V\u00edzi \u00e9s mocs\u00e1ri \u00e9l\u0151helyek:<\/h2>
A kanyarg\u00f3 foly\u00f3t legnagyobbr\u00e9szt a dombvid\u00e9ki foly\u00f3partokra jellemz\u0151 f\u0171zboz\u00f3t szeg\u00e9lyezi, a mez\u0151gazdas\u00e1gi ter\u00fcletek majdnem a foly\u00f3partig kiny\u00falnak. Kev\u00e9s helyen tal\u00e1lunk id\u0151sebb \u00e1rt\u00e9ri erd\u0151t (p\u00e9ld\u00e1ul a malomfalvi h\u00edd alatti foly\u00f3szakasz szigetein), legink\u00e1bb \u00f6regebb f\u0171zf\u00e1kkal, ny\u00e1rf\u00e1kkal tark\u00edtott feln\u00f6vekv\u0151 bokros k\u00eds\u00e9ri a foly\u00f3t. N\u00e9hol, a lank\u00e1s partokon a legel\u0151 a foly\u00f3hoz \u00e9r, \u00edgy k\u00edn\u00e1lva h\u0171s\u00f6l\u00e9si lehet\u0151s\u00e9get a h\u00e1zi\u00e1llatoknak. A jobb parton az als\u00f3 teraszok meredek, agyagos, erod\u00e1lt oldalakban folytat\u00f3dnak, amelyeken a megteleped\u0151 \u00e1rval\u00e1nyhajas sz\u00e1razgyepek jelzik az Erd\u00e9lyi Mez\u0151s\u00e9g sz\u00e9l\u00e9t.\n<\/p>
![\"\"](\"https:\/\/milvus.ro\/wp-content\/uploads\/2021\/09\/Serpuirea-unui-rau-situl-Natura-2000-ROSCI0367-Raul-Mures-intre-Moresti-si-Ogra-15-scaled.jpg\")
<\/a>A foly\u00f3meder \u00e9s partja nagyr\u00e9szt iszapos, a csendesebb szakaszok \u00f6bleiben, ahol sek\u00e9lyebb a v\u00edz, legy\u00f6kerez\u0151 h\u00edn\u00e1rn\u00f6v\u00e9nyeket tal\u00e1lunk: imbolyg\u00f3 b\u00e9kasz\u0151l\u0151t<\/u> (Potamogeton nodosus<\/em>) \u00e9s v\u00edzit\u00f6k\u00f6t<\/u> (Nuphar lutea<\/em>). A v\u00edzfelsz\u00ednen elter\u00fcl\u0151 leveleik k\u00f6z\u00f6tt apr\u00f3 b\u00e9kalencse (Lemna minor<\/em>) lebeg. A v\u00edzit\u00f6k vagy tavir\u00f3zsa l\u00e1tv\u00e1nyos s\u00e1rga vir\u00e1gait ny\u00e1r k\u00f6zep\u00e9t\u0151l \u0151szig hozza. Mocs\u00e1ri n\u00f6v\u00e9nyk\u00e9nt alkalmazkodott az oxig\u00e9nhi\u00e1nyos k\u00f6rnyezethez, iszapba mer\u00fcl\u0151 gy\u00f6ker\u00e9hez a leveg\u0151 a sz\u00e1r\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3 leveg\u0151tart\u00f3 sz\u00f6veteken, azaz aerenchim\u00e1kon<\/strong> kereszt\u00fcl jut el. Kerti tavak d\u00edszek\u00e9nt is aj\u00e1nlhat\u00f3 (az idegenhonos \u00e9s invaz\u00edv v\u00edzij\u00e1cint \u00e9s kagyl\u00f3tutaj helyett), hiszen \u0151shonos v\u00edzin\u00f6v\u00e9ny\u00fcnk, \u00e9s a kereskedelemben is kaphat\u00f3. Gy\u00f6ker\u00e9t \u00e9s magvait fogyasztott\u00e1k a t\u00f6rt\u00e9nelem el\u0151tti id\u0151kben, napjainkban viszont ink\u00e1bb a benne tal\u00e1lhat\u00f3 alkaloidok, terp\u00e9nek, szaponinok gy\u00f3gy\u00e1szati felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1t kutatj\u00e1k.