{"id":16915,"date":"2020-09-04T11:24:14","date_gmt":"2020-09-04T08:24:14","guid":{"rendered":"http:\/\/localhost\/rosci0210-lekencei-szakadek-natura-2000-termeszetvedelmi-terulet\/"},"modified":"2023-06-05T12:31:01","modified_gmt":"2023-06-05T09:31:01","slug":"rosci0210-lekencei-szakadek-natura-2000-termeszetvedelmi-terulet","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/milvus.ro\/hu\/rosci0210-lekencei-szakadek-natura-2000-termeszetvedelmi-terulet\/","title":{"rendered":"ROSCI0210 Lekencei szakad\u00e9k Natura 2000 Term\u00e9szetv\u00e9delmi Ter\u00fclet"},"content":{"rendered":"

Elhelyezked\u00e9s, f\u00f6ldrajzi viszonyok:<\/strong>
A Maroslekence falu keleti hat\u00e1r\u00e1ban, Radn\u00f3t v\u00e1ros k\u00f6zigazgat\u00e1si ter\u00fclet\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3 v\u00e9dett ter\u00fclet 323 hekt\u00e1ron fekszik, a Maros foly\u00f3 jobb partj\u00e1n. Biogeogr\u00e1fiai szempontb\u00f3l az Erd\u00e9lyi Mez\u0151s\u00e9g d\u00e9lkeleti sz\u00e9l\u00e9n helyezkedik el, \u00e9s ennek megfelel\u0151en meghat\u00e1roz\u00f3 geol\u00f3giai alakzata a Mez\u0151s\u00e9gre jellemz\u0151 meredek, erod\u00e1lt lejt\u0151j\u0171 dombvonulat, agyagos-m\u00e1rg\u00e1s, enyh\u00e9n s\u00f3s aljzat\u00fa \u201ekopors\u00f3\u201d. A v\u00e9dett ter\u00fclet mag\u00e1ba foglalja a foly\u00f3 \u00e9szaki partj\u00e1nak suvad\u00e1sos, meredek lejt\u0151j\u00e9t, az erd\u0151ket a szakad\u00e9k alatt \u00e9s f\u00f6l\u00f6tt, a falu ir\u00e1ny\u00e1ban elter\u00fcl\u0151 gyepeket, valamint a Maros foly\u00f3t \u00e9s annak holt\u00e1g\u00e1t Kutyfalv\u00e1n\u00e1l, \u00f6sszesen mintegy 11 km hosszan.<\/p>

V\u00e9dett \u00e9l\u0151helyek, n\u00f6v\u00e9nyek \u00e9s lepk\u00e9k:<\/strong>
A ter\u00fcletre jellemz\u0151 \u00e9ghajlat az erd\u0151s \u00e9s erd\u0151ssztyepp \u00f6vezetek k\u00f6z\u00f6tti \u00e1tmeneti n\u00f6v\u00e9nyzetnek kedvez, \u00e9s a naps\u00fct\u00f6tte, meredek lejt\u0151k\u00f6n kihangs\u00falyoz\u00f3dik az erd\u0151ssztyepp jelleg. Ennek megfelel\u0151en a d\u00e9li kitetts\u00e9g\u0171, suvad\u00e1sos, erod\u00e1lt oldalakon \u00e1rval\u00e1nyhajas sztyeppeket tal\u00e1lunk, m\u00edg az \u00e9szaki, hull\u00e1mos, lank\u00e1sabb oldalakon cserj\u00e9sekkel tark\u00edtott erd\u0151ssztyeppr\u00e9teket, a dombtet\u0151n, illetve a szakad\u00e9k alj\u00e1ban pedig melegkedvel\u0151 t\u00f6lgyeseket. Az erd\u0151sz\u00e9leken, \u00e9s a naps\u00fct\u00f6tte gerincen sztyeppcserj\u00e9sek kis foltjaival tal\u00e1lkozhatunk. Ezeknek az \u00e9l\u0151helyeknek az \u00f6sszess\u00e9ge fajgazdag n\u00f6v\u00e9nyvil\u00e1got rejt, ahol keverednek a melegkedvel\u0151, sztyeppi, az erd\u0151sz\u00e9li, valamint az erdei fajok. Rovarvil\u00e1ga \u00fagyszint\u00e9n gazdag, hiszen t\u00f6bb v\u00e9dett rovarfaj megtal\u00e1lja itt \u00e9letfelt\u00e9teleit, t\u00e1pn\u00f6v\u00e9ny\u00e9t.<\/p>

\"\"<\/a>
Ny\u00edlt szerkezet\u0171 sztyepp meredek, erod\u00e1lt lejt\u0151n, sz\u0151r\u00f6svir\u00e1g\u00fa \u00e1rval\u00e1nyhajjal, \u00e9s vir\u00e1gz\u00f3 ligeti zs\u00e1ly\u00e1val \u00a9Kuhn T.<\/figcaption><\/figure><\/div>

\u00c1rval\u00e1nyhajas sztyeppek a legmeredekebb, d\u00e9li, erod\u00e1lt lejt\u0151k\u00f6n tal\u00e1lhat\u00f3k. A n\u00f6v\u00e9nyzet ny\u00edlt, vagyis sok a szabad talajfelsz\u00edn, \u00e9s f\u0151leg sz\u00e1razs\u00e1gt\u0171r\u0151, er\u0151s napf\u00e9nyt kedvel\u0151 n\u00f6v\u00e9nyfajok alkotj\u00e1k.<\/p>

Legjellemz\u0151bb a sz\u0151r\u00f6svir\u00e1g\u00fa \u00e1rval\u00e1nyhaj (Stipa lessingiana<\/em>), de tal\u00e1lhatunk csinos \u00e1rval\u00e1nyhajat is (Stipa pulcherrima<\/em>). Az \u00e1rval\u00e1nyhajak k\u00f6nnyen felismerhet\u0151k hossz\u00fa, tollas rep\u00edt\u0151k\u00e9sz\u00fcl\u00e9ket visel\u0151 term\u00e9s\u00fckr\u0151l. A sz\u00e1razs\u00e1g ellen \u00fagy v\u00e9dekeznek, hogy keskeny leveleik besodr\u00f3dnak, \u00edgy cs\u00f6kkentik a p\u00e1rologtat\u00e1st a level\u00fck felsz\u00edn\u00e9r\u0151l.<\/p>

A szakad\u00e9k als\u00f3 r\u00e9sz\u00e9n t\u00f6megesen fordul el\u0151 az aranyf\u00fcrt (Aster linosyris<\/em>). Ez a s\u00e1rga vir\u00e1g\u00fa \u0151szir\u00f3zsaf\u00e9le az enyh\u00e9n s\u00f3s talajon is meg\u00e9l, \u00e9s a v\u00e9dett ter\u00fclet jel\u00f6l\u0151 lepkefaj\u00e1nak, a v\u00e9rtesi csukly\u00e1sbagolynak (Cucullia mixta subsp. lorica<\/em>) a kiz\u00e1r\u00f3lagos t\u00e1pn\u00f6v\u00e9nye.<\/p>

\"\"<\/a>
Aranyf\u00fcrt \u00a9Havadt\u0151i K.<\/figcaption><\/figure>\n\n
\"\"<\/a>
Cucullia mixta lorica \u00a9Petr\u00e1nyi Gergely<\/figcaption><\/figure>\n\n
\"\"<\/a>
Sz\u0151r\u00f6svir\u00e1g\u00fa \u00e1rval\u00e1nyhajas sztyepp, als\u00f3 r\u00e9sz\u00e9n a vir\u00e1gz\u00f3 aranyf\u00fcrttel \u00a9Havadt\u0151i K.<\/figcaption><\/figure><\/figure>

