorderek. Vannak olyan területeink, ahol 200 növény fajnál is többet találtak 100 m2-en, de csupán csak 1 m2-en is 80 faj volt fellelhető.

A hazai veszélyeztetett növényfajok megközelítőleg negyede, a rovarok közel harmada kötődik a gyepekhez. A lepkefajok nagy része kizárólag itt fordul elő, és speciális tápnövényeken képes csak megélni. A réteken sokféle kisemlős fordul elő, amelyek ragadozó madarak táplálékául szolgálnak. A veszélyeztetett ragadozó madaraink többsége ugyan fákon költ, de táplálkozásában a gyepekhez kötődik, ilyen faj a békászó sas is. A gyepeken nem csak táplálkoznak, hanem költenek is madarak, mint például a mezei pacsirta vagy a veszélyeztetett haris.

A gyepek jelentősége

A gyepek legrégebben tudatosult jelentősége a rajta „termő fű”, amit az ember már nagyon régóta kaszálással vagy legeltetéssel hasznosít.

Emellett a közvetlenül kézzelfogható szerep mellett, még sok más ökoszisztéma szolgáltatást is nyújtanak. Nagyon fontos méhlegelők, ahol a házi méhek mellett más rovarok is táplálékot találnak. Rekreációban betöltött szerepüket pedig egyre inkább értékeljük és ebben a pandémiás időben gyakrabban igénybe is vesszük.

Utóbbi években pedig egyre inkább felismerjük, mennyire jelentősek a klímaváltozás elleni harcban. Szerepük ebben a vonatkozásban két csoportra osztható, fontosak a felmelegedés mérséklésében szén-dioxid megkötő kapacitásuknak köszönhetően és csökkentik a klímaváltozás káros hatásait, azaz növelik a klímarezlilienciát.

• • Gyepek szerepe az üvegházhatású gázok megkötésében és tárolásában

Az utóbbi években több tanulmány is hangoztatta, hogy a gyepek szén-dioxid megkötő kapacitása vetekszik az erdőkével. Egyes tanulmányok arra a következtetésre jutottak, hogy hosszú távon stabilabb szén-dioxid megkötők, mert a klímaváltozás okozta szárazságok miatt az erdők egyre jobban ki vannak téve tüzeknek. Például a kaliforniai erdők az utóbbi években nettó szén-dioxid kibocsátóvá váltak az erdőtüzek gyakoribbá válása miatt.

A világ számos pontján, előzetes kutatások nélkül erdősítettek kílmavédelmi célból, de sokszor pont a kitűzött cél ellenkezőjét érték el. A Chilében, a szénkvóták miatt telepített erdők gyakorlatilag nettó szenet nem kötnek meg.  Magyarországon homokhátságokra telepített erdők vészes mértékű szárazodást okoztak a talajban, ráadásul az alacsonyabban fekvő területeket is kiszárítják, így összességében egyáltalán nem kedvező a hatásuk.

Egyre több kutatás igazolja, hogy a gyepeknek nagyon jelentős hatásuk van az üvegházhatású gázok megkötésében. Ugyan arra nem lehet pontos választ adni, hogy gyepeknek vagy erdőknek nagyobb a jelentősége. Ez valószínű, hogy mindig az egyedi helyzettől függ. Abban viszont már biztosak lehetünk, hogy a gyepi ökoszisztémák megóvása alapvető jelentőségű a klímaharcban.

Felmerülhet az olvasóban, hogy akkor vajon miért nem foglalkozunk vele? Miért nem hallunk jelentőségükről eleget? A gyepek felszín felett lévő elemei nem olyan látványosak és emblematikusak, mint a fák. Néhány fűszál vagy közönséges virág jelentősége nehezebben kommunikálható.

A gyepek az általuk megkötött szén-dioxid jelentős részét a földfelszín alatt, humusz formájában tárolják. Kutatások modellezték, hogy ennek köszönhetően a szénmegőrzésük a jövőben is stabil marad, mert kevésbé vannak kitéve a tüzeknek és az aszálynak. Ez természetesen csak azokra a gyepekre érvényes, amelyeket extenzíven művelnek, nincsenek túlhasználva, pl. túllegeltetve.

A helyesen művelt mérsékelt övi csernozjom talajok, mint amilyenek a gyepek talaja, a trópusi esőerdők föld feletti részéhez hasonló mennyiségű szenet raktároznak. A gyepek talajában azért tud humusz felhalmozódni, mert sokkal lassabbak a lebontó folyamatok, mint az esőerdőkben.  Helyes gyephasználat mellett ez a megkötött szén-dioxid hosszú távon tárolódik.

Ha a gyepeket túllegeltetik, degradálódnak és felszabadul belőlük a megkötött szén.

• • A gyepek szerepe a klímaváltozás káros hatásainak csökkentésében

A klímaváltozás hatásai ma már a Föld minden szegletében érzékelhetőek. Nálunk ugyan még nincsenek olyan mértékű erdőtüzek vagy annyira szélsőséges viharok, de már itt is érzékelhetőek a változások. Egyre enyhébb telek; kiszáradó kutak, szárazodó élőhelyek és termőföldek; egyenlőtlenebb csapadékeloszlás; árvizek gyakoribbá válása, nyári extrém hőhullámok – mind olyan tényezők, amik egyre több ember megélhetését vagy egészségét veszélyeztetik.

Ezek pedig egyre gyakoribbá válnak, még akkor is, ha a kibocsátásunkat valamilyen csoda folytán drasztikusan tudnánk csökkenteni. A klímaváltozás hatásainak kivédésére is fel kell készülnünk.

A természetes ökoszisztémáink és a biodiverzitásunk megőrzése ebben alapvető jelentőségű. A gyepeknek is kiemelt jelentősége lehet ebben.

De hogyan segíthetnek a gyepek a klímaváltozás hatásait kivédeni, vagy másként fogalmazva, hogyan növelik a klímarezilienciát?

Nagyon fontosak a vízmegtartásban. Gazdag gyökérzetüknek és termőrétegüknek köszönhetően nagy mennyiségű csapadékot képesek megkötni. Ezzel egyrészt a tájban marad a víz, nem folyik el, másrészt a megkötött víz sokkal lassabban párolog el, mint egy szántóról vagy beépített területről. A megkötött víz pedig az altalaj víztartalmát is növeli, ezáltal többek között a kutak szárazodását is csökkenti.

A vízmegtartó szerepük járulékos haszna, hogy a lassabban lefolyó csapadék nem mossa le a talajok termőrétegét és ezáltal hozzájárul a talajerózió csökkentéséhez is.

A biodiverzitás megőrzése alapvető jelentőségű a klímaharcban. Az egészséges ökoszisztémáknál semmi nem képes jobban csökkenteni sem a légkör felmelegedését, sem a klímaváltozás hatásait. A gyepeknek pedig kiemelt szerepe van ökoszisztémáink egyensúlyának megőrzésében, mivel mint ahogy a bevezetőben is írtuk, rengeteg faj él gyepeken vagy kötődik hozzájuk valamilyen módon. Pl. az erdei fajok nagy része is használja valamilyen formában a gyepeket.

Az Európai Unióba való belépéskor Románia vállalta a gyepterületeinek megtartását. Ennek ellenére az elmúlt, közel másfél évtizedben tovább veszítjük őket, elsősorban beszántás miatt. A túllegeltetés miatti degradáció következtében pedig rengeteg terület nem tudja ellátni ökológiai szerepét.

A gyepek megóvása közös érdekünk. A klímavédelemben betöltött szerepük pont olyan fontos, mint az erdőké, még akkor is ha ez nem annyira látványos.