<\/p> <\/p><\/div><\/div> A part csak l\u00e1tsz\u00f3lag egyhang\u00fa n\u00e1das. A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 mocs\u00e1ri, v\u00edzparti n\u00f6v\u00e9nyek elt\u00e9r\u0151 v\u00edzm\u00e9lys\u00e9geket jeleznek. A v\u00edzit\u00f6k ak\u00e1r 5 m-es m\u00e9lys\u00e9gben is gy\u00f6kerezhet, az \u00e1gas b\u00e9kabuzog\u00e1ny<\/u> (Sparganium erectum<\/em>) azonban ink\u00e1bb a f\u00e9l m\u00e9teres v\u00edzm\u00e9lys\u00e9get kedveli. A mocs\u00e1ri csetk\u00e1ka (Eleocharis palustris<\/em>) s\u0171r\u0171 gy\u00f6kt\u00f6rzs (vagy m\u00e1s n\u00e9ven: riz\u00f3ma) h\u00e1l\u00f3zatot fejleszt az iszapos-homokos aljzatban, hamar megtelepszik ak\u00e1r 1 m-es v\u00edzm\u00e9lys\u00e9gig, de alacsonyabb v\u00edzszint mellett, s\u0151t a v\u00edzzel \u00e1titatott taljon is t\u00fal\u00e9l. K\u00e9pes a l\u00e9gk\u00f6ri nitrog\u00e9n megk\u00f6t\u00e9s\u00e9re, hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151v\u00e9 t\u00e9ve azt m\u00e1s \u00e1rt\u00e9ri n\u00f6v\u00e9nyek sz\u00e1m\u00e1ra is.<\/p> A legsek\u00e9lyebb parti r\u00e9szeken, illetve az \u00e1rt\u00e9ri r\u00e9tek m\u00e9lyed\u00e9seiben mocs\u00e1ri n\u00f6v\u00e9nyzet alakul ki. Legszebb mocs\u00e1ri n\u00f6v\u00e9nyeink k\u00f6z\u00fcl ilyen helyeken l\u00e1thatjuk a v\u00edzi h\u00edd\u0151rt<\/u> (Alisma plantago-aquatica<\/em>), illetve az erny\u0151s vir\u00e1gk\u00e1k\u00e1t<\/u> (Butomus umbellatus<\/em>).<\/p> Botanikai \u00e9rtelmez\u00e9sben a mocs\u00e1r abban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik a l\u00e1pt\u00f3l, hogy a mocs\u00e1r \u00e1rad\u00e1sokkor, es\u0151z\u00e9sekkor v\u00edzzel tel\u00edt\u0151d<\/em>ik, de hossz\u00fa asz\u00e1lyos id\u0151j\u00e1r\u00e1s alatt kisz\u00e1radhat, a l\u00e1p viszont \u00e1lland\u00f3an v\u00edzzel tel\u00edtett. A mocs\u00e1rban az \u00e1raszt\u00e1sok \u00fcled\u00e9ket is hoznak, \u00e9s nem k\u00e9pz\u0151dik t\u0151zeg, vagy ha igen, az hamar el is bomlik, hiszen a n\u00f6v\u00e9nyi maradv\u00e1nyok id\u0151szakosan vannak v\u00edz alatt.<\/em> Mocsarakban ez\u00e9rt jelent\u0151s a szerves t\u00e1panyag felhalmoz\u00f3d\u00e1s: az eutrofiz\u00e1ci\u00f3<\/strong>, amely ezeken az \u00e9l\u0151helyeken term\u00e9szetes folyamat. A l\u00e1pokban ezzel szemben a folyamatos v\u00edzbor\u00edt\u00e1s az als\u00f3 r\u00e9tegekben oxig\u00e9nhi\u00e1nyos k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeket teremt, \u00edgy az elhalt n\u00f6v\u00e9nyi r\u00e9szek anaerob k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt, nagyon lassan bomlanak, t\u0151zeget k\u00e9pezve.