A romániai autópályák teljes hossza 2020-ban 904 km volt, az autópálya-sűrűség pedig 3,8 km/1000 km2, ami jóval kevesebb mint a legtöbb EU térségben. A tervek szerint, jelentős közlekedési infrastrukturális fejlesztések révén ez a hálózat összesen 2416 km autópályára és 1784 km gyorsforgalmi útra bővülne. Az ország legjobb medve élőhelyei a Kárpátokban és az ezeket övező dombvidéken találhatók, a tervezett autópályák közül pedig több is fogja keresztezni ezeket.

A tervezett A8-as (Marosvásárhely-Jászváros-Ungheni) autópálya, amely Marosvásárhelyt (nyugati végállomás) köti majd össze a Románia és a Moldovai Köztársaság közötti határral (keleti végállomás), komoly veszélyt jelent a barna medvék élőhelyeinek konnektivitására. A legnyugatibb szakasza különösen fontos medve telelőhelyeket és kulcsfontosságú ökológiai folyosókat fog metszeni, amelyek a telelőhelyeket szezonális táplálkozási területekkel kötik össze. Ennek a konkrét projektnek a negatív hatásai azonban jóval túlmutathatnak a helyi és regionális szinteken. Az A8-as autópálya teljes szélességében metszi majd a romániai Keleti-Kárpátokat és az ezeket övező dombvidékeket. Ezek a hegyek és hegylábak kötik viszont össze a romániai medveállományt az ukrajnai, szlovákiai és lengyelországi állományokkal. Így az A8-as autópálya potenciálisan negatív hatással bírhat az országhatárokon átívelő kárpáti medveállomány jelentős részére is.

2011 óta a „Barna medve védelmi és kutatási program egy romániai mintaterületen” című kezdeményezésünk keretében generált adatok egy részét (GPS telemetriai adatok, telelőhelyekre vonatkozó adatok, elütéses adatok és szőrcsapdázási adatok) felhasználva lobbizunk annak érdekében, hogy az A8-as autópálya azon szakaszai, amelyek kulcsfontosságú medve-élőhelyeket kereszteznek, a lehető leginkább „medvebarátok” (azaz átjárhatók) legyenek, ideális esetben már a tervezési szakasztól kezdve. Emellett egy ideje együttműködünk az EPC Környezeti Tanácsadás nevű céggel is, amely a leendő autópálya Környezeti Hatástanulmányát készíti a medve élőhelyeket metsző szakaszok (Marosvásárhely-Leghin) esetében. Mindezek az erőfeszítések elkezdtek megtérülni.

A leendő A8-as autópálya legnyugatibb, 25 km-es szakaszának (Marosvásárhely [Karácsonyfalva] és Nyárádszereda között) tervezése fontos mérföldkőhöz érkezett. Az országos Helyreállítási és Rezilienciaépítési Terv révén Romániának a közelmúltban sikerült Európai Uniós támogatást biztosítania e szakasz megépítéséhez. Mivel a beruházásnak 2026-ra meg kell valósulnia, a dolgok jelentős lendületet vettek. Az EPC véglegesítette a Környezeti Hatástanulmányt, melynek helyi nyilvános vitáira 2022 augusztusában került sor.

A Marosvásárhely-Nyárádszereda szakasz sajátos kihívásokat hordoz magával: mivel itt az autópálya teljesen sík terepen fog haladni, a Nyárád folyó völgyének alján, a betervezett építmények (hidak) száma alacsony és egymástól távol is fognak esni. Ezen túlmenően, a szerkezetek műszaki jellemzői, mint például a nyitottsági indexük (hossz * magasság / szélesség) sem teszi majd ezeket alkalmassá arra, hogy medve átkelőkként működjenek, bár kisemlősök számára megfelelőek lesznek. Ezeket a gondokat az EPC-nek az erre a szakaszra vonatkozó permeabilitási (átjárhatósági) elemzése is azonosította. Így a környezeti hatástanulmány azt a következtetést vonta le, hogy ezen a szakaszon szükséges célzott átkelőket kialakítani a medvék számára.

Habár a tervezett autópálya nyomvonalát keresztező, GPS nyakörvekkel nyomonkövetett medvékről bőséges adatmennyiség áll rendelkezésünkre, ezek szinte mindegyike a következő szakaszról, keletebbről származik. Egy kivétellel: M9, egy nagytestű, felnőtt hím, amelyet 2016. május 22. és augusztus 13. között követtünk nyomon, többször keresztezte a tervezett nyomvonalat ezen a szakaszon, Nyárádbálintfalva és Nyárádszentlászló között. Ráadásul 2016. június 17-én kora reggel egy autó is elütötte a közelben, Nyárádszentbenedek és Backamadaras között (az állat a balesetet követően látszólag sértetlenül távozott a helyszínről, de az adatközvetítés végül augusztus 13-án megszakadt, és a medvét sem sikerült megtalálni). Az M9-től származó adataink alapján és a velünk folytatott többszöri egyeztetést követően az EPC ezen a szakaszon végül két helyszínt azonosított be medve-felüljárók számára: azt a helyet, ahol M9 többször is átkelt a tervezett nyomvonalon, illetve egy másik helyszínt is, egy vonalban azzal, ahol M9-et elütötték.

Ezeket az ajánlásokat a tervezett autópálya ezen szakaszára vonatkozó környezeti hatástanulmány is tartalmazza. A javaslatokat az összes illetékes román hatóság elfogadta és támogatta, illetve a nyilvános viták során sem voltak kifogásolva. Mindkét felüljárónak (zöld hídnak) 100 m szélesnek kell lennie (ez egy megfelelő méret, amit számos kanadai és horvátországi tanulmány is igazol), az oldalaikra hangszigetelő paneleket kell szerelni, a tetejüket és a környéküket pedig növényzettel kell beültetni, hogy az állatok biztonságosan, fedezékben tudják megközelíteni és használni a szerkezeteket. Azt is meg kell akadályozni, hogy a közelükben állandó vagy akár csak ideiglenes építményeket is emeljenek, ezzel veszélyeztetve a felüljárók működőképességét. A felüljárók műszaki adottságaiknak köszönhetően más fajok számára is alkalmasak lesznek. Ezen túlmenően, a leendő autópálya ezen szakaszát teljes hosszában megerősített, medvebiztos kerítéssel (3 m magas, az alsó rész földbe ásott, a felső rész pedig kifele hajlik) látják el. Ennek fő szerepe, hogy megakadályozza az átkelési kísérleteket más helyszíneken. Ugyanakkor a kerítés az állatokat a kijelölt átkelőhelyek irányába is tereli. A vadfajok számára nyilvánvaló előnyökön túl ezek az intézkedések az autósok biztonságát is szavatolják a jövőbeni A8-as autópályán, azáltal, hogy megelőzik az elütéseket.

A Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség erre a szakaszra 2022 október 17-én bocsátotta ki a Környezetvédelmi Engedélyt, amely kötelezővé tette a felsorolt intézkedések végrehajtását. Úgy véljük, ez a medvés tevékenységünk eddigi egyik legfontosabb hozzájárulása a faj romániai védeleméhez. Figyelemmel fogjuk kísérni ezen intézkedések tényleges megvalósítását. És továbbra is szorosan együttműködünk az EPC-vel a tervezett autópálya többi, keletebbre eső szakasza, illetve az A8-as környékén létező, problémás közlekedési infrastruktúra tekintetében.