A Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium a Román Madártani Egyesülettel (SOR) és a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel közösen állította össze a romániai madárfajok Vörös Listáját, amely a kihalással fenyegetettségüket méri. A Vörös Listát a 2015/2022 számú miniszteri rendelettel hagyta jóvá és a Hivatalos Közlönyben tették közzé a „A biológiai sokféleséggel kapcsolatos ismeretek szintjének kiegészítése a közösségi jelentőségű madárfajok romániai védelmi helyzetének nyomon követésére és a 2009/147/EK madárvédelmi irányelv 12. cikkelye szerinti jelentéstételre szolgáló rendszer bevezetésével” című projekt részeként.

Az „élet barométereként” is hívott Vörös Lista a madarak kihalásának veszélyét méri, olyan egyértelműen meghatározott paraméterek alapján, mint a populáció mérete, annak változása és a faj romániai elterjedési területe. A lista összeállításához 259 fajt elemeztek, az összes rendszeresen költő hazai fajt és néhány téli vendéget. A 259 vizsgált fajból 12 madárfaj tűnt el a romániai költőállományból az elmúlt évszázadban. Összesen 43 faj (16,6%) veszélyeztetett (kihalással fenyegetett), 27 faj (10,42%) mérsékelten fenyegetett (NT) és 180 faj (69,5%) jelenleg nem veszélyeztetett. Megjegyzendő, hogy 3 faj (kékcsőrű réce, barátréce és szárcsa) esetében külön értékelés készült a fészkelésre és a telelésre vonatkozóan, különböző végleges besorolásokkal. 

Az elemzés szerint hét faj tartozik a súlyosan veszélyeztetett (CR) kategóriába, közülük hat a költési időszakban: kerceréce (Bucephala clangula), kis bukó (Mergellus albellus), barna kánya (Milvus migrans), parlagi sas (Aquila heliaca), túzok (Otis tarda), kacagó csér (Gelochelidon nilotica), míg a kis lilik (Anser erythropus) a telelési időszakban minősül veszélyeztetettnek.

„Az antropogén eredetű hatások a vizes és a nyílt élőhelyeken, például a réteken, legelőkön, szántóföldeken élő madárfajok esetében a legintenzívebbek. Ezek az élőhelyek adnak otthont a legtöbb veszélyeztetett vagy negatív populációs trendet mutató fajnak. A nyílt élőhelyeket egyre inkább veszélyezteti a növekvő intenzitású mezőgazdaság, a rovarirtó szerek használata és a monokultúrák, amelyeket a termelők előnyben részesítenek a foltos, mozaikos földekkel szemben. A vizes élőhelyeket a lecsapolás, a haltenyésztés vagy éppen az intenzív halászat veszélyezteti. Ezekhez a fenyegetésekhez és az antropogén eredetű nyomásokhoz jön még az éghajlatváltozás hatása” – mondta Ciprian Fântână, a SOR természetvédelmi igazgatója.

95 faj szerepel a nemzeti érdekű fajok listáján

A Vörös lista eredményei alapján elkészült a kiemelt jelentőségű fajok listája, amely 95 olyan fajt tartalmaz, amelyek megőrzéséért Románia nagy felelősséggel tartozik. Tizenkilenc olyan fajt is azonosítottunk, amelyek igen nagy arányban (az európai populáció több mint 30%-a) fordulnak elő Romániában. E fajok esetében, hazánknak különleges felelőssége van abban, hogy biztosítsa e populációk fennmaradását. A 19 faj közül három faj nemzeti vagy globálisan veszélyeztetett státuszú: a rózsás gödény (Pelecanus onocrotalus), amely nemzeti szinten veszélyeztetett, mivel a teljes populáció Románia egy területén fészkel, a vörösnyakú lúd  (Branta ruficollis), amely nemzeti és globális szinten is veszélyeztetett, és kis őrgébics (Lanius minor), amely nemzeti szinten veszélyeztetett.

Ez az első olyan Vörös Lista, amelyet a román állam, hivatalos miniszteri rendelettel jóváhagy.

A Vörös Lista kidolgozásában fontos szerepet játszott a SOR és a Milvus Csoport közötti együttműködés, valamint az nagy mennyiségű adat, amelyet a két szervezet a három évtizedes tevékenysége alatt gyűjtött össze a monitoring programjai során. 

„Az adatok jelentős részét a Környezetvédelmi Minisztérium projektjének részeként gyűjtöttük, de az évek során a monitoring programjainkban összegyűjtött információk nélkül a Vörös Listára vonatkozó adatok nem lennének olyan pontosak. Ezért szeretnénk megköszönni a megfigyelési programokban részt vevő önkénteseknek az általuk minden évben végzett munkát – hiszen ez a fantasztikus természetvédelmi eredmény elsősorban nekik köszönhető.” – hangsúlyozta Papp Tamás, a Milvus Csoport elnöke.

A Vörös Lista összeállítása az első lépés a sűrgős védelemre szoruló fajok azonosításában, hiszen megteremti a jogi keretet azon védelmi intézkedések rangsorolásához, amelyek biztosíthatják a romániai madárfajok fennmaradását.

A Román Madártani Egyesületről:

A Román Madártani Egyesület (SOR) az egyik legaktívabb független madárvédelmi szervezet Romániában. A díjnyertes civil szervezet, több mint 30 éve dolgozik a vadon élő madarak és élőhelyeik védelmén Romániában. Küldetésünk, hogy biztosítsuk egyedülálló madárpopulációink védelmét, és hogy Románia gyönyörű természeti helyeit ne használjuk ki és ne pusztítsuk el káros fejlesztésekkel. Arra szeretnénk ösztönözni az embereket, hogy segítsenek megvédeni Románia madarait és élőhelyeit, és segítségükkel biztosítani, hogy a jövő generációi is élvezhessék azokat.

A Milvus Csoportról:

A Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület a természeti örökség megőrzésével, és a veszélyeztetett fajok megfigyelésével és védelmével, kutatással, figyelemfelkeltéssel és környezetvédelmi oktatással foglalkozik. Az 1991-ben néhány lelkes ornitológus által alapított civil szervezetünknek az évek során sikerült olyan jelentős projekteket megvalósítania, amelyek hozzájárultak az állatok és élőhelyek védelméhez hazánkban. Romániai EU-csatlakozásakor és az azt követő időszakban is a Natura 2000 területek kijelölésére összpontosítottunk, munkánk hatására a védett területek hálózata ma már az ország 24%-át teszi ki. Ez az eredmény és sok más siker arra ösztönöz bennünket, hogy folytassuk természetvédelmi munkánkat.

A Vörös Listát tartalmazó dokumentum itt tekinthető meg.