<\/em> Ez\u00e9rt lehets\u00e9ges, hogy l\u00e1pok t\u0151zegj\u00e9ben kor\u00e1bbi f\u00f6ldt\u00f6rt\u00e9neti korokb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 n\u00f6v\u00e9nyek pollenje, de ak\u00e1r \u00e9l\u0151l\u00e9nyek maradv\u00e1nyai is konzerv\u00e1l\u00f3djanak.<\/p> A Maros Marosv\u00e1s\u00e1rhely alatti szakasza ment\u00e9n mocs\u00e1ri n\u00f6v\u00e9nyzetet lelhet\u00fcnk az \u00e1rt\u00e9ri kasz\u00e1l\u00f3k s\u00e1sos m\u00e9lyed\u00e9seiben, de jellegzetes mocs\u00e1rvil\u00e1got a kutyfalvi holt\u00e1g \u0151riz \u2013 ez a r\u00e9sz viszont m\u00e1r a ROSCI0210 Lekencei szakad\u00e9k Natura 2000-es v\u00e9dett ter\u00fcleth<\/em>ez tartozik.<\/p> <\/p> Sajnos ez a vizes \u00e9l\u0151hely is v\u00e9gvesz\u00e9lyben van, hiszen a szomsz\u00e9dos kavicsb\u00e1nya, \u00e9s az azzal j\u00e1r\u00f3 \u00e1talak\u00edt\u00e1sok a holt\u00e1g viz\u00e9nek zavarosod\u00e1s\u00e1t \u00e9s elvezet\u00e9s\u00e9t eredm\u00e9nyezik.\n<\/p> A v\u00edz elsziv\u00e1rg\u00e1sa ut\u00e1n m\u00e9g v\u00edzzel \u00e1titatott iszapon tov\u00e1bbi mocs\u00e1ri (higrofiton) n\u00f6v\u00e9nyeket tal\u00e1lunk: az \u00e1rt\u00e9ri veronika<\/u> (Veronica beccabunga<\/em>) b\u00e1r a sebesebb sodr\u00e1st kedveli, t\u00fal\u00e9l a nedves iszapon. H\u00fasos levelei ny\u00e1ron elv\u00e9konyodnak \u00e9s elhalv\u00e1nyulnak, de \u0151szire \u00fajra kiz\u00f6ldellnek \u00e9s \u00e1ttelelnek. A torzsikabogl\u00e1rka<\/u> (Ranunculus sceleratus<\/em>) egyar\u00e1nt j\u00f3 fejl\u0151dik sek\u00e9ly v\u00edzben \u00e9s s\u00e1ros talajon, de a v\u00edz felsz\u00edn\u00e9n \u00fasz\u00f3 levelei l\u00e9nyegesen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek a leveg\u0151n fejl\u0151d\u0151 leveleit\u0151l.<\/p> A Maros nagy kanyarjai j\u00f3l term\u0151 f\u00f6ldeket \u00f6lelnek k\u00f6r\u00fcl, amelyeken sz\u00e1nt\u00f3f\u00f6ldek \u00e9s kasz\u00e1l\u00f3k ter\u00fclnek el. A kasz\u00e1l\u00f3kat \u00e1ltal\u00e1ban r\u00e9ti csenkesz (Festuca pratensis<\/em>), r\u00e9ti perje (Poa pratensis<\/em>), \u00e9s franciaperje (Arrhenatherum elatius<\/em>) bor\u00edtja, de a f\u0171fajok k\u00f6z\u00e9 sz\u00e9p sz\u00e1mban vegy\u00fclnek k\u00e9tszik\u0171ek a mezei zs\u00e1ly\u00e1t\u00f3l (Salvia pratensis<\/em>) a bar\u00e1tszegf\u0171ig (Dianthus carthusianorum<\/em>). A pillang\u00f3svir\u00e1g\u00faak csal\u00e1dj\u00e1b\u00f3l kiker\u00fcl\u0151 sz\u00e1mos faj \u2013 szarvaskerep (Lotus corniculatus<\/em>), szennyes b\u00fckk\u00f6ny<\/u> (Vicia grandiflora<\/em>), vet\u00e9si b\u00fckk\u00f6ny<\/u> (Vicia angustifolia<\/em>) – biztos\u00edtja a kasz\u00e1l\u00f3k magas t\u00e1p\u00e9rt\u00e9k\u00e9t. A foly\u00f3 als\u00f3 terasz\u00e1nak fajgazdag kasz\u00e1l\u00f3i a 6510 S\u00edk- \u00e9s dombvid\u00e9ki kasz\u00e1l\u00f3r\u00e9tek<\/strong> v\u00e9dett Natura 2000-es \u00e9l\u0151helyt\u00edpusnak sz\u00e1m\u00edtanak, meg\u0151rz\u00e9s\u00fckben fontos szerepet j\u00e1tszik a rendszeres kasz\u00e1l\u00e1s.