Az ember naponta három-ötször étkezik. Életének meghatározó idejét tölti ki az élelmiszer beszerzése, annak elkészítése és elfogyasztása. Nem is csoda ezért, hogy klíma szempontjából ez az egyik terület, amelyre nem árt összpontosítanod.

Az élelmiszeripar, a mezőgazdasági és a földhasználati tevékenységek felelősek a világ üvegházhatású gázok kibocsátásának közel egy negyedéért (24 százalékáért) (1. ábra). Ha azt hinnéd, kedves olvasó, hogy ez az érték nem sok, akkor el kell szomorítanunk. Ha ezt az adatot összehasonlítjuk a mindennemű közlekedéssel (beleértve az autókat, repülőket, vonatokat, teherszállítókat stb. is), akkor észrevehető, hogy míg a közlekedés körülbelül 16 százalékban járul hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásához, addig az élelmiszergyártás szinte a duplájával. Éppen ezért a társadalom élelmezési szokásainak megváltoztatása kulcsfontosságú eleme lenne a klímavédelemnek. Ehhez nincs feltétlen szükség fentről jövő (politikai vagy gazdasági) szabályozásra, hisz a vásárlási szabadság teret ad az egyéni döntésnek, ezzel együtt pedig az egyén felelősségének is.

Mindezek fényében, felmerül az a kérdés, hogy a különböző élelmiszerek előállításakor mennyi üvegházhatású gáz keletkezik?

2018-ban 119 ország 3800 farmjának felmérése során a következő eredmények születtek: Amíg 1 kilogramm marhahús előállításakor 60 kilogramm üvegházhatású gáz kerül a levegőbe, addig ugyanannyi kukorica megtermelésekor csak 1 kilogramm. A bárányhús és a sajt gyártása során pedig kilogrammonként több mint 20 kilogramm üvegházhatású gáz keletkezik. A baromfi (6 kilogramm) és a sertéshús (7 kilogramm) szénlábnyoma már valamivel alacsonyabb, de még mindig magasabb a legtöbb növényi tápanyagénál. 1 kilogramm paradicsom 1,4 kilogramm, 1 kilogramm kukorica 1 kilogramm, 1 kilogramm banán 0,7 kilogramm, míg 1 kilogramm alma termesztése 0,4 kilogramm üvegházhatású gázt bocsát ki a levegőbe.

A legtöbb élelmiszer – különösen a leglégszenyezőbbek – esetében az üvegházhatású gázkibocsátás legnagyobb része a földhasználati és a mezőgazdasági tevékenységekből származik. Ezek olyan folyamatokat jelentenek, mint a szerves- és műtrágyázás, vagy a metán termelődése a szarvasmarha gyomrában. A földhasználati és a mezőgazdasági tevékenységek kibocsátása együttesen, a legtöbb élelmiszer lábnyomának több mint 80 százalékát teszi ki.

A meglepő viszont, hogy a szállítás kis mértékben járul hozzá egy termék szénlábnyomához. A legtöbb élelmiszer esetében ez az érték kevesebb, mint 10 százalék. Sőt a legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátók esetében ennél még sokkal kisebb. Például a marhahús előállítása során a szállítás a termék előállításakor keletkező üvegházhatású gáz 0,5 százalékáért felelős. Nem csak a szállítás, de az élelmiszergyártás minden más folyamata (feldolgozás, csomagolás stb.) a szénlábnyom kis részét teszi ki.

Ez a jelenség igaz az Európai Unió (EU ) lakosainak étrendjének szénlábnyomára is. Az EU-ban az élelmiszer szállítása a gyártási folyamat össz gázkibocsátásának csupán 6. százalékáért felelős (3. ábra).

Élelmiszertípusok szerint, az élelmiszeripar által kibocsátott üvegházhatású gázok 83 százalékáért a tojás, a tejtermék, valamint a hús gyártása a felelős (4. ábra). Ez az érték Romániában különösen magas, az EU-s átlag fölött van. (5. ábra)

Éppen ezért sokkal fontosabb az állati eredetű élelmiszerek fogyasztásának mennyiségbeli csökkentése, mint a helyi termékek előnybe helyezése vásárláskor. A helyben termesztett állati eredetű élelmiszerek sokkal nagyobb szénlábnyommal rendelkeznek, mint a messziről érkező növényi eredetűek. Kevesebb, mint egynapi marhahús és tejtermék felcserélése csirkére, halra, tojásra, vagy növényi alapú tápanyagokra jobban csökkenti a szénlábnyomot, mint egyheti élelmiszer csupán helyi termékekből való megvásárlása.

Kerüld a repülő bogyót!

Valóban igaz, hogy sok esetben az élelmiszerszállítás kismértékben járul hozzá a termék szénlábnyomához, viszont ez nem minden esetben igaz. Éppen ezért figyelmedbe ajánlunk egy lényeges apróságot. Kivételt képeznek a légi úton szállított élelmiszerek. Ezen táplálékok szénlábnyoma akár 50-szer nagyobb lehet, a hajóval szállított társaikénál. Sajnos az üzletekben elég nehéz kiszúrni őket, hisz a címkékre nagyon ritkán írják a szállítás módját, de van néhány erre utaló apró jel, amit érdemes megfigyelni. A légi úton közlekedő élelmiszerek olyan ételek, amelyek gyorsan romlanak. Ilyenek például a bogyós gyümölcsök. Mindemellett, a címkéken, szinte mindig szerepel a származási ország. Ebből a két adatból már könnyű kikövetkeztetni azt, hogy hogyan is jutott el az üzletig az az étel. Az általános szabály, hogy kerüld a nagyon rövid szavatosságú, de messziről érkezett élelmiszereket.