A v\u00e9rtesi csukly\u00e1sbagoly (Cucullia mixta subsp. lorica<\/em>) k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen ritka, napos, sz\u00e1raz, k\u0151t\u00f6rmel\u00e9kes sztyepplejt\u0151kh\u00f6z szorosan k\u00f6t\u0151d\u0151 \u00e9jjeli lepke. N\u00e9gy alfaja ismert, amelyek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 f\u00f6ldrajzi r\u00e9gi\u00f3kban honosak, a K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9t\u0151l az Alt\u00e1j-hegys\u00e9gig. A lorica alfaj – amely a Maroslekencei-szakad\u00e9k v\u00e9dett ter\u00fclet egyik jel\u00f6l\u0151 faja – csak a K\u00e1rp\u00e1t-medence bels\u0151 ter\u00fcletein fordul el\u0151, Rom\u00e1ni\u00e1ban az Erd\u00e9lyi Mez\u0151s\u00e9gen, valamint a Maros ment\u00e9n. Ritkas\u00e1g\u00e1t mutatja az is, hogy eddig m\u00e9g a term\u00e9szetben csak kifejlett lepk\u00e9t siker\u00fclt \u00e9szlelni, l\u00e1rv\u00e1it vagy b\u00e1bjait nem siker\u00fclt megfigyelni rejt\u0151zk\u00f6d\u0151 \u00e9letm\u00f3dja miatt. \u00c9vente egyszer rajzik (rep\u00fcl), id\u0151j\u00e1r\u00e1st\u00f3l f\u00fcgg\u0151en m\u00e1jus v\u00e9g\u00e9t\u0151l \u2013 j\u00fanius elej\u00e9t\u0151l, igen r\u00f6vid ideig, \u00edgy j\u00fanius v\u00e9g\u00e9n m\u00e1r csak ritka esetben l\u00e1tni a lepk\u00e9t. A b\u00e1bb\u00f3l kikelt lepk\u00e9k r\u00f6videsen p\u00e1rosodnak, majd p\u00e1r napig nekt\u00e1rral t\u00e1pl\u00e1lkoznak. A n\u0151st\u00e9ny egyes\u00e9vel rak le p\u00e1r t\u00edz pet\u00e9t, majd egy h\u00e9t alatt elpusztul. A pet\u00e9kb\u0151l a herny\u00f3k p\u00e1r nap alatt kikelnek, \u00e9s megkeresik a t\u00e1pn\u00f6v\u00e9ny\u00fcket, az aranyf\u00fcrt\u00f6t (Aster linosyris), amelynek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 r\u00e9szeivel t\u00e1pl\u00e1lkoznak eg\u00e9sz \u00e9let\u00fck sor\u00e1n. Mivel az aranyf\u00fcrt csak k\u00e9s\u0151 \u0151sszel hozza a vir\u00e1gait, a csukly\u00e1sbaglyokra jellemz\u0151en a l\u00e1rv\u00e1k egy \u2013 k\u00e9t h\u00f3napos diapauz\u00e1ba (nyugalmi \u00e1llapotba) ker\u00fclnek, majd a harmadik vedl\u00e9s\u00fck ut\u00e1n az aranyf\u00fcrt vir\u00e1gait \u00e9s magkezdem\u00e9nyeit fogyasztj\u00e1k. A herny\u00f3k csak \u00e9jjel akt\u00edvak, nappalra a talajba h\u00faz\u00f3dnak. Szeptember k\u00f6zep\u00e9re kem\u00e9ny fal\u00fa f\u00f6ldgub\u00f3ban b\u00e1boz\u00f3dnak be, \u00e9s ott v\u00e9szelik \u00e1t a telet. Mivel a t\u00e1pn\u00f6v\u00e9ny d\u00fasan teny\u00e9szik az \u00e9l\u0151hely\u00e9n, legink\u00e1bb a sztyeppek becserj\u00e9sed\u00e9se vesz\u00e9lyezteti. Natura 2000-es V\u00c9DETT ROVAR, BEFOG\u00c1SA TILOS!<\/p>

A csinos \u00e1rval\u00e1nyhajasokban tal\u00e1lkozhatunk a b\u00f3kol\u00f3 zs\u00e1ly\u00e1val (Salvia nutans<\/em>). Ez a ritka zs\u00e1lyafaj csak a Fekete-tenger k\u00f6rny\u00e9ki \u00e9s a Pannon-s\u00edks\u00e1gi sztyeppeken \u00e9l, \u00e9s az erd\u00e9lyi csinosbogl\u00e1rka (Pseudophilotes bavius subsp. hungaricus<\/em>) t\u00e1pn\u00f6v\u00e9nye, amely v\u00e9dett, jel\u00f6l\u0151 lepkefaj.<\/p>

\"\"<\/a>
Csinos \u00e1rval\u00e1nyhajas sztyepp, vir\u00e1gz\u00f3 b\u00f3kol\u00f3 zs\u00e1ly\u00e1val \u00a9Havadt\u0151i K.<\/figcaption><\/figure><\/div>

Az erd\u00e9lyi csinosbogl\u00e1rka endemikus (bennsz\u00fcl\u00f6tt) alfaja (Pseudophilotes bavius subsp. hungaricus<\/em>) csak az Erd\u00e9lyi Mez\u0151s\u00e9gen teny\u00e9szik. Innen ered a lepke magyar elnevez\u00e9se. \u00c1prilis k\u00f6zep\u00e9t\u0151l m\u00e1jus k\u00f6zep\u00e9ig rajzik, \u00e9s szorosan k\u00f6t\u0151dik azokhoz a meleg sztyepplejt\u0151kh\u00f6z, amelyeken t\u00e1pn\u00f6v\u00e9nye, a b\u00f3kol\u00f3 zs\u00e1lya (Salvia nutans<\/em>) is el\u0151fordul. Pet\u00e9it rendszerint a b\u00f3kol\u00f3 zs\u00e1lya vir\u00e1gr\u00fcgyeire rakja, mivel a kikel\u0151 l\u00e1rv\u00e1k a vir\u00e1gokkal \u00e9s \u00e9retlen magokkal t\u00e1pl\u00e1lkoznak. A talajszinten b\u00e1boz\u00f3dik be. Meglehet\u0151sen szedent\u00e1ris (helyhez k\u00f6t\u00f6tt) lepkefaj, alig rep\u00fcl 300 \u2013 400 m-n\u00e9l hosszabb t\u00e1vokat, ez\u00e9rt az \u00e9l\u0151hely\u00e9nek feldarabol\u00f3d\u00e1sa k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen nagy vesz\u00e9llyel j\u00e1r a lepke popul\u00e1ci\u00f3inak t\u00fal\u00e9l\u00e9s\u00e9re n\u00e9zve. A Maroslekencei-szakad\u00e9k a jelenleg ismert, alig 2019-ben megtal\u00e1lt legkeletibb el\u0151fordul\u00e1si pontja. Megker\u00fclt a Marosd\u00e1tosi-szakad\u00e9k helyi fontoss\u00e1g\u00fa v\u00e9dett ter\u00fcleten is, ami nem a Natura 2000-es v\u00e9dett ter\u00fclet r\u00e9sze, ez\u00e9rt indokolt annak kiterjeszt\u00e9se. Az erd\u00e9lyi csinosbogl\u00e1rka Natura 2000-es V\u00c9DETT ROVAR, BEFOG\u00c1SA TILOS!<\/p>

\"\"<\/a>
Erd\u00e9lyi csinosbogl\u00e1rka \u00a9Vizauer Csaba<\/figcaption><\/figure><\/div>

Az erod\u00e1lt lejt\u0151k n\u00f6v\u00e9nyfajai k\u00f6z\u00fcl m\u00e9g eml\u00edt\u00e9sre m\u00e9lt\u00f3 a Montpellieri-cs\u00fcdf\u0171 (Astragalus monspessulanus<\/em>), amely az orsz\u00e1gosan v\u00e9dett dolomitk\u00e9neslepke (Colias chrysotheme<\/em>) t\u00e1pn\u00f6v\u00e9nye. Jellemz\u0151 fajok m\u00e9g az osztr\u00e1k cs\u00fcdf\u0171 (Astragalus austriacus<\/em>), a sarl\u00f3s gamandor (Teucrium chamaedrys<\/em>) \u00e9s a hegyi gamandor (Teucrium montanum<\/em>), a ligeti zs\u00e1lya (Salvia nemorosa<\/em>), az osztr\u00e1k zs\u00e1lya (Salvia austriaca<\/em>), az orchideak\u00e9p\u0171 veronika (Veronica orchidea<\/em>), a sallangos szikipozdor (Scorzonera laciniata<\/em>), az ap\u00e1cavir\u00e1g (Nonea pulla<\/em>), \u00e9s a magyar kakukkf\u0171 (Thymus pannonicus<\/em>). Ez ut\u00f3bbin a nagyfolt\u00fa hangyabogl\u00e1rka (Maculinea arion<\/em>) v\u00e9dett lepkefaj \u00e9l. A b\u00fckk\u00f6nyt (Onobrychis viciifolia<\/em>) az orsz\u00e1gosan v\u00e9dett hegyi t\u00f6rpebogl\u00e1rka (Cupido osiris<\/em>) fogyasztja.<\/p>

\"\"<\/a>
Dolomitk\u00e9neslepke \u00a9Vizauer Cs.]<\/figcaption><\/figure>\n\n
\"\"<\/a>
Hegyi t\u00f6rpebogl\u00e1rka \u00a9Vizauer Cs.<\/figcaption><\/figure>\n\n
\"\"<\/a>
Montpellier-cs\u00fcdf\u0171 <\/figcaption><\/figure>\n\n
\"\"<\/a>
Montpellier-cs\u00fcdf\u0171 term\u00e9sei \u00a9Havadt\u0151i K.<\/figcaption><\/figure>\n\n
\"\"<\/a>
Sarl\u00f3s gamandor (foto: Havadt\u0151i K.)<\/figcaption><\/figure>\n\n
\"\"<\/a>
Osztr\u00e1k cs\u00fcdf\u0171 vir\u00e1gzata \u00a9Havadt\u0151i K.<\/figcaption><\/figure>\n\n
\"\"<\/a>
Ap\u00e1cavir\u00e1g \u00a9Havadt\u0151i K.<\/figcaption><\/figure><\/figure>

