Fákat a szalakótáknak!

Ezelőtt tíz évvel a szalakóta szinte teljesen eltűnt Bihar megyéből. Akkoriban kezdett a Milvus csoport mesterséges fészekodúkat kihelyezni magányos fákra és villanyvezetékek oszlopaira. Ez a tevékenység a nemrég indult LIFE projekt révén mára nagyobb méretet öltött. A védelmi intézkedések hatására 2017-ben már 12 fészkelő pár telepedett meg mesterséges fészekodvakban Cséffa és Nagyszalonta környékén. Ez új lendületet adott törekvéseinknek.
Bihar megye délnyugati részén levő élőhelyek egyébként megfelelőek lennének a szalakóta megtelepedéséhez, de sajnos a fészkelő üregeket biztosító fák teljesen hiányoznak ebből a sík tájból. A faj védelme érdekében indított LIFE projekt lehetőséget biztosít fák ültetésére, ami jelentősen javíthatja fészkelési körülményeiket.
2018 tavaszán a Milvus csoport alkalmazottai és önkéntesei összesen 1826 nyár csemetét ültettek 17 különböző helyszínen. Ebből 10 ültetvény (1050 csemete) községi területen létesült a polgármesteri hivatalok jóváhagyásával. A többit olyan gazdálkodók tulajdonában levő földekre helyezték ki, akik a Szatmár megyei Környezetvédelmi Hivatal „Gazdák a szalakóták védelmében” projekt révén csatlakoztak az ültetési akcióhoz.
;A községi földeken a Milvus csoport emberei végezték az ültetés teljes munkafolyamatát: a lyukak kifúrását, az öntözéshez használt csövek elhelyezését, a csemete elültetését, védőháló és karó rögzítését. Az ültetéshez társuló óvintézkedésre azért van szükség hogy elejét vegyék a csemetéket károsítható veszélyeknek: háziállatok (elsősorban szarvasmarhák) és vadállatok (őzek, mezei nyulak) rágásának valamint a nyári szárazságnak. A gazdák földjein a Milvus csoport a lyukak fúrását és csemeték ültetését végezte, a körbekerítést a földtulajdosok biztosítják a Szatmár megyei Környezetvédelmi Hivatal projektjéből vásárolt anyagokal.
A mesterséges fészekodvak kihelyezésének módszere mindenképp sikeresnek mondható, azonban csak rövid távon oldja meg a szalakóták fészekhely gondjait. A faj helyi populációinak megmaradása így továbbra is az embertől függ. Ahhoz hogy hosszú távon is költhessenek szalakóták, a hajdani erdős sztyepp élőhelyek visszaállítására lenne szükség, ahol gyep felületek váltakoznának fás ligetekkel. Itt újra megjelenhetnének a harkályok, akik természetes faodvakat hoznának létre a fák törzsében, biztosítva ezáltal a szalakóták természetes és hagyományos fészekhelyét.
A frissen létesített nyár ültetvények – amennyiben sikerül kikerülniük a már említett veszélyeket és a közvetlen emberi fenyegetést mint a törvénytelen fadöntést – a szalakóták mellett sok más madárfajnak biztosíthatnának élőhelyet.
Köszönjük minden érintett közreműködését és várjuk a segítséget az őszi Arad és Temes megyei ültetési akciónkhoz!

Szóljon hozzá