2022 végéig két, történelmileg is jelentős megállapodást is aláírtak a világ országai, amelyek reményt adhatnak a biodiverzitás és klímaválság megoldására. 

A tíz évente megrendezendő biodiverzitás konferencián Montreálban (COP15) a tagországok elfogadták a 30×30-nak nevezett célt, ami azt jelenti, hogy  2030-ig a szárazföldek és tengerek 30%-át is védetté nyilvánítják.
Ez azért is fontos, mert a klímaválság megoldásában és az élhető bolygó megőrzése érdekében elengedhetetlen a biodiverzitás és az ökoszisztémák védelme. A világ GDP-jének több mint ötven százaléka a természettől és annak szolgáltatásaitól függ.
Az Egyiptomban rendezett klímakonferencián (COP27) pedig megegyeztek, hogy a gazdag országok, amelyek elsősorban felelősek a klímaválságért, anyagilag kárpótolják a fejlődő országokat, akik a legtöbb kárt szenvedik el a klímaválság miatt.

A vállalások reményt adhatnak, de az eddigi egyezmények életbe léptetésével is adósak maradtak a világ vezetői. A legutóbb, 2010-ben Japánban rendezett biodiverzitás-konferencia vállalásaiból szinte semmi nem valósult meg, a történelmi Párizsi Klímaegyezmény és az azt követő egyezmények ellenére 2022-ben rekordot döntött a szén-dioxid kibocsátás a bolygón.

Az Európai Unió igyekszik élen járni a klíma és biodiverzitás védelmében. 2022-ben is rengeteg terv és azok megvalósítási lehetőségeire született javaslat: elkészült az éghajlat-változási, környezetvédelmi és energiaügyi állami támogatásokról szóló iránymutatás (CEEAG), a Bizottság a vállalatok számára kötelező fenntarthatósági átvilágítási és éghajlat-változási terveket javasolt, az új és korábbi vállalások megvalósításához anyagi forrásokat igyekezett az EU költségvetésének klímavédelmi részéhez rendelni,  májusban európai klímacsúcsot  tartottak, majd júliusban elfogadták a globális erdőirtás elleni uniós törvényt, amely értelmében a világon először a vállalatoknak kell bizonyítaniuk, hogy az általuk értékesített termékek nem járultak hozzá az erdőirtáshoz, főként a trópusokon.
A Bizottság minden erőfeszítése ellenére júniusban csak egy nagyon kis részéről állapodtak meg a tervezett  ambiciózus klímacsomagnak, valamint a Fit for 55 jogszabályoknak is csak egy nagyon megkurtított változatát fogadták el. Sajnos, a háború okozta energiaválság nélkül is, az ipari lobbi túl erős nyomást gyakorolt a tagországok kormányaira. Ez mutatkozik meg a decemberben elfogadott kiegészítésekben is. Öröm az ürömben, hogy a klímaadó és a fosszilis üzemanyaggal hajtott új járművek értékesítési tiltásának 2035-ös bevezetése benne maradt az elfogadott változatokban. Ugyan a szakma úgy látja, hogy még az EU vállalásai sem elegendőek a Párizsi Egyezmény céljainak eléréséhez, ennek ellenére Európa még így is élharcosnak számít a globális probléma megoldásában.
Az év utolsó két hónapjában megrendezett klíma (COP27), valamint a biodiverzitás-csúcsra (COP15) is a világ országaihoz képest az EU ambíciós tervekkel érkezett a tagországok jóváhagyásával, és így egységes álláspontot tudott képviselni.