A nagyfolt\u00fa hangyabogl\u00e1rka (Maculinea arion<\/em>) alacsony n\u00f6v\u00e9nyzet\u0171, kakukkf\u0171ben (Thymus sp.<\/em>), szurokf\u0171ben (Origanum vulgare<\/em>) gazdag, napos gyepter\u00fcletekhez k\u00f6t\u0151dik. \u00c1prilis v\u00e9g\u00e9t\u0151l j\u00faliusig-augusztusig rajzik, \u00e9s a h\u00edmek nagy t\u00e1vols\u00e1gokat is berep\u00fclnek. A n\u0151st\u00e9ny pet\u00e9it a kakukkf\u0171 kor\u00e1n ny\u00edl\u00f3 vir\u00e1gaira rakja. A herny\u00f3k a harmadik vedl\u00e9s\u00fckig a kakukkf\u0171-vir\u00e1gokban fejl\u0151dnek egyes\u00e9vel, mivel nem t\u0171rnek meg maguk mellett m\u00e1s herny\u00f3kat ugyanabban a vir\u00e1gban, elfogyasztj\u00e1k gyeng\u00e9bb t\u00e1rsaikat (ezt a jelens\u00e9get kannibalizmusnak nevezz\u00fck). A harmadik vedl\u00e9s ut\u00e1n a herny\u00f3 a f\u00f6ldre pottyanva hangyagazd\u00e1j\u00e1ra v\u00e1r, hogy a hangyaf\u00e9szekbe sz\u00e1ll\u00edtsa. A hangyabogl\u00e1rk\u00e1k magyar neve a herny\u00f3k \u00e9s a hangyagazda k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u00e9s fontos kapcsolatra utal. A herny\u00f3 a Myrmica nemzets\u00e9gbe tartoz\u00f3 hangy\u00e1kat megt\u00e9vesztve beviteti mag\u00e1t a hangyaf\u00e9szekbe, ahol \u00e9lete jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t t\u00f6lti. Hangyatoj\u00e1st \u00e9s hangyal\u00e1rv\u00e1t fogyaszt, majd \u00e1ttelel, v\u00e9g\u00fcl beb\u00e1boz\u00f3dik. A hangy\u00e1kat – akik f\u0151leg szaganyagok alapj\u00e1n t\u00e1j\u00e9koz\u00f3dnak – speci\u00e1lis vegy\u00fcletek termel\u00e9s\u00e9vel csapja be, amelyeket a hangy\u00e1k fogyasztanak, \u00e9s nem ellens\u00e9gk\u00e9nt ismerik fel a herny\u00f3t. A nagyfolt\u00fa hangyabogl\u00e1rka t\u00fal\u00e9l\u00e9s\u00e9hez teh\u00e1t nemcsak a t\u00e1pn\u00f6v\u00e9ny fontos, hanem a hangyagazda jelenl\u00e9te is. B\u00e1r haz\u00e1nkban m\u00e9g el\u00e9g nagy popul\u00e1ci\u00f3i \u00e9lnek, legink\u00e1bb a kasz\u00e1l\u00f3k \u00e9s legel\u0151k besz\u00e1nt\u00e1sa, \u00e9s a mez\u0151gazdas\u00e1g egyre intenz\u00edvebb\u00e9 v\u00e1l\u00e1sa vesz\u00e9lyezteti. Natura 2000-es V\u00c9DETT ROVAR, BEFOG\u00c1SA TILOS!<\/p>

\"\"<\/a>
Nagyfolt\u00fa hangyabogl\u00e1rka\u00a9Vizauer Cs.<\/figcaption><\/figure><\/div>

A selymes (Artemisia austriaca<\/em>) \u00e9s mezei \u00fcr\u00f6m (Artemisia campestris<\/em>) gyakori k\u00eds\u00e9r\u0151fajok, \u00e9s el\u0151fordul a hever\u0151 sepr\u0151f\u0171 (Bassia prostrata<\/em>) is. A sz\u00e1raz gerinceken \u00e9s a lejt\u0151k fels\u0151 harmad\u00e1ban gyakori a tar\u00e9jos b\u00fazaf\u0171 (Agropyron cristatum<\/em>). A tar\u00e9jos b\u00fazaf\u0171 (Agropyron cristatum<\/em>) uralta foltok a 6250* Pannon l\u00f6szsztyeppek Natura 2000-es \u00e9l\u0151helyt\u00edpus t\u00f6red\u00e9kei.<\/p>

Gyakran tal\u00e1lkozhatunk a apr\u00f3 n\u0151szirom (Iris <\/em>pumila) leveleivel. Ezek mind a sztyepplejt\u0151k jellegzetes n\u00f6v\u00e9nyfajai. Term\u00e9szetv\u00e9delmi szempontb\u00f3l k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontosak ezek az \u00e1rval\u00e1nyhajas sztyeppfoltok, hiszen a v\u00e9dett ter\u00fclet Natura 2000-es jel\u00f6l\u0151 \u00e9l\u0151helyt\u00edpusainak sz\u00e1m\u00edtanak, mint 62C0* Pontusi-szarmata sztyeppek.<\/p>

\"\"<\/a>
Sztyepplejt\u0151 el\u0151t\u00e9rben a vir\u00e1gz\u00f3 lila ligeti zs\u00e1ly\u00e1val (Salvia nemorosa), k\u00f6z\u00e9pen a feh\u00e9res vir\u00e1g\u00fa osztr\u00e1k zs\u00e1ly\u00e1val, h\u00e1tt\u00e9rben a apr\u00f3 n\u0151szirom kardos leveleivel, \u00e9s a selymes \u00fcr\u00f6m sz\u00fcrk\u00e9s csom\u00f3ival \u00a9Havadt\u0151i K.<\/figcaption><\/figure>\n\n
\"\"<\/a>
Tar\u00e9jos b\u00fazaf\u0171 \u00a9Havadt\u0151i K.<\/figcaption><\/figure>\n\n
\"\"<\/a>
Pontusi-szarmata sztyepp sz\u0151r\u00f6svir\u00e1g\u00fa \u00e1rval\u00e1nyhajjal, az el\u0151t\u00e9rben apr\u00f3 n\u0151szirom levelekkel \u00a9Havadt\u0151i K.<\/figcaption><\/figure><\/figure>

Erd\u00e9ly-szerte sz\u00f3rv\u00e1nyosan, szigetszer\u0171en fordulnak el\u0151 az \u00e1rval\u00e1nyhajas sztyeppfoltok, \u00e9s szorosan k\u00f6t\u0151dnek a legmeredekebb, legerod\u00e1ltabb, sz\u00e1raz, napos oldalakhoz. Mivel \u00e1ltal\u00e1ban t\u00fallegeltetik \u0151ket, \u00e9s a suvad\u00e1sos domborzaton a legeltet\u00e9s \u00e9s tapos\u00e1s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fokozza az er\u00f3zi\u00f3t, nagyon fontos ezeknek a fajgazdag lejt\u0151knek a meg\u0151rz\u00e9se, hiszen nemcsak ritka, sztyeppi n\u00f6v\u00e9nyeknek, hanem a hozz\u00e1juk k\u00f6t\u0151d\u0151 v\u00e9dett lepkefajoknak is otthont ny\u00fajtanak.<\/p>

Cserj\u00e9sekkel tark\u00edtott erd\u0151szsztyeppr\u00e9teket az \u00e9szaki \u00e9s \u00e9szaknyugati, hull\u00e1mos lejt\u0151k\u00f6n tal\u00e1lunk. Ezek a gyepek d\u00fasabbak, \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fajgazdagok, mivel keverednek benn\u00fck a sz\u00e1raz gyepekre, sztyeppekre, \u00fcde gyepekre, \u00e9s erd\u0151sz\u00e9lekre jellemz\u0151 n\u00f6v\u00e9nyek egyar\u00e1nt.<\/p>

\"\"<\/a>
\u00c9szakias kitetts\u00e9g\u0171 erd\u0151ssztyeppr\u00e9t, bokorfoltokkal, h\u00e1tt\u00e9rben Maroslekence faluval \u00a9Havadt\u0151i K.<\/figcaption><\/figure><\/div>

F\u0171f\u00e9l\u00e9k k\u00f6z\u00fcl jellemz\u0151 a sud\u00e1r rozsnok (Bromus erectus<\/em>), valamint az erd\u00e9lyi ny\u00falfarokf\u0171 (Sesleria heufleriana<\/em>) (1.). Rengeteg k\u00e9tszik\u0171 \u00e9s egyszik\u0171 vir\u00e1got figyelhet\u00fcnk meg. Ezek k\u00f6z\u00fcl leghamarabb, kora tavasszal a hegyi k\u00f6k\u00f6rcsinnel (Pulsatilla montana<\/em>) (2.) \u00e9s a tavaszi h\u00e9riccsel (Adonis vernalis<\/em>) (3.) tal\u00e1lkozhatunk. Gyakori a koloncos legyez\u0151f\u0171 (Filipendula vulgaris<\/em>) (4.), a mezei zs\u00e1lya (Salvia pratensis<\/em>) (5.), \u00e9s a bakf\u0171 (Stachys officinalis<\/em>), amelyek \u00fcde r\u00e9teken is jellemz\u0151ek.<\/p>

