RENBAL – Renewables and Nature in Balance

Az Európai Unió meghatározó szerepet vállal az éghajlatváltozás elleni fellépésben, és ennek részeként gyors ütemben támogatja a fosszilis energiahordozókról a megújuló energiaforrásokra való átállást. Ez a pozitív és szükséges folyamat különösen felgyorsult az Ukrajna elleni orosz invázió nyomán kialakult energiaválság hatására. A globális energiapiacon jelentkező zavarokra reagálva az Európai Bizottság 2022 májusában elindította a REPowerEU tervet, amely a fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkentését és a megújuló energiaforrások használatának felgyorsítását célozza.

Ezt a tervet megerősítette a (EU) 2022/2577 rendelet, amely egyszerűsítette a környezeti engedélyezési eljárásokat, valamint a Megújuló energiaforrásokról szóló irányelv (RED III) 2023 októberéből, amely arra kötelezi a tagállamokat, hogy felgyorsított módon vegyenek részt a megújulóenergia-termelés térbeli tervezésében. Ez a folyamat ugyanakkor nem kockázatmentes: amennyiben akár csak kissé is hanyagul hajtják végre, jelentős negatív hatással lehet a természetre. Éppen ezért kiemelten fontos, hogy nagy figyelmet fordítsunk a megvalósítás módjára.

A RED irányelv bevezetése óta a megújuló energiaforrások aránya az Európai Unió energiafogyasztásában 2010-ben 12,5%-ról 2024-re 25,2%-ra nőtt. Svédország érte el a legmagasabb megújulóenergia-arányt a fogyasztásában (62,8%), megelőzve Finnországot (52,1%) és Dániát (46,8%) az Eurostatnak jelentett adatok szerint.

Forrás: https://ec.europa.eu/eurostat/en/web/products-eurostat-news/w/ddn-20251218-2

Románia frissített Nemzeti Integrált Energia- és Klímatervét (PNIESC), amelyet az Európai Bizottság 2024 októberében tett közzé, késedelmesen vetette alá a stratégiai környezeti vizsgálatnak (SEA), amely nem kellő mértékben vizsgálta a meglévő és tervezett energetikai infrastruktúrák együttes hatásait a vonatkozó jogszabályi előírások szerint. A terv 2030-ra a megújuló energiaforrások 38,3%-os részarányát célozza meg a végső energiafogyasztásban, ami ugyan előrelépést jelent a korábbi verziókhoz képest, de még mindig elmarad az Európai Bizottság által javasolt 41%-os szinttől. Ugyanakkor kiemelten fontos, hogy az ilyen fejlesztések tervezése során elkerüljék a biodiverzitásra gyakorolt káros hatásokat, és figyelembe vegyék a helyi közösségek érdekeit is.

2026 áprilisára Romániában a fotovoltaikus kapacitás meghaladta a 7 GW-ot, amely nagyjából egyenlő arányban oszlik meg ipari naperőművek és prosumerek között, az ANRE és az iparági szervezetek adatai alapján. Ez azonban nem jelenti automatikusan a Nemzeti Villamosenergia-rendszer (SEN) teljesítményének arányos javulását. A szélenergia további körülbelül 3,2 GW-os kapacitásával együtt a megújuló energiaforrások összes beépített teljesítménye már meghaladja a 10 GW-ot, így jelentősen felülmúlja a hagyományos termelési források egy részét. Ugyanakkor a napenergia rendszerszintű láthatósága korlátozott: a 7 GW fotovoltaikus kapacitásból a hálózati statisztikákban legfeljebb mintegy 2,8 GW jelenik meg. Ennek oka, hogy a termelés jelentős része „láthatatlan” formában történik: a prosumerek a megtermelt villamos energia nagyrészét helyben fogyasztják el. A Transelectrica rendszerében így csak a hálózatba ténylegesen betáplált többlet jelenik meg. Ennek következtében a nemzeti termelési adatokban időnként mindössze 1,5–2 GW napenergia látható, miközben valójában az ország napelemes rendszerei összesen akár 5 GW körüli energiát is termelnek, amelynek nagy része közvetlen helyi felhasználásra kerül.

