Az Európai Parlament a múlt héten megszavazta a természet helyreállításáról szóló törvényt, amely az európai Zöld Megállapodás (Green Deal) szimbólumává vált. Győztek a tudományos és gazdasági tények, a nagy mezőgazdasági és halászati cégek lobbija által befolyásolt  egyes politikusok és pártok példátlan – és gyakran egyenesen abszurd – dezinformációs kampánya ellenére, amelynek célja a törvény teljes megsemmisítése volt.

Az eredmény számunkra keserédes, mert fontos elemek maradtak ki a megszavazott javaslatból. Többek között nagyon sajnáljuk, hogy a mezőgazdaságra vonatkozó rész teljes egészében kikerült a törvényből. Így Romániában tovább romlik az esély, hogy termőföldjeinket megvédjük és regeneráljuk. Európa és Románia déli részén is rengeteg termőföldet veszélyeztet az elsivatagosodás. Ezen területek regenerálása nehéz lesz megfelelő törvényi szabályozás és források nélkül. Ha ezek kiesnek, az lesz az igazi veszteség az ország és Európa számára, nem pedig a nagy agrár cégek által használt  intenzív, kizsákmányoló mezőgazdasági gyakorlatok csökkentése. 

De egy erősen megkurtított törvény is többet ér, mintha semmilyen területen nem kezdődne el a természeti erőforrások regenerációja.

Büszkék vagyunk rá, hogy a Milvus Csoport Romániából elsőként csatlakozott az európai szakmai és civil szervezetek kampányához. Nagyon sok szervezetet és magánszemélyt sikerült az ügy mögé állítanunk.
Saját felületeinken próbáltunk hiteles információkat közvetíteni, nyilatkoztunk, gazda-, méhész-, természetvédelmi szervezetekkel vettük fel a kapcsolatot, polgári hozzájárulásokat gyűjtöttünk. Hosszú, érvekkel alátámasztott és rövid figyelemfelhívó leveleket küldtünk a romániai EP képviselőknek. Többüket személyesen is megkerestük.

Külön öröm számunkra, hogy a romániai gazdatársadalom többségét kitevő kis- és közepes gazdákat tömörítő gazdaszervezetek és a méhészek is a kiálltak a kezdeményezés mellett.
Köszönjük mindegyiküknek, hogy hozzájárultak, hogy elkezdődhessen természet helyreállítása!

Mi történt pontosan a július 12-i szavazáson az Európa Parlamentben?

Először arról szavazott a Parlament, hogy mindenestől elutasítsák-e a törvényjavaslatot. A hihetetlenül szoros, de a helyreállítási törvény továbbjutását biztosító szavazati eredmények közzététele után nem csak a Parlamentben volt nagy taps és üdvrivalgás, de az online közvetítést sem lehetett érzelmek nélkül nézni.

Ezután következtek a módosító indítványok, amelyek nagy mértékben gyengítették a törvényt:

• A Parlament törölte azt a cikkelyt, amely kifejezetten a mezőgazdasági területekre vonatkozó helyreállítási célokat határozza meg. A cikkely azt tartalmazta, hogy 2030-ig az EU lecsapolt tőzeglápjainak 30%-át, 2040-ig 50%-át, 2050-ig pedig 70%-át helyre kell állítani. .
• A Parlament gyengítette a szárazföldi, part menti és édesvízi ökoszisztémák helyreállítására vonatkozó konkrét célokat is. Főként a leromlott területek helyreállítására vonatkozó, 2030-ra, 2040-re és 2050-re vonatkozó időközi célokat törölte.
• A Európai Tanács álláspontjához hasonlóan, a Parlament törölte a városok zöldfelületeinek növelésére vonatkozó célokat.
• A 2030-ig szóló EU Biodiverzitási Stratégia célkitűzéseinek elérésére való hivatkozások is gyengültek. Így például, 25 000 km folyóvíz helyett csak 20 000-et kell majd helyreállítani 2030-ig.
• A helyreállítási intézkedések csak a Natura 2000 területek szárazföldi-, partmenti és édesvízi ökoszisztémáira összpontosulnak. Érdekes módon, az ehhez hasonló egyéb módosításokat nem szavazták meg, ez majd befolyásolhatja a törvény értelmezhetőségét.
• A Parlament törölte a környezeti ügyekben az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésről szóló cikkelyt is. Ez komoly gondot jelenthet a természetvédelmi civil szervezetek számára, hiszen egyes államokban csak nehezen fordulhatnak a nemzeti bíróságokhoz.

Az elvetett cikkelyek Európa szénmegkötési képességét, valamint klímarezilienciáját növelték volna, és az intenzív mezőgazdaság – mint a biológiai sokféleség csökkenésének fő okozója – kedvezőtlen hatásainak mérsékléséhez lettek volna szükségesek.
Legvégül pedig a gyengítő módosító javaslatokat tartalmazó törvényről szavazott a parlament. Köszönettel tartozunk azoknak a romániai EP képviselőknek, akik nem szavaztak a törvény ellen. Viszont teljesen érthetetlen számunkra, hogy a mezőgazdaságra vonatkozó szabályozások javaslatból való eltávolítása után, miért nem szavazták meg egyes képviselők a módosított javaslatot, továbbra is az intenzív mezőgazdasági nagy cégek érdekeit ismételgetve. Az idei hőhullám közepén talán ők is szívesen élvezik a városi zöldövezetek hűsítő hatását, hiszen ezek megtartását a törvény garantálja. 

Mi következik ezután? A Bizottság, a minisztereket tömörítő Tanács és a Parlament kidolgozza a törvény végleges szövegét. A növekvő támogatás miatt most már elengedhetetlen, hogy a társjogalkotók a tárgyalások során a természet helyreállításáról szóló törvény javítására összpontosítsanak, hogy az alkalmas legyen az éghajlatváltozás és a természet pusztulása miatt Európa előtt álló kihívások kezelésére.

Reménykedünk benne, hogy Románia majd olyan országos tervet fog kidolgozni és megvalósítani, amely valóban az itt élők széles körének javát, és nem egyes szűk csoportok érdekeit fogja szolgálni!