\"\"<\/a>
Erd\u00e9lyi ny\u00falfarokf\u0171 <\/figcaption><\/figure>\n\n
\"\"<\/a>
Hegyi k\u00f6k\u00f6rcsin<\/figcaption><\/figure>\n\n
\"\"<\/a>
Koloncos legyez\u0151f\u0171<\/figcaption><\/figure>\n\n
\"\"<\/a>
Tavaszi h\u00e9rics <\/figcaption><\/figure>\n\n
\"\"<\/a>
Mezei zs\u00e1lya<\/figcaption><\/figure><\/figure>

Tal\u00e1lkozunk azonban egy sor sz\u00e1razgyepi, sztyeppi n\u00f6v\u00e9nnyel is, mint amilyen az erd\u00e9lyi hangyabog\u00e1ncs (Jurinea mollis subsp. transylvanica<\/em>) (6.), az egyenes tisztesf\u0171 (Stachys recta<\/em>) (7.), a kardos peremizs (Inula ensifolia<\/em>), k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges bork\u00f3r\u00f3 (Thalictrum minus<\/em>), a magyar kakukkf\u0171 (Thymus pannonicus<\/em>), a sarl\u00f3s gamandor (Teucrium chamaedrys<\/em>), a lenlevel\u0171 zsell\u00e9rke (Thesium linophyllon<\/em>) (8.), a molyhos napvir\u00e1g (Helianthemum nummularium<\/em>) (9.), a szib\u00e9riai harangvir\u00e1g (Campanula sibirica<\/em>) (10.), a borzas len (Linum hirsutum<\/em>) (11.), vagy a nagy pacsirtaf\u0171 (Polygala major<\/em>) (12.). Sz\u00e1l\u00e1val ide is besziv\u00e1rog az aranyf\u00fcrt (Aster linosyris<\/em>).<\/p>

\"\"<\/a>
Erd\u00e9lyi hangyabog\u00e1ncs<\/figcaption><\/figure>\n\n
\"\"<\/a>
Egyenes tisztesf\u0171<\/figcaption><\/figure>\n\n
\"\"<\/a>
Szib\u00e9riai harangvir\u00e1g<\/figcaption><\/figure>\n\n
\"\"<\/a>
Nagy pacsirtaf\u0171<\/figcaption><\/figure>\n\n
\"\"<\/a>
Lenlevel\u0171 zsell\u00e9rke<\/figcaption><\/figure>\n\n
\"\"<\/a>
Molyhos napvir\u00e1g<\/figcaption><\/figure>\n\n
\"\"<\/a>
Borzas len<\/figcaption><\/figure><\/figure>

Jellegzetes a melegkedvel\u0151 erd\u0151k \u00e9s erd\u0151sz\u00e9lek n\u00f6v\u00e9nyfajainak a jelenl\u00e9te. Ezek k\u00f6z\u00fcl legink\u00e1bb a t\u00f6visk\u00e9s imol\u00e1val (Centaurea spinulosa<\/em>), macskaher\u00e9vel (Phlomis tuberosa<\/em>) (1.), s\u00e1toroz\u00f3 margitvir\u00e1ggal (Chrysanthemum corymbosum<\/em>), k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges m\u00e9reggyilokkal (Vincetoxicum hirundinaria<\/em>) (2.), pusztai met\u00e9nggel (Vinca herbacea<\/em>) (3.), hegyi l\u00f3her\u00e9vel (Trifolium montanum<\/em>) (4.), osztr\u00e1k zan\u00f3ttal (Chamaecytisus austriacus<\/em>) (5.), \u00e9s szarvaskocsorddal (Peucedanum cervaria<\/em>) tal\u00e1lkozhatunk, de el\u0151fordul az erdei szell\u0151r\u00f3zsa (Anemone sylvestris<\/em>) (6.), a bug\u00e1s macskamenta (Nepeta nuda<\/em>) (7.), \u00e9s a piros pozdor (Scorzonera purpurea<\/em>) (8.) is. Ezek a magas termet\u0171 fajok ink\u00e1bb a cserj\u00e9sek t\u00f6v\u00e9ben, a lejt\u0151 gerinc\u00e9n, fels\u0151 r\u00e9sz\u00e9n, \u00e9s az erd\u0151sz\u00e9leken gyakoribbak.
A gerinc k\u00f6zel\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3 a t\u00e1torj\u00e1n (Crambe tataria<\/em>) nagyobb, illetve a piros k\u00edgy\u00f3szisz (Echium russicum<\/em>) kisebb popul\u00e1ci\u00f3ja. Mindk\u00e9t n\u00f6v\u00e9ny ritka, Natura 2000-es jel\u00f6l\u0151, v\u00e9dett, jellegzetesen sztyeppi n\u00f6v\u00e9nyfaj.
A szintvonalakkal p\u00e1rhuzamosan, vagy a meredek v\u00f6lgyecsk\u00e9kben cserj\u00e9sek n\u0151nek fel, amelyeket f\u0151leg a k\u00f6k\u00e9ny (Prunus spinosa<\/em>) \u00e9s az egybib\u00e9s galagonya (Crataegus monogyna<\/em>) szinte \u00e1thatolhatatlan boz\u00f3tja alkot, de a sz\u00e9l\u00e9n parlagi r\u00f3zs\u00e1t (Rosa gallica<\/em>) (9.) is l\u00e1thatunk. Ez a r\u00f3zsafaj nagyon alacsony n\u00f6v\u00e9s\u0171, csak bok\u00e1ig \u00e9r, de ann\u00e1l l\u00e1tv\u00e1nyosabb a gyepszintben elsz\u00f3rt nagy, r\u00f3zsasz\u00edn\u0171 vir\u00e1ga.<\/p>

\"\"<\/a>
Osztr\u00e1k zan\u00f3t<\/figcaption><\/figure>\n\n
\"\"<\/a>
Bug\u00e1s macskamenta <\/figcaption><\/figure>\n\n
\"\"<\/a>
Piros pozdor<\/figcaption><\/figure>\n\n
\"\"<\/a>
Hegyi l\u00f3here<\/figcaption><\/figure>\n\n
\"\"<\/a>
Erdei szell\u0151r\u00f3zsa<\/figcaption><\/figure>\n\n
\"\"<\/a>
Parlagi r\u00f3zsa<\/figcaption><\/figure>\n\n
\"\"<\/a>
Pusztai met\u00e9ng<\/figcaption><\/figure>\n\n
\"\"<\/a>
K\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges m\u00e9reggyilok<\/figcaption><\/figure>\n\n
\"\"<\/a>
Macskahere<\/figcaption><\/figure><\/figure>
\"\"<\/a>
T\u00e1torj\u00e1n (foto: Havadt\u0151i K.)<\/figcaption><\/figure><\/div>

A t\u00e1torj\u00e1n (Crambe tataria<\/em>) pontusi-pannon elterjed\u00e9s\u0171, melegkori reliktumfaj, azaz a j\u00e9gkorszakok k\u00f6z\u00f6tti melegebb peri\u00f3dusban volt elterjedt a Pannon s\u00edks\u00e1gon \u00e9s a Fekete-tenger k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n, m\u00e1ra azonban m\u00e1r csak a legmelegebb, legsz\u00e1razabb, h\u00e1bor\u00edtatlan \u00e9l\u0151helyeken maradt fenn. A keresztesvir\u00e1g\u00faak csal\u00e1dj\u00e1ba tartozik, vagyis k\u00e1posztaf\u00e9le. \u00c9let\u00e9nek els\u0151 \u00e9v\u00e9ben csak leveleket hoz, \u00e9s h\u00fasos, t\u00f6bb \u00e1g\u00fa gy\u00f6k\u00e9rzet\u00e9ben t\u00e1panyagokat halmoz fel. Ez lehet az oka, hogy \u00edns\u00e9ges id\u0151kben lisztt\u00e9 \u0151r\u00f6lve az emberek fogyasztott\u00e1k. \u00c1prilist\u00f3l j\u00faniusig vir\u00e1gzik, kis bokorszer\u0171, d\u00fasan el\u00e1gaz\u00f3 sz\u00e1r\u00e1n rengeteg apr\u00f3, feh\u00e9r vir\u00e1got hoz, term\u00e9sei apr\u00f3, g\u00f6mb alak\u00fa, \u00fagynevezett bec\u0151k\u00e9k. Term\u00e9s\u00e9r\u00e9skor a hajt\u00e1s elsz\u00e1rad, lev\u00e1lik a t\u00f6v\u00e9r\u0151l, \u00e9s a sz\u00e9l \u00f6rd\u00f6gszek\u00e9rk\u00e9nt g\u00f6rgeti, \u00edgy sz\u00f3r\u00f3dnak sz\u00e9t a magjai. Nem annyira a t\u00e1panyagd\u00fas talajra van sz\u00fcks\u00e9ge (hiszen alkalmazkodott a humuszban szeg\u00e9ny, sz\u00e1raz, l\u00f6sz\u00f6s aljzathoz), mint ink\u00e1bb a szabad talajfelsz\u00ednhez a cs\u00edr\u00e1z\u00e1shoz, hiszen gyenge kompet\u00edtor. Natura 2000-es V\u00c9DETT N\u00d6V\u00c9NY, BEGY\u0170JT\u00c9SE TILOS!<\/p>

