„A Maros az ország egyik legjobban megőrzött folyója, és gazdag halfaj-diverzitásnak ad otthont. Itt 24 halfajt azonosítottunk, amelyek közül 8 a Natura 2000 hálózat részét képezi, 4 pedig szerepel a romániai gerincesek Vörös Könyvében.” mondja Nagy András Attila ichtiológus, aki tanulmányt készített e folyószakasz és mellékfolyói halfaunájáról.

Természeti értékei ellenére a Maros és mellékfolyói folytonossága a forrástól egészen Szászrégenig számos gátnak és kisebb akadálynak köszönhetően megszakad. Az akadályok többsége elavult, és már nem töltik be eredeti rendeltetésüket. Ezek gátolják a halak vándorlását, rontják a vízminőséget és csökkentik a vízi ökoszisztémák ellenálló képességét.

„Mesterséges akadályok felmérése azok eltávolítása céljából, élőhelyek és a biodiverzitás helyreállítása érdekében a Maros felső vízgyűjtőjében” című projekt, amelyet az Open Rivers Programme finanszírozott, abból a célból jött létre, hogy helyreállítsa a folyó folytonosságát és elősegítse a halak vándorlását.

A projektet a Románia Vadvilága Társaság (Societatea Română de Sălbăticie) és a Milvus Csoport bonyolította le, a Fauna & Flora International közreműködésével. A projekt első lépéseként több mint 550 km folyó és mellékfolyó feltérképezése és elemzése történt meg.

A három szervezet (SRS, Milvus Csoport és Fauna & Flora International) szakértői, önkéntesekkel együtt, bejárták a folyó és mellékfolyói partjait, és 185 akadályt azonosítottak. Ezek minden jellemzőjét rögzítették az OpenFishMaps adatbázisban, majd az adatok alapján egy, a nagyközönség számára is elérhető interaktív térképet készítettek.

A terepi felmérés lehetővé tette az összes akadály azonosítását ezen a folyószakaszon és mellékfolyóin, a nagy gátaktól kezdve egészen a átfolyókig és gázlókig, valamint annak meghatározását, hogy melyek befolyásolják leginkább a folyóvízi élőhelyek folytonosságát.

A főbb akadályok ökológiai hatásának értékelése után a következő lépés a Hargita megyei Gyergyócsomafalva településnél található küszöb eltávolításának javaslata, amely az egyik legjelentősebb hatású akadály a folyó folytonossága szempontjából. Ez a küszöb 15 halfaj vándorlását befolyásolja, köztük olyan fajokét is, amelyek szerepelnek a romániai gerincesek Vörös Könyvében, mint például az erdélyi ingola (Eudontomyzon danfordi), a menyhal (Lota lota) vagy a pénzes pér (Thymallus thymallus). Eltávolítása 143 km hosszan állítaná helyre a folyó konnektivitását.

A következő időszakban a SRS azt a célt tűzte ki, hogy együttműködve a Gyergyócsomafalvi Polgármesteri Hivatallal, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Környezetvédelmi Igazgatósággal és a térségben aktív civil szervezetek képviselőivel finanszírozási forrásokat találjon e folyószakasz helyreállítására és az élőhelyek javítására. A tervezett beavatkozások közé tartozik a kanyarulatok és az árterek újrakapcsolása, hozzájárulva a folyó természetes dinamikájának helyreállításához. Ezek az intézkedések közvetlen előnyöket hoznak a helyi közösség számára is, növelve az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképességet: csökkentik a tavaszi árvizek kockázatát, és mérséklik a nyári aszály hatásait.