Összességében, ha csökkenteni szeretnéd étrended szén-dioxid-kibocsátásának mértékét, amennyire csak lehet, kerüld a repülővel szállított ételeket. Mindezen túl, pedig nagyon fontos, hogy inkább arra összpontosíts, hogy mit eszel, mintsem arra, hogy honnan érkezik. Ha kevesebb húst és tejterméket fogyasztasz, vagy ha kérődzők húsáról szárnyasra, sertésre vagy növényi alternatívára váltasz, sokkal nagyobb mértékben csökkented a szénlábnyomodat, mintha csupán a távolságra koncentrálnál.

Védd az erdőket!

Az üvegházhatású gázkibocsátás mellett más tényezőkre is érdemes odafigyelned. Ilyen a biodiverzitás és a természet védelme, és ha nem hiszed, hogy a mindennapi bevásárlás során ennek érdekében is tehetsz, akkor most jól figyelj.

2001 és 2015 között 123 millió hektár erdő tűnt el, csak mezőgazdasági célból. Ennek több mint feléért, 58 százalékáért, csaknem 71,6 millió hektárért hét mezőgazdasági termék a felelős. Ezek közül messze a legnagyobb pusztítást, mintegy 45,1 millió hektár erdő kitermelést a szarvasmarha tenyésztés okozta. Az olajpálma a második helyet nyerte el a maga 10,5 millió hektárjával, ezt követi a szója, 8,2 millió hektárral, majd a kakaó, a kaucsukfa, a papír előállításához szükséges farost és a kávé, mindegyik körülbelül 2-2 millió hektár erdő kiirtásával. A mezőgazdasághoz kapcsolódó erdőkitermelés fennmaradó 42 százaléka sok más növényfaj termesztéséhez kapcsolódik.

Ez mit is jelent egy tudatos vásárló számára? Természetesen azt, hogy ezekből a termékekből egyáltalán vagy csak nagyon keveset fogyassz. Bátorítunk arra, hogy olvasd el a termékek hozzávalóit a címkéken. Nagyon hamar rá fogsz jönni, hogy nem is tudtad, de mégis milyen sokkal járultál hozzá eddig a globális erdőirtáshoz. Elsőre nagy kihívásnak fog tűnni például a pálmaolaj kiküszöbölése az életedből. Észre sem lehet venni, hogy szinte minden élelmiszer tartalmazza. De ne ijedj meg. Egy kis kutatással, új termékekkel való kísérletezéssel ki lehet küszöbölni fogyasztásukat.

Ne pazarolj!

Ahogy láttuk az élelmiszer-termelés szénlábnyoma hatalmas. Ezt a tényt valamivel könnyebb megemészteni, ha belegondolunk abba, hogy az étkezés egy alapvető emberi szükséglet. Amit ennél nehezebb elfogadni, az az, hogy a soha el nem fogyasztott élelmiszerek előállítása okozta üvegházhatású gázkibocsátás, igen jelentős.

Világszinten, a megtermelt élelmiszer körülbelül egynegyede a szemetesben végzi. (6. ábra). Ezzel az ételpazarlás a világ üvegházhatású gázkibocsátás 6 százalékáért a felelős. Ez az érték légiközlekedésből származó kibocsátás háromszorosa. Pedig ennek az ételnek az előállításához is ugyanúgy földre, vízre, energiára és műtrágyára van szüksége.

Az ételmennyiség egy része az ellátás folyamatakor vesztődik el (15 százalék) de egy másik ugyancsak jelentős rész a fogyasztók által elpazarolt élelmiszerekből származik (9 százalék).

Mit tudsz ezzel a ténnyel kezdeni a mindennapjaid során?

Nagyon sokat. A megtermelt ételmennyiség 9 százaléka megy kárba. Annál nagyobb pénzkidobás nincs, mint megvásárolni valamit, és nem felhasználni. A képlet pedig nagyon egyszerű, ha csak két almát eszel meg, akkor csak kettőt vegyél és ne egy egész kilót. Ha kenyérből keveset eszel, inkább vásárolj többször kisebbet, minthogy szárazon-penészesen eldobd felét. A mértékletesség a legfontosabb. Készíts bevásárló listát, tervezd meg a heti menüt és csak azt vedd meg, amit ténylegesen meg is eszel, fel is használsz.

A hiper- és szupermarketek naponta több tonnányi élelmiszert dobnak ki, mert lejárt a szavatosságuk. A vásárlók többnyire nem veszik meg azokat a termékeket, amelyek szavatossági ideje hamarosan lejár, pedig legtöbbször a termékek minőségével semmi gond nincs. Miért kellene kidobni egy olyan terméket, aminek lejárati ideje három nap múlva van, de te ma akarod felhasználni? Vásárolj okosan, hogy ezzel is csökkentsd a töménytelen pazarlást. Tudatosságod nem csak a pénztárcád köszöni majd meg, hanem a világ is.

Mindezek tudatában a következőket tudod tenni, hogy csökkentsd a táplálkozásból adódó szénlábnyomodat:

• A húsfogyasztás elhagyása az egyik leghatékonyabb cselekedet a szénlábnyom csökkentéséhez
• Ha ezt nem tudod teljes mértékben megtenni, annak csökkentése heti 2-3 napra már hatékony megoldás
• A kérődzők húsáról való áttérés a baromfira és halra a második legjobb opció. És még egészségesebb is
• Kerüld a repülővel szállított termékeket, mert azoknak nagy a szénlábnyomuk
• Ne pazarolj, használj fel mindent, amit tápanyagként megveszel
• Kerüld az erdőkitermelésért legnagyobb mértékben felelős alapanyagokat: a szarvasmarhát, az olajpálmát, a szóját, a kakaót és a kávét