\"\"<\/a>
Piros k\u00edgy\u00f3szisz (foto: Havadt\u0151i K.)<\/figcaption><\/figure><\/div>

A piros k\u00edgy\u00f3szisz (Echium russicum<\/em>) szint\u00e9n pontusi-pannon elterjed\u00e9s\u0171, melegkori reliktumfaj, sztyeppr\u00e9tek, \u00e9s sztyeppcserj\u00e9sek, meleg erd\u0151sz\u00e9lek ritka, l\u00e1tv\u00e1nyos n\u00f6v\u00e9nye. Az \u00e9rdeslevel\u0171ek csal\u00e1dj\u00e1ba tartozik, ak\u00e1rcsak k\u00f6zeli rokonai, a terj\u0151ke k\u00edgy\u00f3szisz (E. vulgare<\/em>), vagy a magas k\u00edgy\u00f3szisz (E. italicum<\/em>), de ut\u00f3bbiakn\u00e1l, melyek ink\u00e1bb gyomn\u00f6v\u00e9nynek sz\u00e1m\u00edtanak, sokkal ritk\u00e1bb. A Maroslekencei szakad\u00e9k v\u00e9dett ter\u00fcleten is csak p\u00e1r t\u00edz p\u00e9ld\u00e1nyra r\u00fag a popul\u00e1ci\u00f3 nagys\u00e1ga. S\u00f6t\u00e9tpiros vir\u00e1gai egyetlen, hossz\u00fa, henger alak\u00fa vir\u00e1gzatba t\u00f6m\u00f6r\u00fclnek, sz\u00e1ra pirosan pontozott, \u00e9s l\u00e1ndzsa alak\u00fa leveleivel egy\u00fctt (a csal\u00e1dra jellemz\u0151en) sertesz\u0151r\u00f6kt\u0151l \u00e9rdes. J\u00fanius – j\u00falius t\u00e1j\u00e1n vir\u00e1gzik. Term\u00e9sei a cs\u0151v\u00e9 \u00f6sszen\u0151tt vir\u00e1gok m\u00e9ly\u00e9n fejl\u0151dnek, n\u00e9gy r\u00e9szterm\u00e9sk\u00e9b\u0151l \u00e1llnak, amelyeket makkocsk\u00e1knak h\u00edvnak. Natura 2000-es V\u00c9DETT N\u00d6V\u00c9NY, BEGY\u0170JT\u00c9SE TILOS!<\/p>

A fajgazdag erd\u0151ssztyeppr\u00e9t foltok \u00e9s sz\u00e1raz cserj\u00e9sek v\u00e1ltakoz\u00e1sa v\u00e9dett Natura 2000-es \u00e9l\u0151helyt\u00edpus, 6210 Sz\u00e1lkaperj\u00e9s-rozsnokos xero-mezofil gyepek, cserj\u00e9sekkel. Ezeket az \u00e9l\u0151helyeket az \u00e9vsz\u00e1zados extenz\u00edv t\u00e1jhaszn\u00e1lat alak\u00edtotta ilyen fajgazdagg\u00e1, vagyis a kasz\u00e1l\u00e1s, \u00e9s az enyhe legeltet\u00e9s. Meg\u0151rz\u00e9s\u00fckben \u00e9ppen ez\u00e9rt kulcsszerepe van a hagyom\u00e1nyos t\u00e1jhaszn\u00e1latnak, hiszen a t\u00fallegeltet\u00e9s erod\u00e1ln\u00e1 a lejt\u0151ket, \u00e9s elt\u0171ntetn\u00e9 a ritka erd\u0151ssztyeppi fajokat, ha pedig felhagyn\u00e1k \u0151ket, akkor becserj\u00e9sedn\u00e9nek.<\/p>

\"\"<\/a>
Sud\u00e1r rozsnokos erd\u0151ssztyeppr\u00e9t, mezei zs\u00e1ly\u00e1val \u00e9s erd\u00e9lyi hangyabog\u00e1nccsal \u00a9Kuhn T.<\/figcaption><\/figure>

A cserj\u00e9sek, bokrosok aljn\u00f6v\u00e9nyzet\u00e9ben is megtal\u00e1lhat\u00f3ak a sztyeppek \u00e9s erd\u0151ssztyeppr\u00e9tek fajai. A szakad\u00e9k d\u00e9li oldalain \u00e9s a gerincen vir\u00e1gos k\u0151ris (Fraxinus ornus<\/em>) uralta bokrosokat tal\u00e1lunk. A vir\u00e1gos k\u0151ris az \u00e1rt\u00e9ri magas k\u0151rist\u0151l elt\u00e9r\u0151en j\u00f3l t\u0171ri a sz\u00e1razs\u00e1got, \u00e9s vir\u00e1gainak sziromlevelei is vannak.
Ezekben a gerinc menti cserj\u00e9sekben m\u00e1s bokrokkal is tal\u00e1lkozhatunk, \u00edgy a gyakori k\u00f6k\u00e9nyen (Prunus spinosa<\/em>) \u00e9s egybib\u00e9s galagony\u00e1n (Crataegus monogyna<\/span><\/em>) k\u00edv\u00fcl ostorm\u00e9n bangit\u00e1val (Viburnum lantana<\/em>), vagy tat\u00e1rjuharral (Acer tataricum<\/em>). Ut\u00f3bbiak a meleg erd\u0151k cserjeszintj\u00e9ben is jellegzetes fajok.<\/p>

\"\"<\/a>
Vir\u00e1gos k\u0151ris \u00a9Kuhn T.<\/figcaption><\/figure>\n\n
\"\"<\/a>
Egybib\u00e9s galagonya \u00a9Kuhn T.<\/figcaption><\/figure><\/figure>
\"\"<\/a>
T\u00f6rpemandula (foto: Havadt\u0151i K.)<\/figcaption><\/figure><\/div>

A gerincet k\u00f6vetve, a meleg erd\u0151k \u00e9s vir\u00e1gos k\u0151rises cserj\u00e9sek sz\u00e9l\u00e9n keskeny s\u00e1vban tal\u00e1ljuk a t\u00f6rpemandul\u00e1sokat. Ez az alacsony n\u00f6v\u00e9s\u0171 cserje l\u00e1ndzs\u00e1s, f\u0171r\u00e9szes sz\u00e9l\u0171 leveleivel k\u00f6nnyen megb\u00fajik a magas f\u00fcv\u0171, k\u00f3r\u00f3s n\u00f6v\u00e9nyekben gazdag erd\u0151sz\u00e9leken, hiszen alig t\u00e9rdig \u00e9r. Tavasszal ny\u00edl\u00f3 vil\u00e1gos r\u00f3zsasz\u00edn vir\u00e1gai azonban j\u00f3l felismerhet\u0151k. B\u00e1r rokon\u00e1hoz, a mandul\u00e1hoz hasonl\u00f3an csonth\u00e9jas term\u00e9s\u00e9t k\u00edv\u00fcl bolyhos burok veszi k\u00f6r\u00fcl, az nem ehet\u0151. A t\u00f6rpemandula (Prunus nana<\/em>) rendszerint kis foltokat alkot a naps\u00fct\u00f6tte, sztyeppek-bor\u00edtotta dombok fels\u0151 harmad\u00e1ban, de a t\u00fallegeltet\u00e9s \u00e9s a besz\u00e1nt\u00e1sok egyre ink\u00e1bb vesz\u00e9lyeztetik az \u00e9l\u0151helyeit orsz\u00e1gszerte. A Lekencei szakad\u00e9k t\u00f6rpemandula popul\u00e1ci\u00f3i sem nagy kiterjed\u00e9s\u0171ek, r\u00e1ad\u00e1sul kev\u00e9s term\u00e9st hoznak, \u00edgy ha megleln\u00e9nk a t\u00f6veket kir\u00e1ndul\u00e1saink sor\u00e1n, hagyjuk term\u0151hely\u00e9n.<\/p>

A v\u00e9dett ter\u00fclet \u00e9szak-keleti fel\u00e9ben, az erd\u0151sz\u00e9li lejt\u0151k\u00f6n, \u00e9szaki-\u00e9szaknyugati kitetts\u00e9gben mogyor\u00f3bokrosokat (Corylus avellana<\/em>) tal\u00e1lunk. Az aljn\u00f6v\u00e9nyzetben gyakran tal\u00e1lkozhatunk az erd\u0151ssztyeppr\u00e9tekr\u0151l ismert n\u00f6v\u00e9nyfajokkal, \u00edgy a nagy pacsirtaf\u0171vel, vagy apr\u00f3 n\u0151szirommal (Iris<\/mark> pumila<\/em>), de ugyanitt \u00e9l a Szent L\u00e1szl\u00f3-t\u00e1rnics (Gentiana cruciata<\/em>), amely a v\u00e9dett sz\u00fcrk\u00e9s hangyabogl\u00e1rka lepke (Maculinea alcon<\/em>) t\u00e1pn\u00f6v\u00e9nye. Ha figyelmesek vagyunk, a lepke apr\u00f3, feh\u00e9r pet\u00e9it is megpillanthatjuk a n\u00f6v\u00e9nyen, amelyeket egyenk\u00e9nt helyez el a vir\u00e1gok r\u00fcgyeire, vagy a levelek t\u00f6v\u00e9be. Amint a neve is utal erre, a sz\u00fcrk\u00e9s hangyabogl\u00e1rka a nagyfolt\u00fa hangyabogl\u00e1rk\u00e1hoz hasonl\u00f3an parazita \u00e9letm\u00f3dot folytat a hangy\u00e1kkal. Szint\u00e9n a hangy\u00e1kra utalt a szaporod\u00e1s\u00e1ban a v\u00e9dett zef\u00edr bogl\u00e1rkalepke (Plebejus sephirus<\/em>), amely a k\u00f6rny\u00e9ken csak a Marosd\u00e1tosi szakad\u00e9k v\u00e9dett ter\u00fcletr\u0151l ker\u00fclt el\u0151.<\/p>