Az embernek az az érzése, hogy a világ vezetőinek szemlélete nagyon jó irányba halad, legalábbis a vállalások vagy nyilatkozatok szintjén. Viszont amikor a gyakorlati megvalósításra kellene sort keríteni, ez a természet és klímabarát szemlélet a különböző ellenérdekelt lobbik nyomása alatt köddé válik.
2022-ben ugyanis a világ szén-dioxid kibocsátása nem csökkent, a biodiverzitás és élőhely vesztés üteme sem lassult, és a világ minden részén kézzelfoghatóvá váltak a klímaváltozás következményei:

• A szén-dioxid kibocsátás újra éves rekordot döntött 2019 után. Soha annyi CO₂  nem került a légkörbe, mint tavaly. Így sajnos nem mondhatjuk, hogy a világ elmúlt évtizedekben tett vállalásait sikeresen gyakorlatba ültették volna.
• A biodiverzitás vesztés sem állt meg, 1970-hez képest már 69%-al zsugorodtak csak a gerinces fajok populációi a WWF 2022-es Élő Bolygó jelentése szerint.
  A biodiverzitás vesztéshez jelentős mértékben hozzájárul az erdőirtás, évente 10 millió hektár erdő tűnik el a Földről, ami Románia területének felével egyezik meg . 

• A klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási eseményeknek sem voltunk szűkében a világban:
  – Újabb rekordokat döntött a nyári kánikula nem csak Európában, de a világ más részein is.
  – Pakisztánban ugyanakkor a sokéves átlagnál ötször több csapadék hullott, ezzel extrém árvizet okozva, amely 1400 ember halálához vezetett és 1 millió otthon került víz alá..
  – Idén is folytatódott Indiában a gyapottermesztéssel foglalkozó földművesek öngyilkossága, akik az aszályok miatt elvesztett bevételek miatt ellehetetlenülni látták az életüket. Az elmúlt évtizedekben több tízezer földműves folyamodott ilyen drasztikus lépésekhez a klímaválság következményeként.
  – Amíg decemberben Európában ugyan még nyoma sem volt a télnek, Észak-Amerikában -50 fok alatti extrém hideg, negatív hőmérsékleti rekordok és viharok bénították meg az országot.
• A lassan már megszokott erdőtűz rekordok idén sem maradtak el. Égett Európa és Amerika is. 
• A sarkvidékek pedig csak olvadnak és olvadnak. Az „ítéletnapi gleccser” sem kivétel. Neve nem véletlen, ha összeomlik, az több tíz centiméterrel megemeli a tengerszintet. Európában is több gleccser összeomlott. A legnagyobb figyelmet talán az olaszországi Marmolada kapta, amely halálos áldozatokat is követelt és nem utolsó sorban a téli sízés lehetőségét is megszüntette abban a régióban.  Az Északi-sarkvidék négyszer gyorsabban melegszik, mint a Föld más részei. Ez pedig nem csak a gleccserekre hat, hanem a permafrosztra is, amelynek kiolvadása, előre nem látott folyamatokat indíthat el.
• Nem csak a klíma változását nem sikerült természetesebbé tennünk, hanem a klímaharcban éllovas Európa élelmiszerpazarlása is még mindig óriási: 153 millió tonna élelmiszerhulladékot termel az Unió évente. Ez több, mint amennyit importál. Pedig csupán az élelmiszerpazarlás megszüntetésével 6%-kal lehetne csökkenti a kibocsátást. 

Románia sem úszta meg, hogy a mindennapjainkban érezzük a hatásokat:

• A kánikula minket sem kímélt, júliusban 44,5 ^oC-os hőmérsékleti rekordot mértek. 
• Itthon is rekord mennyiségű erdő vált a tűz martalékává.
• A csapadékhiány miatt felgyorsult a sivatagosodás az ország déli és keleti régióiban. Ez csak Dolj megyében 100 ezer hektárt tesz ki, ezzel a „romániai Szahara címet” is megkapta.
• A Duna alacsony vízszintje miatt több száz hajó kényszerült várakozásra. Húsz helyen 1,3 méternél alacsonyabb volt a vízállás, Ruse-nél mindössze 52 cm.
• A 2022-es évet akár az éghajlatváltozás által tönkretett mezőgazdaság évének is nevezhetjük. Az ország 37 megyéjében összesen 555 ezer hektárt sújtott aszály. A vízhiány miatt még ott sem volt mivel öntözni, ahol van erre kiépített rendszer.
• Az utóbbi évtizedben Románia minden évben 365 millió euró veszteséget szenved el a klímaváltozás miatt.

