Brassó, 2026. március 9.: Az első 25 fakó keselyű (Gyps fulvus) megérkezett Romániába, és az Argeș megyei Rucăr község közelében épített akklimatizációs röpdébe szállították őket. Ezek az első madarak egy hosszú távú visszatelepítési program keretében, amelynek célja egy stabil populáció kialakítása a Fogarasi-havasokban. Több mint 70 évnyi hiány után ez a projekt az első kezdeményezés a fakó keselyű romániai visszatelepítésére, és történelmi pillanatot jelent az ország biodiverzitásának megőrzésében. A madarak érkezésével egyidejűleg megkezdődik a Conservation Carpathia Alapítvány által kidolgozott program megvalósítása is, az ING Bank Románia partnerségével.

A kezdeményezés a Milvus Csoport Egyesülettel, valamint a Lerești, Rucăr és Valea Mare Pravăț községek alkotta helyi konzorciummal, továbbá az Argeș Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatósággal együttműködésben valósul meg. A keselyűket Spanyolországból hozták, a Vulture Conservation Foundation közreműködésével, amely Európa egyik legtapasztaltabb szervezete a keselyűfajok védelme és visszatelepítése terén. A Romániába érkezett madarak fiatal példányok, amelyek a Fogarasi-havasok jövőbeli populációjának magját alkotják majd.

A faj a múlt század közepén tűnt el Románia faunájából, elsősorban a ragadozók – például farkasok és medvék – elleni védekezésre használt mérgezett csalétkek miatt, amelyeknek a fakó keselyűk gyakran áldozatul estek. A közvetlen üldözés is hozzájárult a populáció csökkenéséhez, mivel a madarakat károsnak tartották, ezért vadászták és lelőtték őket. Ma visszatérésük egy „természetes takarító” faj újbóli megjelenését jelenti: gyorsan eltávolítják az állati tetemeket, és hozzájárulnak a betegségek megelőzéséhez egy olyan tájban, amely fokozatosan visszanyeri ökológiai egyensúlyát. A kezdeményezéssel Románia csatlakozik az európai erőfeszítésekhez a keselyűpopulációk megerősítésére, és egy hiányzó láncszemet pótol az ország ökoszisztémáiban.

„A fakó keselyű visszatérése Romániába nemcsak egy több mint 70 éve eltűnt faj újbóli megjelenését jelenti, hanem egy alapvető szövetséges visszatérését is a természet egészsége szempontjából. Ez egy konkrét lépés egy működőképes táj újjáépítése felé, ahol a természet és a helyi közösségek együtt léteznek és kölcsönösen támogatják egymást. Ez a szakasz megerősíti, hogy a természet helyreállítása lehetséges, ha erős partnerségek és hosszú távú elköteleződés áll mögötte” – nyilatkozták Barbara és Christoph Promberger, a Conservation Carpathia Alapítvány ügyvezető igazgatói.

A projekt stratégiai partnere szintén kiemelte a kezdeményezés jelentőségét a természet és a helyi közösségek számára.

„Már öt éve támogatjuk a Conservation Carpathia törekvéseit a Fogarasi-hegység biodiverzitásának és közösségeinek védelmében. A fakó keselyű visszatelepítési programja különösen fontos számunkra, mert összhangban van azzal, amit az ING a természethez való hozzáállásában építeni szeretne. Bankként aktívan részt veszünk a zöld gazdaságra való átállásban: eddig főként az energetikai átmenetre és a körforgásos gazdaságra koncentráltunk; ennek a fajnak a visszatelepítése egy olyan társadalmi partnerség, amely kiegészíti a bank erőfeszítéseit. Lehetővé teszi a természet számára, hogy visszanyerje saját ritmusát, így a közösségeknek is esélyük nyílik az egészséges és prosperáló fejlődésre” – mondta Alexandra Maier Ranetti, az ING Bank Románia fenntarthatósági menedzsere.

Az első napok: egészségügyi vizsgálat és alkalmazkodás

Közvetlenül a szállítás után a madarakat szakorvos állatorvosok vizsgálták meg, hogy ellenőrizzék egészségi állapotukat, és megerősítsék, hogy az utazás nem okozott sérüléseket. Minden madár egyedi ornitológiai gyűrűt kapott a későbbi azonosítás érdekében, majd az akklimatizációs röpdébe került.

A következő két hétben a projekt csapata szorosan figyelemmel kíséri alkalmazkodásukat az új környezethez, ami kulcsfontosságú a visszatelepítés sikeréhez.

A röpde – az első lépés a szabadság felé

A röpde hegyvidéki területen, körülbelül 1150 méteres tengerszint feletti magasságban található, Rucăr község közelében, nyílt környezetben, ahonnan rálátás nyílik a sziklafalakra, amelyek idővel potenciális fészkelőhelyekké válhatnak.

A röpde körülbelül 160 négyzetméteres, 6 méter magas, fém szerkezetből, dróthálóból és egy, az időjárási viszontagságok ellen védő fa szerkezetből áll. Az egész konstrukciót 44 alapcsavar rögzíti, amelyek biztosítják a stabilitást hegyi körülmények között, a területet pedig videómegfigyeléssel ellenőrzik.