\"\"<\/a>
Sz\u00fcrk\u00e9s hangyabogl\u00e1rka lepke \u00a9Vizauer Cs.<\/figcaption><\/figure>\n\n
\"\"<\/a>
Apr\u00f3 n\u0151szirom \u00a9Havadt\u0151i K.<\/figcaption><\/figure>\n\n
\"\"<\/a>
Szent L\u00e1szl\u00f3-t\u00e1rnics a sz\u00fcrk\u00e9s hangyabogl\u00e1rka pet\u00e9ivel \u2013 pici feh\u00e9r pontok a leveleken (foto: Vizauer Cs..)<\/figcaption><\/figure><\/figure>

Ezek a melegkedvel\u0151, sztyeppr\u00e9ti fajokban gazdag bokrosok Natura 2000-es v\u00e9dett \u00e9l\u0151helyt\u00edpusok, a vir\u00e1gos k\u0151risesekt\u0151l a t\u00f6rpemandul\u00e1sokig, \u00e9s a 40A0* Szubkontinent\u00e1lis, peri-pannon cserj\u00e9seket alkotj\u00e1k.<\/p>

Meleg lombhullat\u00f3 erd\u0151k bor\u00edtj\u00e1k a v\u00e9dett ter\u00fclet \u00e9szakkeleti r\u00e9sz\u00e9n lev\u0151 domboldalt, valamint a szakad\u00e9k alj\u00e1t. A lombkoronaszintben ritk\u00e1n ugyan, de ann\u00e1l magasabbra tereb\u00e9lyesednek az \u00f6reg kocs\u00e1nyos t\u00f6lgyek (Quercus robur<\/em>), amelyek kedvelt gy\u00fclekez\u0151helyei a v\u00e9dett nagy szarvasbogaraknak (Lucanus cervus<\/em>).<\/p>

A lombkoronaszintben azonban m\u00e1s fafajokkal is tal\u00e1lkozhatunk. Leggyakoribb a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges gyerty\u00e1n (Carpinus betulus<\/em>), de sok a vadcseresznye (Cerasus avium<\/em>), az als\u00f3bb lombkoronaszint \u00e9s a cserjeszint pedig k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen gazdag. Jellemz\u0151 az ostorm\u00e9n bangita (Viburnum lantana<\/em>) \u00e9s a tat\u00e1rjuhar (Acer tataricum<\/em>), de ugyancsak gyakori a mezei juhar (Acer campestre<\/em>) meg a vir\u00e1gos k\u0151ris (Fraxinus ornus<\/em>), a mogyor\u00f3 (Corylus avellana<\/em>), a fagyal (Ligustrum vulgare<\/em>), a galagonya (Crataegus monogyna<\/em>), a h\u00fasos som (Cornus mas<\/em>), \u00e9s a mogyor\u00f3s h\u00f3lyagfa (Staphylea pinnata<\/em>). Ez ut\u00f3bbi k\u00f6nnyen felismerhet\u0151 h\u00f3lyagszer\u0171en felf\u00fajt term\u00e9s\u00e9r\u0151l, amelyben a csonth\u00e9jas makkocska \u00e9r\u00e9s ut\u00e1n z\u00f6r\u00f6g.
A nagy szarvasbogarak (Lucanus cervus<\/em>) \u00fagynevezett xilof\u00e1g rovarok: l\u00e1rv\u00e1ik korhad\u00f3 f\u00e1val, kifejlett egyedeik (im\u00e1g\u00f3ik) a f\u00e1k sziv\u00e1rg\u00f3 nedveivel t\u00e1pl\u00e1lkoznak. Fejl\u0151d\u00e9smenet\u00fck rendk\u00edv\u00fcl lass\u00fa, l\u00e1rv\u00e1ik ak\u00e1r 5 \u00e9ven kereszt\u00fcl is a talajban fejl\u0151dnek, fakorhad\u00e9kot r\u00e1gcs\u00e1lva. A feln\u0151tt rovarok csak p\u00e1r h\u00e9tig \u00e9lnek, \u00e9s ez alatt az id\u0151 alatt ker\u00fcl sor a h\u00edmek l\u00e1tv\u00e1nyos k\u00fczdelm\u00e9re. A nagy termet\u0171 bogarak csattog\u00f3 hangok k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben nagym\u00e9ret\u0171 cs\u00e1pr\u00e1g\u00f3ikkal pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k meg egym\u00e1st megragadni \u00e9s ledobni a fa\u00e1gakr\u00f3l. A nyertes h\u00edm term\u00e9keny\u00edti majd meg a n\u0151st\u00e9nyt, aki (mivel nincs sz\u00fcks\u00e9ge r\u00e1), nem rendelkezik a l\u00e1tv\u00e1nyos \u201eszarvakkal\u201d, de k\u00f6nnyen felismerhet\u0151 f\u00e9s\u0171 alak\u00fa cs\u00e1pjair\u00f3l. A szarvasbogarak szorosan k\u00f6t\u0151dnek az \u00f6reg f\u00e1khoz, ez\u00e9rt a legnagyobb vesz\u00e9ly sz\u00e1mukra az egyre cs\u00f6kken\u0151 \u00e9l\u0151hely, az \u00f6reg lombhullat\u00f3 erd\u0151k visszaszorul\u00e1sa. Natura 2000-es V\u00c9DETT ROVAR, BEFOG\u00c1SA TILOS!<\/p>

\"\"<\/a>
Tat\u00e1rjuhar vir\u00e1ga \u00a9Havadt\u0151i K.<\/figcaption><\/figure>\n\n
\"\"<\/a><\/figure>\n\n
\"\"<\/a>
Nagy szarvasbog\u00e1r \u00a9Havadt\u0151i K.<\/figcaption><\/figure><\/figure>

Az aljn\u00f6v\u00e9nyzet k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen gazdag, m\u00e9g ny\u00e1r derek\u00e1n is d\u00fasan z\u00f6ldell. Kora tavasszal a hagym\u00e1s-gum\u00f3s n\u00f6v\u00e9nyek (geofitonok) jellemzik, p\u00e9ld\u00e1ul a tavaszi csillagvir\u00e1g (Scilla bifolia<\/em>) (1.), de ilyenkor bontja illatos, r\u00f3zsasz\u00edn vir\u00e1g\u00e1t a farkasboroszl\u00e1n (Daphne mezereum<\/em>) (2.) is, j\u00f3val a lombfakad\u00e1s el\u0151tt. A tavaszi erdei n\u00f6v\u00e9nyek k\u00f6z\u00fcl m\u00e9g tal\u00e1lkozhatunk orvosi t\u00fcd\u0151f\u0171vel (Pulmonaria officinalis<\/em>), kapotnyakkal (Asarum europaeum<\/em>), fekete lednekkel (Lathyrus niger<\/em>), var\u00e1zsl\u00f3f\u0171vel (Circaea lutetiana<\/em>), szagos m\u00fcg\u00e9vel (Asperula odorata<\/em>) (3.), de ak\u00e1r hegyi kock\u00e1sliliommal (Fritillaria montana<\/em>) (4.) is.<\/p>

\"\"<\/a>
Csillagvir\u00e1g \u00a9Havadt\u0151i K.<\/figcaption><\/figure>\n\n
\"\"<\/a>
Farkasboroszl\u00e1n \u00a9Havadt\u0151i K.<\/figcaption><\/figure>\n\n
\"\"<\/a>
Szagos m\u00fcge \u00a9Havadt\u0151i K.<\/figcaption><\/figure>\n\n
\"\"<\/a>
Hegyi kock\u00e1sliliommal \u00a9Havadt\u0151i K.<\/figcaption><\/figure><\/figure>

Ny\u00e1rra m\u00e1r a d\u00fas aljn\u00f6v\u00e9nyzetben a salamonpecs\u00e9t (Polygonatum sp.<\/em>) (5.) fajok uralkodnak, k\u00f6z\u00e9j\u00fck gy\u00f6ngyvir\u00e1g (Convallaria majalis<\/em>), turb\u00e1nliliom (Lilium martagon<\/em>) (6.), vagy p\u00e1zsitos n\u0151szirom (Iris graminea<\/em>) (7.) vegy\u00fcl. Kellemes citromillat\u00fa gy\u00f3gyn\u00f6v\u00e9nye ezeknek az erd\u0151knek a m\u00e9hf\u0171 (Melittis melissophyllum<\/em>) (8.). Legjellegzetesebb pedig az erd\u0151sz\u00e9leken is gyakori erdei gy\u00f6ngyk\u00f6les (Lithospermum purpureo-coeruleum<\/em>) (9.), amely nev\u00e9t apr\u00f3, f\u00e9nyes feh\u00e9r, kem\u00e9ny makkocska term\u00e9s\u00e9r\u0151l kapta.<\/p>