Ugyan már mi is a bőrünkön érezzük a klímakrízis következményeit, azonban az általunk okozott klímaválság a fejlődő országokban nagyságrendekkel több kárt okoz. 2022-ben is sokszor felmerült, hogy a fejlett világnak kárpótolnia kellene őket.

• A klímaválság miatt ugrásszerűen megnőtt az éhínségben szenvedők száma a fejlődő országokban. A klímaválság által leginkább sújtott tíz országban végzett kutatás megállapította, hogy a megnövekedett szélsőséges időjárási események (aszály, áradás, vihar) duplájára emelték az éhezők számát. 2022-ben 48 millió ember szenvedett akut éhezéstől csak a  tíz vizsgált országban. 
• Az, hogy a fejlődő országokban megnőtt az éhezők száma, csak a jéghegy csúcsa, hiszen a gazdaságukat is nagyságrendekkel jobban sújtja a klímaváltozás, mint azon országokét, amelyek a klímaváltozás fő okozói. Az EU és az USA felelősek az 1751 és 2017 közötti szén-dioxid kibocsátás közel feléért. A S&P Global hitelminősítő szerint például a szegény és alacsonyabb jövedelmű országok 3,6-szor nagyobb GDP veszteséggel számolhatnak, mint a gazdagabbak. Például Dél-Ázsia GDP-jének 18%-a lehet a klímaváltozás áldozata, ez tízszer nagyobb, mint a legkevésbé érintett Európáé.

Romániában ugyan sokszor a klímaszkeptikusok hangja erősebbnek tűnik, de a 2022-ben megjelent felmérések (pl. ez, ez, ez), valamint a Milvus Csoport GameOn projektjének keretében készült felmérés is azt mutatja, hogy a romániaiak 75-88 százaléka nem csupán valós problémának tartja a klímaváltozást, hanem érzékeli is a klímaváltozás hatásait a mindennapjaiban. Ugyanakkor úgy vélik, hogy az éghajlatváltozásnak jelentős gazdasági hatása is van. 2021-hez képest 15%-kal növekedett azoknak az aránya, akik prioritásnak tartják a környezetbarát viselkedést, ez most 79% Romániában, ami nagyon bíztató. Ugyanakkor nagyon aggasztó, hogy a romániaiaknak csak 64%-a gondolja azt, hogy az éghajlatváltozás jelenlegi nagyon gyors üteméért az emberi tevékenységek felelősek.
A különböző felmérések eredményei 2022-ben a romániai Google keresésekben is visszaköszönnek. A klímaváltozás kifejezés bekerült a Top 10-be olyan kifejezések mellett, mint Ukrajna vagy Erzsébet királynő.

Ha a lakosság már ilyen szép számban érzékeli és tenni is akar a klíma és biodiverzitás krízis megoldásáért, vajon politikusaink érzékelik-e képviseltjeik igényét és próbálnak-e valós hatással bíró intézkedéseket hozni?

• 2022-ben új mesterséget jegyeztek be Romániában: fenntartható fejlődés szakértő. A szándék jó, reméljük még idejében, jól felkészült szakértők a megfelelő helyen fogják kifejteni tevékenységüket. Aktuálisabb lenne a fenntarthatóság szakértő kifejezés, hiszen az lassan mindenki számára bizonyossá válik, hogy fenntarthatóan nem lehet fejlődni, fenntarthatóan csak megőrizni lehet azt, ami van. 
• Sok önkormányzat is igyekszik valamilyen módon felkészülni a klímaváltozásnak való kitettségre. Az Európai Bizottság által létrehozott klímavédelmet vállaló polgármesterek szövetségéhez 70 romániai önkormányzat csatlakozott, egyharmaduk pedig különböző léptékű megvalósításokat is eszközölt. 
• Szerencsére már Romániában is igyekeznek a döntéshozók és szakértők eszmét cserélni. Többek között a júniusban rendezett Climate-ADAPT eseményen vagy az októberi bukaresti Klímacsúcson.