Ha szeretnél többet megtudni

A RED III irányelv két kulcsfontosságú rendelkezést határoz meg a megújuló energia gyorsított fejlesztésének irányítására. A 15b. cikk előírja, hogy a tagállamoknak 2025. május 21-ig összehangolt térképezést kell végezniük területükön a nemzeti potenciál azonosítása érdekében. A RED III úgynevezett megújulóenergia-gyorsító területek (RAA) kialakításával azt a célt szolgálja, hogy egyensúlyba hozza a területhasználatot, az energiaigényeket és a hálózati kapacitást, miközben biztosítja az összhangot a meglévő földhasználati formákkal. A feltérképezett területek közül azok, amelyek magas fejlesztési potenciállal és alacsony környezeti kockázattal rendelkeznek, kijelölésre kerülhetnek gyorsító övezetként. Ezek kijelölési tervei stratégiai környezeti vizsgálat (SEA) alá esnek, ami lehetővé teszi a megújulóenergia-projektek kiegyensúlyozott és fenntartható fejlesztését. A gyorsító területeken kívül a hagyományos engedélyezési eljárások maradnak érvényben.

A tagállamoknak 2026 februárjáig legalább egy vagy több RAA-kijelölési tervet kellett volna elfogadniuk egyes megújulóenergia-típusokra (amelyekből kizárhatók például a biomassza-égetés és a vízerőművek). Ezek az övezetek a feltérképezett területek azon részei, amelyek környezeti szempontból kevésbé érzékenyek, ezért egyszerűsített és gyorsított engedélyezési eljárás vonatkozik rájuk.

Bár a RED III irányelvet Románia a 59/2025-ös sürgősségi kormányrendelettel (OUG) átültette a nemzeti jogba, a térképezési és kijelölési folyamatok végrehajtása késedelmekkel halad. A rendelet ambiciózus ütemtervet határoz meg: a területi feltérképezést a hatálybalépéstől számított hat hónapon belül, a gyorsító területek hivatalos kijelölését pedig kormányhatározattal (HG) 18 hónapon belül kell elvégezni.

A folyamat célja a megújuló energia fejlesztésére legalkalmasabb helyszínek azonosítása, beleértve a szükséges infrastruktúrát is, például a hálózatokat és energiatároló létesítményeket, valamint a meglévő területrendezési dokumentumokat. A kijelölési eljárásban kiemelt szerepet kap a társadalmi részvétel és az átláthatóság, különös tekintettel az érintettek bevonására és a közösségi konzultációkra.

A helyi hatóságok kulcsszerepet töltenek be a társadalmi elfogadottság biztosításában, a nyilvános egyeztetési mechanizmusok révén, amelyek összhangban állnak a tervek és programok környezeti hatásvizsgálatáról szóló 1076/2004-es kormányhatározattal.

A gyorsító területek hivatalos térképezési folyamatában egy konzorcium vesz részt, amelyet a The Nature Conservancy, az Energy Policy Group, valamint a Macedón Tudományos és Művészeti Akadémia alkot. A RENBAL projekt partnereit, vagyis a Milvus Csoportot, a WWF Romániát és a Romániai Madártani Egyesületet szintén bevonták konzultációs partnerként, és a projekt keretében kidolgozott eszközök a hivatalos folyamat szakmai támogatását szolgálják majd.

Ebben a kontextusban, a Milvus Csoport a WWF-Románia és a Romániai Madártani Egyesület (SOR) partnerségével elindítja a RENBAL – Megújulók és Természet egyensúlyban című projektet, amely a természetvédelmi szempontok beépítését támogatja a megújulóenergia-tervezési folyamatokba.

A projekt célja, hogy integrált, több ágazatot bevonó megközelítéssel és innovatív eszközök fejlesztésével hozzájáruljon a Romániában zajló hivatalos térképezési és kijelölési folyamathoz, amely a szárazföldi szél- és napenergia gyorsító területeit határozza meg. Mindezt úgy kívánja elősegíteni, hogy a klímacélok elérése ne történjen a természet védelmének rovására.