\"\"<\/a>
Turb\u00e1nliliom \u00a9Havadt\u0151i K.<\/figcaption><\/figure>\n\n
\"\"<\/a>
P\u00e1zsitos n\u0151szirom \u00a9Havadt\u0151i K.<\/figcaption><\/figure>\n\n
\"\"<\/a>
M\u00e9hf\u0171 \u00a9Havadt\u0151i K.<\/figcaption><\/figure>\n\n
\"\"<\/a>
Erdei gy\u00f6ngyk\u00f6les\u00a9Havadt\u0151i K.<\/figcaption><\/figure>\n\n
\"\"<\/a>
Salamonpecs\u00e9t \u00a9Havadt\u0151i K.<\/figcaption><\/figure><\/figure>

A szakad\u00e9k alj\u00e1ban az erd\u0151 \u00e1rny\u00e9kosabb ugyan, de a gy\u00f6ngyk\u00f6les itt is d\u00fasan k\u00faszik az aljn\u00f6v\u00e9nyzetben. A lombkoronaszintbe viszont m\u00e1r \u00e1rt\u00e9ri erd\u0151k fafajai is vegy\u00fclnek, \u00edgy a magas k\u0151ris (Fraxinus excelsior<\/em>), \u00e9s a feh\u00e9r f\u0171z (Salix alba<\/em>). Az \u00e1rt\u00e9r k\u00f6zels\u00e9g\u00e9re utal a li\u00e1nok kusza sz\u00f6ved\u00e9ke, \u00edgy a koml\u00f3 (Humulus lupulus<\/em>) \u00e9s az erdei iszalag (Clematis vitalba<\/em>) gazdagon bor\u00edtja be az alacsonyabb f\u00e1kat-bokrokat. Erd\u0151s \u00e9l\u0151helyhez k\u00f6t\u0151dik a v\u00e9dett kis s\u00e1voslepke (Neptis sappho<\/em>). B\u00e1r alacsonyabbra n\u0151, szint\u00e9n li\u00e1n a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges farkasalma (Aristolochia clematitis<\/em>), amellyel \u00e1rtereken, \u00fcde erd\u0151k sz\u00e9l\u00e9n, vagy a t\u00f6lt\u00e9sek oldal\u00e1ban tal\u00e1lkozhatunk. A farkasalma a v\u00e9dett farkasalmalepke (Zerynthia polyxena<\/em>) kiz\u00e1r\u00f3lagos t\u00e1pn\u00f6v\u00e9nye.<\/p>

\"\"<\/a>
Kis s\u00e1voslepke \u00a9Vizauer Cs.<\/figcaption><\/figure><\/div>
\"\"<\/a>
Farkasalmalepke \u00a9Cristian Mihai<\/figcaption><\/figure><\/div>

A farkasalmalepke (Zerynthia polyxena<\/em>) m\u00e1jusban \u2013 j\u00fanius els\u0151 fel\u00e9ben rajzik, a kora reggeli, illetve a d\u00e9lut\u00e1ni \u00f3r\u00e1kban akt\u00edv. Nekt\u00e1rforr\u00e1sk\u00e9nt k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen kedveli a g\u00f3lyaorrokat (Geranium sp.<\/em>), lednek- (Lathyrus sp.<\/em>), \u00e9s lucerna fajokat (Medicago sp.<\/em>), de nem t\u00e1volodik 100 m-n\u00e9l t\u00e1volabbra t\u00e1pn\u00f6v\u00e9ny\u00e9nek, a farkasalm\u00e1nak (Aristolochia clematitis<\/em>) foltjait\u00f3l. Pet\u00e9it a naps\u00fct\u00f6tte n\u00f6v\u00e9nyekre egyes\u00e9vel rakja. A fiatal herny\u00f3k legink\u00e1bb a vir\u00e1gok bels\u0151 r\u00e9szeit fogyasztj\u00e1k, egy\u00fattal be is porozva azokat. Nagyj\u00e1b\u00f3l egy h\u00f3nap alatt beb\u00e1boz\u00f3dnak, a k\u00f6vek alatt, vagy a farkasalma sz\u00e1r\u00e1n, \u00e9s b\u00e1b alakban v\u00e9szelik \u00e1t a telet. Mivel a farkasalma az erd\u0151sz\u00e9leken k\u00edv\u00fcl jellegzetesen utak, t\u00f6lt\u00e9sek, sz\u00e1nt\u00f3f\u00f6ldek mezsgy\u00e9j\u00e9n \u00e9l, az intenz\u00edv mez\u0151gazdas\u00e1ggal egy\u00fctt j\u00e1r\u00f3 vegyszerhaszn\u00e1lat megtizedelte a farkasalma, \u00e9s vele egy\u00fctt a farkasalmalepke popul\u00e1ci\u00f3kat, \u00edgy ma m\u00e1r vesz\u00e9lyeztetett orsz\u00e1gszinten. Natura 2000-es, V\u00c9DETT ROVAR, BEFOG\u00c1SA TILOS!
A melegkedvel\u0151 lombhullat\u00f3 erd\u0151k fajgazdag, v\u00e1ltozatos t\u00edpusai, a sz\u00e1raz domboldalak t\u00f6lgyesei, \u00e9s az \u00e1rt\u00e9ri kem\u00e9nyfa ligeterd\u0151k fel\u00e9 \u00e1tmenetet k\u00e9pez\u0151 v\u00e1ltozatos t\u00f6lgy-elegyes erd\u0151k az 91I0* Euro-szib\u00e9riai erd\u0151ssztyepp t\u00f6lgyesek Natura 2000-es \u00e9l\u0151helyt\u00edpusba tartoznak.<\/p>

Vesz\u00e9lyeztet\u0151 t\u00e9nyez\u0151k:<\/strong>
B\u00e1r a Maroslekencei-szakad\u00e9k Natura 2000-es v\u00e9dett ter\u00fclet viszonylag kicsi, fajgazdags\u00e1ga mind a n\u00f6v\u00e9nyvil\u00e1g, mind a rovarvil\u00e1g szempontj\u00e1b\u00f3l igen figyelemre m\u00e9lt\u00f3. A gyepek – legyenek azok \u00e1rval\u00e1nyhajas sztyeppek vagy erd\u0151ssztyeppr\u00e9tek -, meg a bokrosok ritka n\u00f6v\u00e9nyfajok \u00e9s a hozz\u00e1juk k\u00f6t\u0151d\u0151 v\u00e9dett lepkefajok eg\u00e9sz sor\u00e1nak ny\u00fajtanak otthont. Ezeket az \u00e9l\u0151helyeket ink\u00e1bb a v\u00e9dett ter\u00fclet \u00e9szak-keleti fel\u00e9ben vesz\u00e9lyezteti az er\u0151s juhlegel\u00e9s, mivel a juhny\u00e1jak nyom\u00e1n fokoz\u00f3dik az er\u00f3zi\u00f3 az am\u00fagy is meredek lejt\u0151k\u00f6n, a folyamatos tapos\u00e1s miatt. Tov\u00e1bb\u00e1 a juhny\u00e1jak eg\u00e9szen r\u00f6vidre r\u00e1gj\u00e1k a gyepet, ezzel j\u00f3csk\u00e1n cs\u00f6kkentve a ritka n\u00f6v\u00e9nyfajok \u00e9letk\u00e9pess\u00e9g\u00e9t, mennyis\u00e9g\u00e9t, \u00edgy a lepk\u00e9k sz\u00e1m\u00e1ra megfelel\u0151 \u00e9letteret is. J\u00f3l l\u00e1tszik a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g a ter\u00fclet \u00e9szak-nyugati fel\u00e9ben, ahol a sokkal kisebb m\u00e9rt\u00e9k\u0171 teh\u00e9nlegel\u00e9s miatt magasabb, n\u00f6v\u00e9nyfajokban \u00e9s vir\u00e1gokban gazdagabb a r\u00e9t.
Az erd\u0151s r\u00e9szeken, \u00e9s legink\u00e1bb a szakad\u00e9k alj\u00e1ban az invaz\u00edv n\u00f6v\u00e9nyek terjed\u00e9se jelent vesz\u00e9lyt, hiszen itt az erod\u00e1lt, csupasz felsz\u00ednek k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen kedveznek a gyorsan n\u00f6v\u0151 \u00e9s k\u00f6nnyen sarjaz\u00f3 fafajoknak. \u00cdgy f\u0151leg az erd\u0151sz\u00e9len tal\u00e1lkozhatunk ak\u00e1ccal (Robinia pseudo-acacia<\/em>), ez\u00fcstf\u00e1val (Elaeagnos angustifolia<\/em>), b\u00e1lv\u00e1nyf\u00e1val (Ailanthus altissima<\/em>), \u00e9s val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a talajv\u00e9delem c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l be\u00fcltetett t\u00e1jidegen feketefeny\u0151vel (Pinus nigra<\/em>).
Az invaz\u00edv fajok nemcsak az erd\u0151sz\u00e9leken \u00e9s a szakad\u00e9k als\u00f3 r\u00e9sz\u00e9n jelentenek probl\u00e9m\u00e1t, de a Maros partjain is. B\u00e1r a foly\u00f3t d\u00fas f\u0171zligetek kellene szeg\u00e9lyezz\u00e9k, sok helyen csak v\u00e9kony bokors\u00e1v maradt a foly\u00f3partokon, amelyekben nemcsak f\u00e1ssz\u00e1r\u00fa invaz\u00edv n\u00f6v\u00e9nyek terjednek \u2013 legink\u00e1bb az amerikai juhar (Acer negundo<\/em>), de l\u00e1gysz\u00e1r\u00faak is \u2013 f\u0151leg csics\u00f3ka (Helianthus tuberosus<\/em>), s\u00fcnt\u00f6k (Echinocystis lobata<\/em>), \u00e9s \u00e9szak-amerikai \u0151szir\u00f3zs\u00e1k (Aster lanceolatus agg.<\/em>).
Sajnos nem mehet\u00fcnk el eml\u00edt\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl az aggaszt\u00f3 mennyis\u00e9g\u0171 hullad\u00e9k mellett sem, amelyet a k\u00f6rnyez\u0151 telep\u00fcl\u00e9sekr\u0151l mos lefel\u00e9 a foly\u00f3, \u00e9s amelyek \u00e1rad\u00e1sokkor a partmenti f\u0171zbokros als\u00f3 \u00e1gain fennakadnak.
Aki kir\u00e1ndulni indulna a Lekencei szakad\u00e9k v\u00e9dett ter\u00fcletre, legk\u00f6nnyebben Radn\u00f3tr\u00f3l B\u00e1nd fel\u00e9 let\u00e9rve, a 152A jelz\u00e9s\u0171 \u00fatr\u00f3l, Maroslekence falub\u00f3l k\u00f6zel\u00edtheti meg. A falu d\u00e9li sz\u00e9l\u00e9n jobbra fordulva f\u00f6ld\u00faton megk\u00f6zel\u00edthet\u0151 a szakad\u00e9k alatti erd\u0151, m\u00edg a falu \u00e9szaki v\u00e9g\u00e9n lev\u0151 farmt\u00f3l indulva eljutunk a dombok tetej\u00e9n lev\u0151 erd\u0151be \u00e9s gyepekre.<\/p>

