Szeptember 15-én, a romániai halkutatás kiemelkedő személyiségének, Bănărescu Petrunak a születésnapja alkalmából megnyitjuk a nagyközönség számára az OpenFishMaps adatbázisunkat. Mivel nagyon sok olyan halfaj van, melyeknek elterjedésében a horgászoktól érkezett információk nagymértékben hozzásegítettek az illető faj elterjedési területének helyesebb meghatározásához (például balin, kecsege, garda, ponty, fogassüllő, kősüllő stb.), úgy gondoljuk, hogy ezen adatbázis használata jelentős segítséget nyújthat a halfajok elterjedési területeinek pontosabb megismerésében. A legtöbb esetben, ezek olyan fajok, amelyeket egy kellő tapasztalattal rendelkező horgász gond nélkül fel tud ismerni. Annak érdekében, hogy ezek az adatok ne vesztődjenek el, létrehoztunk egy olyan felületet, ahová ezeket az adatokat fel lehet tölteni és nyilvánosan el lehet érni. Ugyanakkor, ezen adatbázisnak van egy komplexebb felülete is, ahová kutatók tölthetik fel adataikat. Ezen felület a Milvus Csoport halas szakemberei által használt adatlapra épül és leginkább természetvédelemben, kutatásban dolgozó szakemberek általi használatra lett kidolgozva.
Ezért ajánljuk ezt az alkalmazást, amely letölthető a Google Play-ből vagy App Store-ból, mind a halászoknak, mind a szakembereknek.
Abban az esetben, ha egy faj előfordulási helyszínének nyilvánosságra hozatala veszélyeztetheti az illető fajt, a megfigyelési adatokat titkosítani lehet. Ilyen esetben az adatokat csak a feltöltő, illetve az adatbázis kezelője láthatja, biztosítván ezáltal az illető faj populációjának védelmét. Emiatt, bizonyos fajok esetében, minden megfigyelési adat titkosítva van (például az összes tokféle, a dunai galóca, a lápi póc, a pénzes pér stb. megfigyelési adatai), úgy, hogy ezen adatokat csak a feltöltő és az adatbázis kezelője láthatja.
Amikor infrastrukturális beruházások vagy más fejlesztések veszélyeztetik a halállományt, a természetvédelmi szakemberek és hatóságok gyakran nehéz helyzetbe kerülnek. Be kell bizonyítaniuk, hogy egy adott, védett faj valóban jelen van az érintett folyóban vagy tóban ahhoz, hogy az élőhelyet megvédhessék.Ennek tipikus példája volt, amikor a Ratosnya-patakánál egy gát építése során megkérdőjelezték a dunai galóca jelenlétét. A gát támogatói ezzel próbálták megakadályozni, hogy a faj védelmet kapjon. Ilyenkor egy fényképes bizonyíték felbecsülhetetlen értékű lehet, hiszen nagyban hozzájárul a veszélyeztetett populációk védelméhez. Ezért kínál az alkalmazás lehetőséget arra, hogy a felhasználók ilyen bizonyító erejű fényképeket töltsenek fel.
Az adatbázis létrehozásának, fenntartásának és kezelésének költségeit a Milvus Csoport állja, emiatt, annak érdekében, hogy ezen költségek legalább egy részét fedezni tudja, a Milvus Csoport felhasználhatja ezen adatokat. Az adatok felhasználásának feltételeiről a következő linken olvashattok:
Ezt az adatbázist azoknak ajánljuk, akik támogatni szeretnék természetvédelmi tevékenységeinket.
A regisztrálás ingyenes, csupán kell igényeljetek egy meghívót itt.
Természetesen, sok kérdés feltehető az adatok tulajdonjogáról és felhasználásáról, és tisztában vagyunk azzal, hogy számos szempont még nincs kellően tisztázva. Ugyanakkor, figyelembe kell venni, hogy ennek a projektnek nagyon korlátozott a költségvetése, és azok akik immár több mint 5 éve önkéntes alapon dolgozunk ezen adatbázis fejlesztésén és fenntartásán, eddig „csak” erre a szintre tudtunk eljutni. A befektetett munka hatalmas volt, ezért kérjük, hogy ebből a szempontból is tekintsetek erre az adatbázisra.
Az OpenFishMaps adatbázis fejlesztésének érdekében minden építő jellegű javaslatot szívesen fogadunk.
Jó fogást és sok halfajt kívánunk mindannyiótoknak!










2010-ben a „Milvus Csoportˮ Egyesület elkezdte az első gatyáskuvik (Aegolius funereus) odúk kihelyezését a Kelemen-havasokban. Az ezt követő években további néhány tíz műodú felszerelésére került sor a Görgényi- és Csíki-havasokban, valamint a Gyergyói-medencében. A műfészkeket évi rendszerességgel ellenőrizzük, hogy megállapítsuk ezek foglalásának arányát és a költési sikert.