<\/p> A legel\u0151k\u00f6n az \u00e1llatok rendszeres tapos\u00e1sa miatt csupasz foltok keletkeznek. A foly\u00f3 als\u00f3 teraszain, ahol a talajv\u00edzszint magasan van, de sz\u00e1raz id\u0151szakban a talajfelsz\u00edn gyakran kisz\u00e1rad, vagy ak\u00e1r a s\u00e1ros ker\u00e9knyomok ment\u00e9n az iszapn\u00f6v\u00e9nyzet jellegzetes fajait tal\u00e1lhatjuk. A vid\u00e9k agyagos-m\u00e1rg\u00e1s talaj\u00e1nak enyhe s\u00f3ss\u00e1g\u00e1t jelzi az ilyen helyeken teny\u00e9sz\u0151 henye pimp\u00f3<\/u> (Potentilla supina<\/em>) \u00e9s ecsetes bajuszp\u00e1zsit<\/u> (Crypsis schoenoides<\/em>). Az eperhere<\/u> (Trifolium fragiferum<\/em>) a r\u00f6vid ideig tart\u00f3 sek\u00e9ly v\u00edzbor\u00edt\u00e1st is kib\u00edrja. Az enyh\u00e9n s\u00f3s talajon is fejl\u0151dni k\u00e9pes n\u00f6v\u00e9nyeket fakultat\u00edv halofitonoknak nevezz\u00fck (oblig\u00e1t halofitonok a kiz\u00e1r\u00f3lag s\u00f3s talajhoz k\u00f6thet\u0151 n\u00f6v\u00e9nyek<\/em>).<\/p> A Maros \u00e9szaki (jobb) partj\u00e1n, ahogy a medert\u0151l t\u00e1volodunk, egyre meredekebb domboldalak k\u00f6vetik a foly\u00f3 kanyarulatait. Ezek a legel\u0151k\u00e9nt haszn\u00e1lt ter\u00fcletek m\u00e1r sz\u00e1razabb \u00e9l\u0151helyek. A meredek, d\u00e9lies kitetts\u00e9g\u0171 domboldalakon sz\u0151r\u00f6svir\u00e1g\u00fa \u00e1rval\u00e1nyhajasokat<\/u> (Stipa lessingiana<\/em>) lenget a sz\u00e9l. Ezek a mez\u0151s\u00e9gi sztyeppfoltok fragmentumai, amelyek a legsz\u00e1razabb \u00e9s legmelegebb helyeken telepedtek meg, a 62C0* <\/strong>Pontusi-szarmata sztyeppek<\/strong> v\u00e9dett, Natura 2000-es \u00e9l\u0151helyt\u00edpusoknak sz\u00e1m\u00edtanak.<\/p> Helyenk\u00e9nt a dombok t\u00f6v\u00e9ben feln\u00f6vekszik a cserj\u00e9s vagy a n\u00e1das, \u00e9s a felhagyott r\u00e9szeken ak\u00e1r sz\u00fanyogl\u00e1b\u00fa bibircsvir\u00e1ggal<\/u> (Gymnadenia conopsea<\/em>) is tal\u00e1lkozhatunk.