A röpde egy kontrollált, alacsony stresszű környezetet biztosít, ahol a keselyűk megismerkedhetnek élőhelyükkel, mielőtt szabadon engedik őket a természetbe. Az akklimatizációs időszak körülbelül hat hónapig tart, ezalatt a csapat figyelemmel kíséri a madarak alkalmazkodását, csoportos táplálkozását és a táplálékhoz való hozzáférésért folytatott versengést.

Szabadon engedésük után minden egyedet jeladókkal látnak majd el, hogy nyomon kövessék mozgásukat és alkalmazkodásukat a természetes környezetben. Az etetés speciálisan kialakított nyílásokon keresztül történik, emberi vizuális kontaktus nélkül, hogy a madarak ne társítsák az ember jelenlétét a táplálékforrással. Az állati eredetű maradványok a régió vágóhídjairól és gazdaságaiból származnak, az állategészségügyi előírásoknak megfelelően.

A projekt fontos eleme a helyi közösségekkel való együttműködés is. Ennek részeként a Conservation Carpathia Alapítvány egy új látogatóközpont megnyitását készíti elő a keselyűfajok számára, „A Keselyű Háza” néven, Valea Mare Pravăț községben. Ez kiegészíti a térség természetismereti központjainak hálózatát – a rucări Hód Háza és a lerești Bölény Háza mellett –, hozzájárulva a természetközeli turizmus fejlődéséhez, a térség vonzerejének növeléséhez a természet és a biodiverzitás iránt érdeklődő látogatók számára, valamint új lehetőségek teremtéséhez a helyi közösségek számára.

A fakó keselyű: eltűnt faj és kulcsszerep az ökoszisztémában

A kifejlett fakó keselyűk fehér fejükről, széles szárnyaikról és rövid farkukról ismerhetők fel. A nyak tövén fehér tollgallér található, csőrük világossárga. Tollazatuk világos bézs színű, a repülőtollak sötétebbek, ami különösen jól látható, amikor a madár siklik.

A faj testtömege 6–11 kilogramm, testhossza 93–122 centiméter, szárnyfesztávolsága pedig 2,4–2,8 méter lehet. A tojó évente egyetlen tojást rak, és a fióka nevelésében mindkét szülő részt vesz.

A fakó keselyű dögevő faj, és kizárólag elhullott állatokkal táplálkozik. Ennek köszönhetően gyorsan eltávolítja a tetemeket a természetből, és segít megelőzni a betegségek terjedését.

Nyílt, kiterjedt tájakon él, a síkságoktól a hegyvidéki területekig, és a tengerszinttől akár 3 000 méteres magasságig is előfordulhat. Fészkeléshez a sziklákat és meredek hegyoldalakat részesíti előnyben, repülés közben pedig nagy magasságban siklik, a meleg légáramlatokat kihasználva, minimális energiafelhasználással.

Jelenléte kiterjedt élőhelyek és működő ökoszisztéma meglétét jelzi. Jelenleg Romániában csak véletlenszerűen figyelhető meg a Kárpátok fölött vagy az ország délkeleti sztyeppevidékein, stabil populáció nélkül.

A Fogarasi-havasok egén hamarosan ismét megjelenhet egy faj, amely több mint hét évtizede hiányzott Románia faunájából. Ezzel a kezdeményezéssel a Conservation Carpathia Alapítvány és partnerei konkrét lépést tesznek a természet helyreállítása és a közösségek, szakértők és a magánszektor közötti együttműködés megerősítése felé.

A Conservation Carpathia Alapítványról

A Conservation Carpathia Alapítvány Európa legnagyobb természetvédelmi projektje, amely a Kárpátok természetes ökoszisztémáinak helyreállításán dolgozik a biodiverzitás és a helyi közösségek érdekében.2009 óta a romániai alapítvány több mint 28 000 hektár erdőt és alpesi legelőt mentett meg a kitermeléstől a Déli-Kárpátok délkeleti részén, természetvédelmi céllal megvásárolva azokat; több mint 4,5 millió facsemetét ültetett 1 991 hektár tarvágások által érintett területen; valamint létrehozott egy 78 000 hektáros zónát, ahol nem folytatnak sport- vagy trófeavadászatot.

Az alapítvány társadalmi, oktatási és zöld vállalkozásfejlesztési projektekkel járul hozzá a védett erdők szomszédságában élő közösségek jólétéhez. Hosszú távú célja a Fogarasi-havasok Nemzeti Parkjának létrehozása.

A Conservation Carpathia Alapítvány munkáját nemzeti és nemzetközi szinten is elismerik: a szervezet nemrég megkapta a BAMBI-díjat, Németország legjelentősebb médiadíját a „Bolygónk” kategóriában. 1948 óta a BAMBI olyan személyiségeket és szervezeteket jutalmaz, amelyek kiemelkedő tevékenységükkel jelentős hatást gyakorolnak.