A lakott területeken lévő vetési varjú telepek lármát és kellemetlenséget okozhatnak a környéken lakóknak. A megoldás azonban nem a kiirtásuk, hanem az állatok és az emberek számára egyaránt előnyös megoldások keresése.

Tévhitek a varjakról:

A varjak egész évben a városban vannak és évről évre több van belőlük.  – HAMIS
A varjak nincsenek egész évben a városban. Alapvetően két időszakban okoznak zavarást:

1. februártól júniusig a fészkelőtelepek környékén tartózkodnak, ilyenkor valóban hangosak és zavarhatnak, ha túlságosan közel vannak lakóházakhoz. Ilyenkor is vannak aktívabb és csendesebb időszakok, a kotlás idején vagy a fiókák nevelésének kezdetén például alig hallani a hangjukat.

2. októbertől – februárig csak éjszakára jönnek be a településre, viszont sokkal többen vannak mint nyáron, mert csatlakoznak hozzájuk az északról érkező és nálunk telelő madarak. Ez keltheti a varjak számának növekedésének hamis látszatát.

A vetési varjak elszaporodása miatt lassan nincs már énekesmadár a városban. – HAMIS

A vetési varjú a tévhitekkel ellentétben nem veszélyezteti a városokban fészkelő énekesmadarakat, ellentétben a dolmányos varjúval, mely ismert fészekrabló. A vetési varjak a városból is kirepülnek a közeli mezőgazdasági területekre (vagy nyitott szeméttelepekre) táplálkozni.

Íme néhány megoldás, amelyet a helyi hatóságok alkalmazhatnak:

• „Türelmi zónák” kijelölése. Olyan helyeket kell azonosítani, ahol fészkelésre alkalmas (nagy, magas, különböző korú)fák találhatók. 
• A madarak „átcsalogatása” ezekre a helyekre. A madarakat többféleképpen lehet megpróbálni ezekre a területekre csalogatni: műodúk kihelyezése csókák számára, műanyag varjakkal, hanggal is lehet őket csábítani, téli etetés az új telep közelében, februártól fészeképítéshez gallyak kihelyezése. 
• Annak érdekében, hogy a varjak elhagyják a lakott területeket, a madarak által használt fákat lehet metszeni. Ezt a tevékenységet CSAK a fészkelési időszakon kívül lehet végezni (a 24/2007. sz. törvény 5. cikkelye szerint, amely az önkormányzatok városi területein található zöldterületek szabályozásáról és kezeléséről szól). A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy még a nagyon megcsonkolt fákon is megtalálják a módját a fészkelésnek. Alternatíva a fészkek eltávolítása lehet (szigorúan csak a költési perióduson kívüli időszakban!!!).
• Tájékoztató kampányok szervezése, amely segítségével próbálják elfogadtatni az emberekkel azt, hogy a természettel való együttélésnek vannak olykor kellemetlen oldalai is. Például szolgálhat erre Párizs városa, ahol az önkormányzat felkért egy neves kutatót a varjak tanulmányozására  és a nemrég egy könyvet jelentettek meg “Éljenek a varjak” címmel.

Téves megoldás: A kolóniák megsemmisítése a „türelmi zónák” kijelölése nélkül a madarak szétszóródásához és új, kisebb úgynevezett szatelit telepek kialakulásához vezet, ami még több lakosnak okoz majd kellemetlenséget. Ezt a gyakorlatot alkalmazták Marosvásárhelyen is, ahol az úgynevezett „pártszigetről” elzavarták a telepet, ami a város egyes részein a varjak jelentős elszaporodásához vezetett. Javaslatunk az, hogy az önkormányzat egy szakember vagy erre szakosodott civil szervezet támogatásával készítsen egy áttelepítési tervet.

A fent leírt módszerre eredményességére sajnos nem vállalunk garanciát. A vetési varjú beköltözése a városba egy viszonylag friss jelenség, nem találtunk az irodalomban biztos módszereket elűzésükre. De véleményünk szerint nem is feltétlenül kell.