<\/p> Ahogy a foly\u00f3 Marosv\u00e1s\u00e1rhely alatti \u00e9s feletti szakasz\u00e1n \u00e1ltal\u00e1ban, a kavicsb\u00e1ny\u00e1kb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 zavaros v\u00edz, valamint az invaz\u00edv n\u00f6v\u00e9nyek terjed\u00e9se a partmenti f\u0171zboz\u00f3tban jelent\u0151s vesz\u00e9lyeztet\u0151 t\u00e9nyez\u0151t jelent a ROSCI0367 Maros foly\u00f3 Malomfalva \u00e9s Marosugra k\u00f6z\u00f6tti Natura 2000-es ter\u00fclet eset\u00e9ben is. A kiterjedt \u00e1rt\u00e9ri erd\u0151k hi\u00e1nya feler\u0151s\u00edti a csapad\u00e9kos id\u0151szak ut\u00e1ni belvizek negat\u00edv hat\u00e1s\u00e1t. Sajnos a foly\u00f3parton tal\u00e1lhat\u00f3 szem\u00e9t, esetenk\u00e9nt a besziv\u00e1rg\u00f3 szennyv\u00edz ezen a szakaszon is \u00e9szrevehet\u0151. A k\u00f6rnyez\u0151 domboldalak gyepein jelent\u0151s a t\u00fallegeltet\u00e9s.\n<\/p> A foly\u00f3 kanyarulatai \u00e9s a felhagyott kavicsb\u00e1ny\u00e1k ide\u00e1lis helysz\u00edneket k\u00edn\u00e1lnak term\u00e9szetes vagy term\u00e9szetk\u00f6zeli \u00e1rt\u00e9ri vizes \u00e9l\u0151helyek \u2013 ak\u00e1r \u00e1rt\u00e9ri erd\u0151k, ak\u00e1r tavakkal tark\u00edtott mocs\u00e1ri \u00f6kosziszt\u00e9m\u00e1k \u2013 kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ra. Az ilyen \u00e9l\u0151helyeknek nagyon fontos szerepe van a v\u00edzh\u00e1ztart\u00e1s \u00e9s a helyi kl\u00edma szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ban (magas v\u00edz\u00e1ll\u00e1s \u00e9s \u00e1rad\u00e1sok eset\u00e9n lass\u00edtj\u00e1k a sodr\u00e1st, felsz\u00edvj\u00e1k a v\u00edzt\u00f6bblet egy r\u00e9sz\u00e9t, visszatartj\u00e1k a vizet a t\u00e1jban, \u00e1rny\u00e9kos \u00e9s h\u0171v\u00f6s mikrokl\u00edm\u00e1t biztos\u00edtanak). A mocsarakon \u00e1tsziv\u00e1rg\u00f3 vizet r\u00e1ad\u00e1sul a v\u00edzin\u00f6v\u00e9nyek gy\u00f6k\u00e9rsz\u00f6ved\u00e9ke meg is sz\u0171ri, ezzel a foly\u00f3ba jut\u00f3 szennyez\u0151 anyagok mennyis\u00e9ge is cs\u00f6kken. <\/p> A napjainkban egyre aggaszt\u00f3bb \u00e9ghajlati sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gekkel szemben a legolcs\u00f3bb, leghat\u00e9konyabb, \u00e9s legtart\u00f3sabb megold\u00e1s a term\u00e9szetes v\u00edzi \u00f6kosziszt\u00e9m\u00e1k helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1sa, amely hossz\u00fa t\u00e1von a t\u00e1jban \u00e9l\u0151 emberek \u00e9letmin\u0151s\u00e9g\u00e9t is jav\u00edtan\u00e1.\n<\/p> <\/p> <\/p><\/a><\/a><\/a><\/a><\/a><\/a><\/a><\/figure><\/li><\/a><\/figure><\/li><\/ul><\/a><\/figure><\/li><\/a><\/figure><\/li><\/a><\/figure><\/li><\/a><\/figure><\/li><\/ul><\/figure><\/a><\/a><\/a>Az Erd\u00e9lyi Mez\u0151s\u00e9g hat\u00e1r\u00e1n<\/h2>
<\/a><\/a><\/a><\/a><\/a><\/a><\/a><\/a><\/a><\/a><\/a>Vesz\u00e9lyeztet\u0151 t\u00e9nyez\u0151k<\/h2>
<\/a><\/figure><\/li><\/a><\/figure><\/li><\/a><\/figure><\/li><\/ul><\/a><\/figure><\/li><\/a><\/figure><\/li><\/ul><\/a><\/a>