Szóval itthon sem állunk rosszul stratégiákkal, ötleteléssel. Ennek ellenére az életbe lépő törvények, megvalósítások nem mindig mutatják ezt a szemléletet:

• Külföldi és hazai szakértők elemzése szerint a romániai, éghajlatváltozással kapcsolatos jogalkotás kaotikus és a jövőkép hiánya jellemzi:
  Hiányzik a bizonyítékokon alapuló állami politika, központi és helyi szinten a kapacitások gyengék ennek megvalósítására.
  Nincsenek kiaknázva a természetalapú megoldások a klímavédelemben, holott ezt az ország jó természeti adottságai lehetővé tennék.
  A karbonsemleges átállásra nincs egy méltányos, átlátható rendszer kidolgozva, nem történik meg az átmenet rendezett irányítása,pedig a lakosság is nagyon várja már a zöld átállást. 
• A romániaiak 65%-a véli úgy, hogy a zöld átállás javítani fogja az életminőségét, ami négy százalékkal jobb az európai átlagnál. 
• A látszatmegoldások tipikus példája, hogy a Nemzeti Stratégiai Tervet (PNS) a Mezőgazdasági Minisztérium olyan formában próbálta a Bizottsághoz benyújtani, amely nem csak a természetvédelmi, hanem a gazda és méhész szervezeteknél is kiverte a biztosítékot. A gazda és természetvédelmi szervezetek is kifogásolták, hogy az ország olyan mezőgazdasági támogatási rendszert igyekszik megvalósítani, amely nem veszi figyelembe sem a kisgazdákat, sem a természeti értékeket. A Bizottság is rendesen kipirosítva küldte vissza a tervet javításra.
• Az újonnan életbe lépett  vadásztörvény is tipikus példája a természetvédelmi problémák kezelésének. A Környezetvédelmi Minisztérium korábban  többször is pert vesztett a bíróságon, mivel nem tudta tudományos adatokkal alátámasztani, hogy miért engedélyezi oly nagy mennyiségben a vonuló madarak kilövését. Ennek orvoslása nem tudományos vizsgálatok elrendelésével történt,  hanem megváltoztatták a vadásztörvényt. Az új formában megszüntették az éves kilövési kvótákat, napi kvóták kerültek bevezetésre. Így ellenőrizhetetlenné vált az egy év alatt kilőtt madarak száma.  

Többek között a fent említett romániai megvalósítások is azt érzékeltetik, hogy Románia nem áll jól a biodiverzitás és klímavédelmi intézkedések életbe léptetésében. Ugyanezt mutatja a Klímaváltozás Mérséklésére Vonatkozó Teljesítmény Index is, amely szerint az utóbbi években folyamatosan egyre rosszabbul teljesít az ország. 2022-ben, 59 országból, egy év alatt hét helyet visszacsúszva már csak a 43.-ak vagyunk, míg 2019-ben még a 24. helyen álltunk.

Összességében elmondhatjuk, hogy a világ szemlélete nagyon jól változott az elmúlt évben. Többek között olyan, évek óta elutasított vállalás is született, mint a Globális Dél kárpótlása a klímaváltozás hatásai miatt, vagy a természetvédelmi területek növelése a világban. A Morgan Stanley Capital International (MSCI) döntéstámogatási kutatásokkal és szolgáltatásokkal foglalkozó, globális piacvezető elemző cég azonban nem biztat bennünket áttöréssel a méltányos zöld átállás gyakorlati megvalósulásával a környezetvédelmi, társadalmi, kormányzati trendek 2023-ra várható alakulását vizsgáló elemzésében. 
De reménykedjünk benne, hogy Antonio Guterres ENSZ-főtitkárnak lesz igaza, aki a történelmi COP15 után azt nyilatkozta, hogy „Végre elkezdtünk békepaktumot kötni a természettel”, és reménykedjünk benne, hogy a világ vezetői, akik ezt aláírták értesítik a fronton lévőket, hogy letehetik a fegyvert. 

Nekünk kell változni, nem a klímának…