Medvebiztos kukák,  szigorú élelmiszer tárolási szabályok a kempingekben és a medvék fotózás céljából történő csalogatásának visszaszorítása. Ez csak néhány módja annak, amivel Kanada sikeresen korlátozza a medvék és az emberek közötti interakciókat. Miért Kanada? Domokos Csaba kollégánk, medveszakértő nemrég részt vett az IBA (International Association for Bear Research and Management) által szervezett konferencián a kanadai Edmontonban.

Hogyan értékelnéd a konferencia színvonalát?

Elég pontosan tudtam, hogy mire kell számítanom, ugyanis 12 évvel ezelőtt, 2012-ben már részt vettem egy ilyen konferencián. A szervező, az IBA világszinten a legmagasabb szakmai szintet képviseli a medvék kutatásában. Egy bizottság értékeli a beérkező kivonatokat és kiválogatja, amelyeket szerintük érdemes bemutatni. A több mint 400 személy amely részt vett ezen a konferencián azok az emberek, akik világszinten számítanak a medvék kutatásában. 

Nemcsak meghívott voltál, hanem előadó is. Milyen témát mutattál be?

Egy többéves kutatásunk eredményeit mutattam be. Elég régóta foglalkozunk a tervezett Marosvásárhely-Jászváros (A8) autópályának a medvékre és más fajokra gyakorolt hatásával. 2014, 2017 és 2020 folyamán terepkutatást végeztünk Hargita megye keleti, illetve Neamț megye nyugati részében. Gyergyóditrótól Târgu Neamț-ig (Németvásárig) vizsgáltuk a tervezett A8-as autópálya nyomvonalát és a környékén előforduló medvéket, szőrcsapdák segítségével. Ennek a kutatásnak több érdekes eredménye is volt. Egyrészt az, hogy a vizsgált területnek csak a nyugati felében vannak állatok, nemcsak medvék, hanem egyéb nagy emlősök, őzek, szarvasok, vaddisznók is, ami számunkra egy meglepő eredmény volt, ugyanis a Békási tótól keletre fekvő területek az ország legjobb medve-élőhelyei közé tartoznak. Valószínű, hogy a súlyos orvvadászat miatt ezek a területek ökológiai csapdaként működnek. Ez azt jelenti, hogy elméletileg nagyon jó élőhelyek, odavonzzák az állatokat, mivel a medvék észlelik, hogy nincsenek más medvék és van számukra egy elfoglalatlan élőhely és utána meg lelövik őket. Nem tudtuk, hogy ilyen szinten létezik nyomás a fajra. Más szempontból is meglepőek voltak az eredmények, hiszen jóval kevesebb medvét sikerült beazonosítani, mint amire számítottunk a kutatás tervezésekor.

A kutatásotok eredményeit figyelembe fogják-e venni az autópálya megépítése előtt?

Időközben a környezetvédelmi engedélyt már kiadták erre a tervezett autópálya szakaszára és gyakorlatilag ott nem lesznek célzott vadátjárók, hiszen a felmérést végző cég úgy ítélte, hogy a nehéz terep miatt már amúgy is elég viadukt és alagút lesz megépítve, ezért ennek az autópálya-szakasznak több mint 30%-a átjárható lesz vadállatok számára. Az autópálya megépítése után, miután az állatok hozzászoknak ezekhez a potenciális átjárókhoz, talán meg lehetne ismételni ezt a felmérést és meg lehetne nézni, hogy valóban átjárnak-e, hogy valóban elég-e a létező átjáró vagy pedig szükséges továbbiak megépítése. Viszont utólag ezek megvalósítása már nagyon költséges és sokkal nehezebben kivitelezhető lesz és kis esély van arra, hogy utólag valóban építsenek ilyeneket. 

Romániában eléggé kiéleződött a medve-ember konfliktus. Más országok szakemberei hogyan ítélik meg otthonaik környezetében az emberek és medvék közötti kapcsolatot, együttélést?

Európában, azokban az országokban, ahol van jelentősebb medveállomány, ott létezik vadászati hasznosítása is a fajnak. Tehát van vadászat, annak ellenére, hogy az Élőhely Irányelv nem engedélyezi a trófeavadászatot. Azt is tudjuk, hogy más helyeken, ahol hosszabb távú és komolyabb kutatások voltak elvégezve, mint pl. Svédországban, a vadászat hamarosan komoly problémákat fog okozni a fajnak és erre releváns számadatok is vannak. Ott azt vetítik előre, a legjobb jelenlegi tudás szerint, hogy az állomány annyira lecsökkenhet, hogy a faj fennmaradása is veszélybe kerülhet. Vannak más megközelítések is. Elég sok előadás volt Brit Columbia tartományról, mivel a konferencia ennek szomszédságában volt rendezve. Amikor Romániában 2016-ban kihirdették az ideiglenes vadászati tilalmat, épp akkor Brit Columbiában is kihirdettek egy hasonló medvevadászati tilalmat. Csakhogy ott továbbra sem vadásszák a medvéket és nem is merül fel komolyabban ennek lehetősége. Tehát léteznek hasonló problémák és különböző megközelítések is. Nem csak Romániában. Ami fontos lenne, hogy itt is törekedjünk arra, hogy megbízható tudományos adataink legyenek és ez alapján tervezzük a fajjal való gazdálkodását, illetve a fajvédelmi tevékenységeket is. Ha látjuk, hogy nem jó irányba haladunk, akkor megbízható tudományos adatok és ne érzelmek alapján kellene döntsünk. 

Mennyire hasznos volt számodra szakmailag ez a konferencia?

Számomra nagyon hasznos volt, ha nem másért, már csak azért is, hogy pár napig olyan embereket hallgassak, akik ténylegesen értenek a medvékhez. Van több nemzetközi kezdeményezés amiben mi is rázt  és szolgáltatunk adatokat és folytatjuk a beszélgetéseket egyéb kutatások elvégzése kapcsán.