Egy \u00faj kutat\u00e1s r\u00e1vil\u00e1g\u00edtott, hogy nem csak az \u00e1llatok viselked\u00e9s\u00e9ben, hanem a n\u00f6v\u00e9nyek\u00e9ben is egyre t\u00f6bb helyen tal\u00e1lhat\u00f3 meg a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s nyoma. Az elm\u00falt 75 \u00e9vben a n\u00f6v\u00e9nyek, alkalmazkodva az egyre n\u00f6vekv\u0151 h\u0151m\u00e9rs\u00e9klethez \u00e9s az \u00f3zonr\u00e9teg cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9hez, m\u00f3dos\u00edtott\u00e1k a szirmaikban l\u00e9v\u0151 ultraibolya pigmentek mennyis\u00e9gi \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9t.<\/p>
Matthew Koski, a Clemson egyetem n\u00f6v\u00e9ny\u00f6kol\u00f3gus\u00e1nak elmond\u00e1sa szerint, b\u00e1r az ember sz\u00e1m\u00e1ra l\u00e1thatatlanok, az ultraibolya pigmentek egyfajta napkr\u00e9mk\u00e9nt szolg\u00e1lnak a n\u00f6v\u00e9nynek, ezen fel\u00fcl pedig a beporz\u00f3k vonz\u00e1s\u00e1ban is fontos szerep\u00fck van. \u00dagy, ahogyan az emberekre n\u00e9zve k\u00e1ros az ultraibolya sug\u00e1rz\u00e1s, a vir\u00e1gokon tal\u00e1lhat\u00f3 pollenek is v\u00e9delemre szorulnak. Min\u00e9l t\u00f6bb UV-elnyel\u0151 pigmentet tartalmaznak a szirmok, ann\u00e1l kevesebb k\u00e1r \u00e9ri az \u00e9rz\u00e9kenyebb sejteket.<\/p> Koski \u00e9s munkat\u00e1rsai el\u0151z\u0151 kutat\u00e1sok alapj\u00e1n meg\u00e1llap\u00edtott\u00e1k, hogy a nagyobb ultraibolya sug\u00e1rz\u00e1snak kitett, \u00e1ltal\u00e1ban a magashegyi vagy az Egyenl\u00edt\u0151 k\u00f6zel\u00e9ben \u00e9l\u0151 n\u00f6v\u00e9nyek vir\u00e1g\u00e1nak szirmaiban t\u00f6bb ultraibolya pigment van. Ebb\u0151l kiindulva, arra volt k\u00edv\u00e1ncsi, hogy az \u00f3zonr\u00e9teg s\u00e9r\u00fcl\u00e9se \u00e9s a h\u0151m\u00e9rs\u00e9kletv\u00e1ltoz\u00e1s van-e b\u00e1rmilyen hat\u00e1ssal ezen pigmentek \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9re.<\/p> Hogy erre f\u00e9ny der\u00fclj\u00f6n, Koski \u00e9s munkat\u00e1rsai sz\u00e1mos n\u00f6v\u00e9nygy\u0171jtem\u00e9nyt t\u00e9rk\u00e9peztek fel \u00c9szak-Amerik\u00e1b\u00f3l, Eur\u00f3p\u00e1b\u00f3l \u00e9s Ausztr\u00e1li\u00e1b\u00f3l 1941-ig visszamen\u0151leg. \u00d6sszesen 1238 vir\u00e1got vizsg\u00e1ltak meg 42 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 fajb\u00f3l. Tov\u00e1bb\u00e1 ugyanezen fajok vir\u00e1gszirmait begy\u0171jt\u00f6tt\u00e9k term\u00e9szetes \u00e9l\u0151hely\u00fck\u00f6n is, UV-\u00e9rz\u00e9keny f\u00e9nyk\u00e9pez\u0151g\u00e9ppel r\u00f6gz\u00edtett\u00e9k az ultraibolya pigmentekben val\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1sokat, az adatokat pedig egyeztett\u00e9k a helyi \u00f3zonszinttel \u00e9s h\u0151m\u00e9rs\u00e9klettel.<\/p> A vizsg\u00e1lat eredm\u00e9nye 1941-t\u0151l 2017-ig, az \u00f6sszes vizsg\u00e1lati helyen \u00e1tlagosan k\u00e9t sz\u00e1zal\u00e9kos n\u00f6veked\u00e9st mutatott az ultraibolya pigmentek mennyis\u00e9g\u00e9ben. Az eredm\u00e9ny azonban l\u00e9nyegesen f\u00fcgg\u00f6tt a vir\u00e1g kin\u00e9zet\u00e9t\u0151l is. A cs\u00e9szealj alak\u00fa vir\u00e1gokn\u00e1l, mint a bogl\u00e1rk\u00e1k, ahol a pollen az UV-sug\u00e1rz\u00e1snak jelent\u0151sen kitettebb, az ultraibolya pigmentek sz\u00e1ma n\u00f6vekedett az \u00f3zonszint cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9vel, illetve cs\u00f6kkent azokon a helyeken, ahol az \u00f3zonszint megemelkedett. Ezzel szemben azok a n\u00f6v\u00e9nyek, amelyek pollenjeit a szirmok takarj\u00e1k, mint a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges rence, cs\u00f6kkentett\u00e9k UV-pigmentjeiket, amikor a h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet megemelkedett, att\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl, hogy az \u00f3zonszint magas volt, vagy alacsony.