A közösségi jelentőségű fajok védelmének és megőrzésének rendkívül fontos eleme a megfelelő kezelési intézkedések meghatározása. Ám a célfajok biológiájának és ökológiájának alapos ismerete nélkül nehéz a szükséges kezelési intézkedések meghatározása, és nehezen érhető el a populáció védettségi állapotának javítása.
Az olyan fajok esetében, mint például a Paracossulus thrips, ahol a természetvédelmi státusz nem ismert és a faj biológiájára és ökológiájára vonatkozó adatok hiányosak, szükséges a hiányosságok pótlása úgy biológiai és ökológiai vizsgálatokkal, mint a populációk felmérésével és élőhelyeik feltérképezésével, ezt követően elkészítve a monitorozási tanulmányokat.
A Milvus Ösztöndíj segítségével lehetőségem volt a ROSCI0295 Kelet-kolozsvári dombok Natura 2000-es természetvédelmi terület, Felsőzsuk környékén található Paracossulus thrips faj populációjának tanulmányozására (2. ábra), ahol a vizsgálat célja a fajról szóló lényeges adatok begyűjtése volt. Így a faj biológiájára és ökológiájára vonatkozó adatokat, valamint populációadatokat gyűjtöttünk, elvégezve az egyikét a kevés létező éjszakai lepkés „jelölés-visszafogás-elengedés” vizsgálatoknak. Különböző helyszínekre is utaztunk azzal a céllal, hogy új populációkat azonosítsunk Erdélyben.
Bár a P. thrips több európai országban veszélyeztetett fajnak számít, azon kevés védett Natura 2000-es fajok közé tartozik, amelyek gazdanövényét nem ismerik pontosan. A lárvák a legtöbb tanulmány szerint Artemisia gyökerekkel táplálkoznak, de a fajt Magyarországon vizsgáló kollégák megfigyelései alapján úgy tűnik, hogy a P. thrips a Phlomis tuberosa-t részesítené előnyben. A gazdanövény ismerete nélkül nem lehet meghatározni a fajok ökológiai preferenciáit, ezáltal a megfelelő kezelésüket sem. Ezért a vizsgálatnak az egyik célja annak megállapítása volt, hogy a lepkelárvák az Artemisia vagy a Phlomis növényeken élnek.
Az adatfelvétel 2021.07.07-2021.08.19 között történt, 20 alkalommal látogatva el a ROSCI0295 Kelet-kolozsvári dombok Natura 2000-es területre. A P. thrips fajon, pontosabban a kifejlett egyedek, a lárvák viselkedésén és a táplálkozási bázissal szembeni preferenciáikon végzett megfigyelések nyomán olyan információkhoz jutottunk, amelyek kiindulópontot jelentenek a faj biológiájának és ökológiájának ismeretéhez. Így megfigyeléseink szerint a kifejlett egyedek repülési ideje július közepétől augusztus közepéig/végéig körülbelül 4 hét. De az időjárástól függően a repülési időszak változik. A meleg években az első egyedek már június végén megfigyelhetők. A hernyók mind ugyanazon a napon kelnek ki, két héttel azután, hogy a nőstény lerakja a tojásokat. Kikeléskor 1,5-1,7 mm méretűek, hosszú szőrszálaik csomósan oszlanak el a fejkapszula felületén és a test felszínén.
A populációs adatok gyűjtése fénycsapdákkal történt, a „befogás-jelölés-elengedés” módszer elvén. Egyszerre 2 féle fénycsapdát használtunk: fényernyős csapdákat és vödör típusú csapdákat. A 20 kiszállást követően 149 egyedet jelöltünk meg, amely Románia egyik legerősebb populációját jelenti.
A táplálkozási bázis megállapításához olyan lárvákat használtunk, amelyek egy Felsőzsukról származó nőstény tojásaiból keltek ki. A kikelt lárváknak az Artemisa absinthium, A. alba, A. maritima, A. vulgaris friss gyökereit és a Phlomis tuberosa gumós gyökereiből származó gumókat kínáltunk. A lárvák csak Phlomis tuberosa gumókat használtak táplálékul (3. ábra), bár rendelkezésükre álltak friss Artemisia gyökerek, tehát az erdélyi populációkból származó egyedek a magyarországiakhoz hasonlóan Phlomis tuberosa-val táplálkoznak.
Az élőhely-preferenciák megállapítása érdekében a vizsgált terület növényzetét elemeztük. A növényzet leltárt annak térszerkezetének szintjén végeztük el. Így a növényzet horizontális szerkezetének, illetve a fajlagos borítás arányának meghatározásához fitoszociológiai felmérési módszert alkalmaztunk. A munkaminták felülete 25 m2 volt. A növényfajok élőhely szintű leltározásának érdekében a felmérési módszert a lineáris transzekt módszerrel egészítettük ki.
Az élőhely-preferenciák azonosítása és a gazdanövény megerősítése után 2 lehetséges területet azonosítottunk, ahol két új P. thrips populációt fedeztünk fel Romániában:
1. Kolozs községben a populációt 2021.09.18-án jelentették a falu melletti temetőben azonosított Phlomis tuberosa földalatti száraiban és gumóiban található lárvák alapján (4. ábra).
2. A ROSCI0210 Maroslekencei-szakadék Natura 2000-es védett területen 2021.08.14-én fénycsapdák segítségével azonosítottunk egy P. thrips nőstényt (5. ábra).
populáció élőhelye
A kifejlett egyedek csökkent mobilitása és rövid repülési ideje csökkenti az új élőhelyekre való megtelepedés lehetőségét. Így a külső tényezők által az élőhelyre gyakorolt nyomás a P. thrips populációit is érinti. Emiatt kiemelten fontosnak tartjuk, hogy ismerjük mind a Paracossulus thrips faj, mind a gazdanövény, a Phlomis tuberosa preferenciáit.
Mindezek az információk lehetőséget adnak számunkra, hogy azonosítsuk a potenciális élőhelyeket, és jobban megtervezzünk egy monitoring és védelmi programot.
A kutatás eredményeit összefoglaló tudományos közlemény:
Iacob, G.M.; Craioveanu, C.; Hula, V.; Aurelian, V.M.; Beldean, M.; Sitar, C. Improving the Knowledge on Distribution, Food Preferences and DNA Barcoding of Natura 2000 Protected Species Paracossulus thrips (Lepidoptera, Cossidae) in Romania. Insects 2021, 12(12), 1087. https://www.mdpi.com/2075-4450/12/12/1087
2010-ben a „Milvus Csoportˮ Egyesület elkezdte az első gatyáskuvik (Aegolius funereus) odúk kihelyezését a Kelemen-havasokban. Az ezt követő években további néhány tíz műodú felszerelésére került sor a Görgényi- és Csíki-havasokban, valamint a Gyergyói-medencében. A műfészkeket évi rendszerességgel ellenőrizzük, hogy megállapítsuk ezek foglalásának arányát és a költési sikert. 
