Tízévente egyszer Európa-szerte nemzetközi felmérés keretében számolják össze a fehér gólyákat. A programot a Német Természetvédelmi Szövetség (NABU) koordinálja, Romániában pedig a Román Madártani Egyesület (SOR) és a Milvus Csoport valósítja meg. A nyolcadik ilyen felmérés 2024-ben indult és 2025-ben zárult le.

Az eredmények lenyűgöző történetet mesélnek a biodiverzitásról, a közösségekről és azokról a helyekről, ahol a természet még mindig „otthon van”.
A legfontosabb számok
Annak a több száz önkéntesnek köszönhetően, akik bejárták Románia településeit, ma már sokkal tisztább képet alkothatunk a gólyapopulációról:
- 7 821 fészket regisztráltak a résztvevők a két szervezet adatbázisaiban.
- Ezek 83%-át (6.509) elfoglalták a gólyák.
- 12 588 fiókát figyeltek meg ezekben a fészkekben (átlagosan 1,93 fióka/fészek).
- Egy fészekben a maximális fiókaszám 6 volt.
- 1 312 fészek, mely az elmúlt két évben nem volt foglalt, rendkívül fontosnak bizonyult a faj országos állományának becsléséhez, mivel lelkiismeretes önkénteseink ezeket is rögzítették.
- Míg az előző felmérés során (2014–2015) 4 374 fészket jegyeztünk fel, az elmúlt két év erőfeszítései jóval nagyobb számot tártak fel, pontosabb képet adva a terepi valóságról.
A 2024–2025-ös felmérés adatai, valamint az elmúlt években az Uite Barza! és az OpenBirdMaps mobilalkalmazások segítségével gyűjtött alkalmi megfigyelések alapján a Romániában költő gólyapopuláció nagyságát 9 752–12 638 párra becsüljük.

Ha a gólyáknak lenne kedvenc megyéjük, az kétségkívül Hargita lenne. Rekordot jelentő 843 fészekkel és közel 1 800 fiókával Hargita vezeti a rangsort. Gyergyóalfalu az abszolút bajnok, ahol 126 fészket tartanak számon.
A felmérés nemcsak számokat, hanem érdekes felfedezéseket is hozott:
- Magassági rekord – 1 115 méter: a Kolozs megyei Béles községben egy gólyacsalád „magasan” nevelte fiókáit.
- Rejtett kincsek: Dolj megyében Răzvan Andrei önkéntes ritkaságra bukkant – 25, közvetlenül fákra épített fészket talált a Zsil folyó partján.
- Földrajzi humor: tudtad, hogy az Olt megyei Bârza községben hivatalosan egyetlen… gólyafészek létezik?
Bár az önkéntesek az ország településeinek közel 40%-ában felmérték a gólyákat, még mindig vannak olyan területek, ahol rejtett kincsek lapulhatnak – különösen Galați, Mehedinți, Vâlcea, Buzău és Máramaros megyékben.
Történetek a számok mögött
Az UiteBarza! és az OpenBirdMaps alkalmazásokba bevitt adatokon túl ez a projekt az önkéntesekről is szól.
Luca, a legfiatalabb felmérő, szüleivel együtt járta Ilfov megye útjait. Ami kezdetben logisztikai kihívásnak indult, hamar tiszta lelkesedéssé vált, amikor a helyiek – köztük sok 70 év feletti – már a kapuban várták, hogy büszkén megmutassák „saját gólyáikat”.
Dora számára a felmérés ürügyet adott arra, hogy visszatérjen Kalotaszegre (Kolozs megye). A fészkek és festői tájak között újra felfedezte gyermekkora nyarainak faluját, és saját gyermekének is leckét adott az időről, a természetről és a türelemről.
„Elég egy kis időt és tervezést rászánni – az eredmények és az elégedettség nem maradnak el” – mondja Raluca, az egyik legszorgalmasabb önkéntes, aki Cristian-nal együtt már az első évben több mint 1.500 fészket rögzített.
Corina bejárta Mănăstirea Humorului községet, egyetlen nap alatt 25 kilométert gyalogolva a gólyafészkek után kutatva. Egy dombtetőre érve lenyűgöző kilátás és egy egerészölyv-pár nászrepülése jutalmazta meg.
„Köszönöm a megtiszteltetést, hogy része lehettem a gólyafészkek felkutatására irányuló csapatotoknak. Nagyon szép időszak volt számomra, igazi nyaralás a férjemmel együtt” – Ramona, önkéntes Dolj megyéből.
Ezek az adatok nem csupán adatbázisokban maradnak meg. Segítenek azonosítani azokat a területeket, ahol a gólyáknak fokozott védelemre van szükségük, és jobban megérteni, hogyan hat rájuk az élőhelyek változása. Az európai szintű végleges eredményeket a NABU fogja összesíteni és közzétenni.
Köszönjük annak a több mint 400 önkéntesnek, akik idejüket áldozták ennek a madarának védelmére!










2010-ben a „Milvus Csoportˮ Egyesület elkezdte az első gatyáskuvik (Aegolius funereus) odúk kihelyezését a Kelemen-havasokban. Az ezt követő években további néhány tíz műodú felszerelésére került sor a Görgényi- és Csíki-havasokban, valamint a Gyergyói-medencében. A műfészkeket évi rendszerességgel ellenőrizzük, hogy megállapítsuk ezek foglalásának arányát és a költési sikert.