Tevékenységek

A projekt tevékenységei között szerepel egy digitális ökológiai érzékenységi térkép kidolgozása, amely azokat a területeket azonosítja, ahol az energetikai beruházások fejlesztése hatással lehet a fajokra és élőhelyekre. Ezt a térképet több olyan hatáscsökkentő intézkedés javaslat egészíti ki, amelyek célja, hogy támogassák a döntéshozókat a megújuló energiaforrások stratégiai tervezésében.

A projekt célja a hatóságok, a civil szervezetek és a magánszektor közötti együttműködés erősítése ágazatközi párbeszéd, jó gyakorlatok megosztása és nemzetközi szakértők bevonása révén. Ezzel párhuzamosan egy kommunikációs és szemléletformáló kampány is megvalósul, amely a megújulóenergia-fejlesztések, a biodiverzitás megőrzése és a helyi közösségek érdekei közötti kiegyensúlyozott megközelítés fontosságára hívja fel a figyelmet.

A RENBAL projekt tudományos adatokra épülő, több érdekelt felet bevonó megközelítése révén hozzájárul egy felelős energetikai átmenethez, amely egyszerre támogatja Románia klímacéljainak elérését és a természeti örökség megőrzését.

A projekt a Civic Engagement Program keretében valósul meg, amelyet a Svájci Hozzájárulás támogat az Európai Unión belüli gazdasági és társadalmi különbségek csökkentése érdekében. A jelen anyag tartalma nem feltétlenül tükrözi Svájc hivatalos álláspontját. További információ a programról: https://elvetiaromania.ro/

Projekt partnerek

A Milvus Csoport – Madártani és Természetvédelmi Egyesület a természeti örökség megőrzésével foglalkozik, és tevékenységei közé tartozik a veszélyeztetett fajok védelme és monitorozása, az alkalmazott kutatás, valamint a szemléletformálás és környezeti nevelés.

Az 1991-ben néhány lelkes ornitológus által alapított civil szervezet az évek során jelentős pályázatokat valósított meg, amelyek hozzájárultak Románia élővilágának és élőhelyeinek védelméhez. Az egyesület hosszú időn keresztül kiemelten foglalkozott a Natura 2000 területek kijelölésével, munkájuk hatására Romániában a védett területek hálózata mára az ország területének mintegy 24%-át fedi le. A Milvus Csoport koordinálja a RENBAL projektet, amelyben szakmai tudásával támogatja a biodiverzitás megőrzését, technikai eszközök fejlesztését, valamint a minta területeken megvalósuló tevékenységek végrehajtását. További információk: www.milvus.ro

A WWF-Románia (World Wide Fund for Nature) a környezetvédelem egyik meghatározó szervezete. Több mint 20 éve aktívan részt vesz a természet megőrzésében, az ökológiai helyreállításban, és egy olyan jövő megteremtésén dolgozik, amelyben az emberek a természettel harmóniában élnek és fejlődnek. A szervezet küldetését természetvédelmi közpolitikai programokon keresztül valósítja meg, különösen a nagy hatású gazdasági ágazatokban, például az energiaszektorban, emellett erősíti a közintézmények környezeti cselekvési kapacitását, valamint ösztönzi a vállalatokat fenntarthatóbb gyakorlatok bevezetésére. A WWF-Románia a WWF Nemzetközi hálózat része, amely több mint 60 éve működik, és világszerte több mint 100 országban, 6 kontinensen van jelen. További információk: www.wwf.ro

A Romániai Madártani Egyesület (SOR) egy független, hazai madárvédelmi szervezet. Már 36 éve dolgozik a vadon élő madarak és élőhelyeik védelméért az országban. Küldetésük, hogy biztosítsák Románia egyedülálló madárpopulációinak fennmaradását, valamint megóvják az ország természeti területeit a káros fejlesztésektől és a túlzott igénybevételtől. Emellett fontosnak tartják, hogy felhívják a közvélemény figyelmét a természetvédelem jelentőségére, és ösztönözzék az embereket a madarak és élőhelyeik megőrzésében való aktív részvételre, hogy ezek az értékek a jövő generációi számára is megmaradjanak. További információk: www.sor.ro