A madárgyűrűzés egy fontos kutatási tevékenység, amely révén információkat szerezhetünk többek közt vonuló madaraink útvonalairól, a vonulás időzítéséről, felkészülésükről a vonulásra, telelési helyeikről, illetve minden faj diszperziójáról vagy élettartamáról. Ugyanakkor a madárgyűrűzésnek jelentős szerepe van a természetvédelmi nevelésben az idelátogató, önkénteskedő személyekre.

A gyűrűzés során a befogott madarak lábára egyedi kóddal ellátott fém vagy színes műanyag gyűrű kerül, illetve legtöbbször lejegyzésre kerül néhány tudományos szempontból fontos méret is. Ezután a madarat szabadon engedik. A gyűrű lehetővé teszi az egyedi azonosítást egy második befogás vagy, a színes gyűrűk esetében, egy újabb megfigyelés esetén. A két megfigyelés sokszor nem ugyanarról a helyről származik, úgyhogy ezáltal következtetni lehet a madarak vonulási és diszperziós szokásaira.

A Milvus Csoport megalakulása óta a legaktívabb gyűrűzéssel foglalkozó szervezet Romániában. 1993-tól kezdve szinte minden évben rendeztünk gyűrűzőtáborokat, számos fajvédelmi pályázat kulcstevékenysége a gyűrűzés, illetve mi koordináljuk a következő fajok országos színes gyűrűzéses programjait: szirti sas (Aquila chrysaetos), békászó sas (Aquila pomarina), kék vércse (Falco vespertinus), vörös vércse (Falco tinnunculus), kerecsen sólyom (Falco cherrug) illetve szalakóta (Coracias garrulus).

Mit tegyen, ha gyűrűs madarat lát vagy talál?

  • Ha gyűrűzött madarat lát, próbálja meg leolvasni a gyűrű kódját! Amennyiben lehetősége van rá, próbáljon meg fényképet készíteni a madárról és a gyűrűről, úgy, hogy a gyűrű felirata olvasható legyen. Ez segít a faj azonosításában, illetve a gyűrű származási helyének a
    megállapításában.
  • Ha egy elpusztult madáron talál gyűrűt, jegyezze le a gyűrűre írt szöveget (származási ország vagy gyűrűző központ) és a gyűrű kódját. Amennyiben lehetősége van rá, készítsen fényképet a madárról és a gyűrűről, úgy, hogy a gyűrű felirata olvasható legyen. Ez segít a faj azonosításában, illetve a gyűrű származási helyének a megállapításában. A gyűrűt el is távolíthatja a madár lábáról és elküldheti címünkre.
  • Küldje el nekünk a megfigyelés vagy találás pontos helyét és dátumát, a megfigyelő/találó nevét, a fajt (ha meg tudja állapítani), a gyűrűn található feliratokat, illetve ha színes gyűrűről van szó, a gyűrű és a felirat színét és helyét (jobb vagy bal láb, csűd vagy lábszár), illetve a fényképeket.

Elérhetőségünk: ringing@milvus.ro.

Gyűrűzőtáboraink:

Chituc-turzási gyűrűzőtábor

Annak ellenére, hogy a madarak vonulása az ősidők óta lenyűgözte az emberiséget, a jelenség tudományos vizsgálata csak 100 éves múltra tekint vissza. Európát két nagy madárvonulási útvonal szeli keresztbe: a Kelet-Atlanti útvonalat a Kelet-Kanadában, Grönlandon, és Nyugat-Europában fészkelő madarak használják, amelyek a Gibraltár szoroson keresztül jutnak Afrikába, a pontikus-mediterrán útvonal Közép- és Kelet-Európa, illetve Nyugat-Ázsia költő madarainak vonulási útvonala. A kistestű énekesmadarak kerülik a nyílt vízfelület felett való repülést, így megkerülve a Fekete-tengert átszelik országunkat is. A Chituc-turzás egy tengeri-lagunáris homokpad, amely a Duna-Deltától délre helyezkedik el, a Szinoé tó és a tenger között. ÉK-DNy irányú elhelyezkedésének köszönhetően, a turzás tölcsérként működik az énekesmadarak vonulása tekintetében. Mivel a Duna-Delta Bioszféra Rezervátum szigorúan védett területe, az emberi zavarás mértéke kicsi, a partimadarak zavartalanul táplálkozhatnak a vonulás ideje alatt. A Szinoé-tó partját található nádas és cserjés éjszakázó- és táplálkozó helyként szolgál a madarak számára.

1996-1997
A Milvus Csoport 1996 és 1997 őszén szervezett először gyűrűzőtábort a Chituc turzáson. Már első évében Románia egyik legjelentősebb gyűrűzőtáborává nőtte ki magát a tábor: a 63 napig tartó gyűrűzést 3625 egyeddel zártuk. A 73 gyűrűzött faj közül kettőt először jeleztünk Romániában: a zöld füzikét (Phylloscopus trochiloides) és a királyfüzikét (Phylloscopus proregulus). Az 1997-es tábor ezeket a sikereket is felülmúlta, hiszen a 92 napig tartó gyűrűzés eredményeként 96 faj 5715 egyedére került gyűrű, köztük egy sivatagi poszátára (Sylvia nana) is, ami azóta is a faj egyetlen észlelése az országban. Még mindig fiatal szervezet lévén, 1998-ban már nem sikerült visszatérni a turzásra, de a tábor az összesen 9340 gyűrűzött madárral beleírta magát a romániai madarásztörténelembe.

2014-től
2014-re a Milvus Csoport már országosan ismert és elismert szervezet lett. Megnövekedett létszámmal és friss erővel úgy döntöttünk, hogy visszatérünk a turzásra a gyakori madárfajok vonulási dinamikájának és állománybeli változásainak követése céljából. A függönyhálók, amelyek segítségével megfogjuk a madarakat, évről-évre ugyanott helyezkednek el. Ez a standardizált felállás lehetővé teszi az éves fogások összehasonlítását, amely, hosszútávon populációs változásokat tükröző adatsort eredményezhet. A Chituc-i gyűrűzőtábor a legnagyobb ilyen jellegű tábor Romániában, kiemelkedő szerepet tölt be a gyűrűzött fajok és egyedszámuk tekintetében is. A tábor egyre nagyobb nemzetközi ismeretségnek örvend, ami a külföldi gyűrűzők növekvő érdeklődésében nyilvánul meg.

Marossárpatak

2008 és 2012 között, augusztustól szeptemberig, hetente két nap volt gyűrűzés. 5000 madarat gyűrűztünk itt.

Retyezát-hegység, Gura Zlata

A tábor 2005-ben került megrendezésre. Itt mindössze 447 madarat sikerült fogni.

Szék

A széki tábor két éve alatt (2003-2004) elsősorban nádi fajok gyűrűzése volt a cél. Összesen 6 500 madárra került gyűrű.

Görgényi-havasok

Alakulásunkat követkő második évben már gyűrűzőtábort rendeztünk a Görgényi-havasokban. A tábor 1993-2002 között működött, a 10 év alatt több mint 12 000 madarat gyűrűztünk. Ez volt Románia első hosszútávon működő gyűrűzőtábora, ahol egy egész madarászgeneráció nőtt fel.