<\/p> Ez ut\u00f3bbi jelens\u00e9gre egyszer\u0171 magyar\u00e1zattal szolg\u00e1l Charles Davis, a Harvard egyetem n\u00f6v\u00e9nybiol\u00f3gusa. \u00c1ll\u00edt\u00e1sa szerint a vir\u00e1g szirmai k\u00f6z\u00e9 rejtett pollenek sz\u00e1m\u00e1ra a vir\u00e1gszirmok term\u00e9szetes v\u00e9delmet ny\u00fajtanak az ultraibolya sug\u00e1rz\u00e1s ellen, az UV-pigmentek jelenl\u00e9te viszont \u00fcvegh\u00e1zhat\u00e1st \u00e9rve el, csapd\u00e1ba ejti a vir\u00e1g szirmai k\u00f6z\u00f6tt a h\u0151t. Ilyform\u00e1n magas h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet jelenl\u00e9t\u00e9ben a pollen egyszer\u0171en \u201emegf\u0151het\u201d, s \u00edgy term\u00e9ketlenn\u00e9 v\u00e1lhat, ez\u00e9rt az ultraibolya pigmentek cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9vel a n\u00f6v\u00e9ny igyekszik min\u00e9l kevesebb sug\u00e1rz\u00e1st elnyelni, \u00e9s ez\u00e1ltal kevesebb h\u0151t k\u00f6zrez\u00e1rni.<\/p> B\u00e1r ezek a pigmentek az ember sz\u00e1m\u00e1ra l\u00e1thatatlanok, a beporz\u00f3 rovarok \u00e9s kolibrik szem\u00e9nek nagyon is felt\u0171n\u0151ek. Koski elmond\u00e1sa szerint, a legt\u00f6bb beporz\u00f3n\u00e1l a \u201ebika-szem\u201d mint\u00e1zat a legmegnyer\u0151bb: ultraibolya sug\u00e1rz\u00e1st visszaver\u0151 sziromhegyek, illetve UV-elnyel\u0151 r\u00e9sz a vir\u00e1g k\u00f6zepe t\u00e1j\u00e1n. A tud\u00f3sok nem teljesen \u00e9rtik biztosan ennek a mint\u00e1zatnak a k\u00fcl\u00f6nleges vonzerej\u00e9t, de val\u00f3sz\u00edn\u0171nek tartj\u00e1k, hogy ez a kontrasztoss\u00e1g a vir\u00e1g sz\u00e9le \u00e9s k\u00f6zepe k\u00f6z\u00f6tt egyszer\u0171en csak k\u00f6nnyebben \u00e9szrevehet\u0151v\u00e9 teszi a vir\u00e1gokat a rovarok sz\u00e1m\u00e1ra vagy a rovarok \u201cazonos\u00edtott\u00e1k\u201d azt az ismert \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st, hogy a kontrasztosabb UV-pigment mint\u00e1zat\u00fa vir\u00e1gokban t\u00f6bb az \u00e9letk\u00e9pes pollen.<\/p> A n\u00f6v\u00e9nyek UV sug\u00e1rz\u00e1st elnyel\u0151 pigmentjeinek is megvan az \u00e1ra. Koski szerint azokat a vir\u00e1gokat, amelyeken kevesebb pigment tal\u00e1lhat\u00f3, hamarabb \u00e9szreveszik a beporz\u00f3k, m\u00edg azok, amelyek megn\u00f6velik a pigment tartalmukat, elvesz\u00edthetik a kontrasztoss\u00e1got \u00e9s kev\u00e9sb\u00e9 v\u00e1lnak vonz\u00f3v\u00e1 a beporz\u00f3k szem\u00e9ben. V\u00e9gs\u0151 soron ezek a pigmentek megv\u00e9dik a pollent az UV sug\u00e1rz\u00e1st\u00f3l, de fenn\u00e1ll az es\u00e9lye annak, hogy a beporz\u00f3 szervezetek \u00e9szre sem veszik \u0151ket.<\/p> A n\u00f6v\u00e9ny-beporz\u00f3 kapcsolatot nem csak ilyen form\u00e1ban zavarja meg a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s. Az \u00e1tlagh\u0151m\u00e9rs\u00e9kletek n\u00f6veked\u00e9se k\u00f6vetkezt\u00e9ben az elm\u00falt \u00e9vtizedekben egyes n\u00f6v\u00e9nyek kor\u00e1bban kezdtek el vir\u00e1gozni, \u00edgy beporz\u00f3ik nem jutnak id\u0151ben t\u00e1pl\u00e1l\u00e9khoz, mivel k\u00e9ptelenek az ut\u00f3dok kikel\u00e9se \u00e9s a kor\u00e1bbi vir\u00e1gz\u00e1s k\u00f6z\u00f6tti eltol\u00f3d\u00e1shoz alkalmazkodni. \u00cdgy a n\u00f6v\u00e9ny sem jut megfelel\u0151 beporz\u00e1shoz \u00e9s a beporz\u00f3k is t\u00e1pl\u00e1l\u00e9k n\u00e9lk\u00fcl maradnak.<\/a><\/p> Forr\u00e1s:<\/p> Flower colors are changing in response to climate change | Science | AAAS (sciencemag.org)<\/a><\/p>![\"\"](\"https:\/\/milvus.ro\/wp-content\/uploads\/2021\/05\/Schimbarile-climatice-afecteaza-culorile-florilor-1-1024x576.jpg\")
<\/a><\/figure><\/li>![\"\"](\"https:\/\/milvus.ro\/wp-content\/uploads\/2021\/05\/Schimbarile-climatice-afecteaza-culorile-florilor-3-scaled-1-682x1024.jpg\")
<\/a><\/figure><\/li>![\"\"](\"https:\/\/milvus.ro\/wp-content\/uploads\/2021\/05\/Schimbarile-climatice-afecteaza-culorile-florilor-2-1024x557.jpg\")
<\/a><\/figure><\/li><\/ul><\/figure>