K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen figyelj\u00fcnk, hogy kir\u00e1ndul\u00e1saink sor\u00e1n ne gy\u00fajtsunk t\u00fczet, \u00e9s ne hagyjunk szemetet magunk ut\u00e1n!<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"Elhelyezked\u00e9s, f\u00f6ldrajzi viszonyok:A Maroslekence falu keleti hat\u00e1r\u00e1ban, Radn\u00f3t v\u00e1ros k\u00f6zigazgat\u00e1si ter\u00fclet\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3 v\u00e9dett ter\u00fclet 323 hekt\u00e1ron fekszik, a Maros foly\u00f3 jobb partj\u00e1n. Biogeogr\u00e1fiai szempontb\u00f3l az Erd\u00e9lyi Mez\u0151s\u00e9g d\u00e9lkeleti sz\u00e9l\u00e9n helyezkedik el, \u00e9s ennek megfelel\u0151en meghat\u00e1roz\u00f3 geol\u00f3giai alakzata a Mez\u0151s\u00e9gre jellemz\u0151 meredek, erod\u00e1lt lejt\u0151j\u0171 dombvonulat, agyagos-m\u00e1rg\u00e1s, enyh\u00e9n s\u00f3s aljzat\u00fa \u201ekopors\u00f3\u201d. A v\u00e9dett ter\u00fclet mag\u00e1ba foglalja a […]","protected":false},"author":3,"featured_media":17827,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"_eb_attr":"","ocean_post_layout":"","ocean_both_sidebars_style":"","ocean_both_sidebars_content_width":0,"ocean_both_sidebars_sidebars_width":0,"ocean_sidebar":"0","ocean_second_sidebar":"0","ocean_disable_margins":"enable","ocean_add_body_class":"","ocean_shortcode_before_top_bar":"","ocean_shortcode_after_top_bar":"","ocean_shortcode_before_header":"","ocean_shortcode_after_header":"","ocean_has_shortcode":"","ocean_shortcode_after_title":"","ocean_shortcode_before_footer_widgets":"","ocean_shortcode_after_footer_widgets":"","ocean_shortcode_before_footer_bottom":"","ocean_shortcode_after_footer_bottom":"","ocean_display_top_bar":"default","ocean_display_header":"default","ocean_header_style":"","ocean_center_header_left_menu":"0","ocean_custom_header_template":"0","ocean_custom_logo":0,"ocean_custom_retina_logo":0,"ocean_custom_logo_max_width":0,"ocean_custom_logo_tablet_max_width":0,"ocean_custom_logo_mobile_max_width":0,"ocean_custom_logo_max_height":0,"ocean_custom_logo_tablet_max_height":0,"ocean_custom_logo_mobile_max_height":0,"ocean_header_custom_menu":"0","ocean_menu_typo_font_family":"0","ocean_menu_typo_font_subset":"","ocean_menu_typo_font_size":0,"ocean_menu_typo_font_size_tablet":0,"ocean_menu_typo_font_size_mobile":0,"ocean_menu_typo_font_size_unit":"px","ocean_menu_typo_font_weight":"","ocean_menu_typo_font_weight_tablet":"","ocean_menu_typo_font_weight_mobile":"","ocean_menu_typo_transform":"","ocean_menu_typo_transform_tablet":"","ocean_menu_typo_transform_mobile":"","ocean_menu_typo_line_height":0,"ocean_menu_typo_line_height_tablet":0,"ocean_menu_typo_line_height_mobile":0,"ocean_menu_typo_line_height_unit":"","ocean_menu_typo_spacing":0,"ocean_menu_typo_spacing_tablet":0,"ocean_menu_typo_spacing_mobile":0,"ocean_menu_typo_spacing_unit":"","ocean_menu_link_color":"","ocean_menu_link_color_hover":"","ocean_menu_link_color_active":"","ocean_menu_link_background":"","ocean_menu_link_hover_background":"","ocean_menu_link_active_background":"","ocean_menu_social_links_bg":"","ocean_menu_social_hover_links_bg":"","ocean_menu_social_links_color":"","ocean_menu_social_hover_links_color":"","ocean_disable_title":"default","ocean_disable_heading":"default","ocean_post_title":"","ocean_post_subheading":"","ocean_post_title_style":"","ocean_post_title_background_color":"","ocean_post_title_background":0,"ocean_post_title_bg_image_position":"","ocean_post_title_bg_image_attachment":"","ocean_post_title_bg_image_repeat":"","ocean_post_title_bg_image_size":"","ocean_post_title_height":0,"ocean_post_title_bg_overlay":0.5,"ocean_post_title_bg_overlay_color":"","ocean_disable_breadcrumbs":"default","ocean_breadcrumbs_color":"","ocean_breadcrumbs_separator_color":"","ocean_breadcrumbs_links_color":"","ocean_breadcrumbs_links_hover_color":"","ocean_display_footer_widgets":"default","ocean_display_footer_bottom":"default","ocean_custom_footer_template":"0","omw_enable_modal_window":"enable","osh_disable_topbar_sticky":"default","osh_disable_header_sticky":"default","osh_sticky_header_style":"default","osh_sticky_header_effect":"","osh_custom_sticky_logo":0,"osh_custom_retina_sticky_logo":0,"osh_custom_sticky_logo_height":0,"osh_background_color":"","osh_links_color":"","osh_links_hover_color":"","osh_links_active_color":"","osh_links_bg_color":"","osh_links_hover_bg_color":"","osh_links_active_bg_color":"","osh_menu_social_links_color":"","osh_menu_social_hover_links_color":"","ocean_post_oembed":"","ocean_post_self_hosted_media":"","ocean_post_video_embed":"","ocean_link_format":"","ocean_link_format_target":"self","ocean_quote_format":"","ocean_quote_format_link":"post","ocean_gallery_link_images":"off","ocean_gallery_id":[],"footnotes":""},"categories":[2],"tags":[4135,4187,200,4249,4259],"class_list":["post-16915","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-hirek","tag-kezelesi-terv","tag-maros","tag-natura-2000","tag-natura-2000-hu","tag-novenyek","entry","has-media","owp-thumbs-layout-horizontal","owp-btn-normal","owp-tabs-layout-horizontal","has-no-thumbnails","has-product-nav"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/milvus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/16915","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/milvus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/milvus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/milvus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/milvus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=16915"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/milvus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/16915\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":39101,"href":"https:\/\/milvus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/16915\/revisions\/39101"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/milvus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/17827"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/milvus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=16915"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/milvus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=16915"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/milvus.ro\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=16915"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}