Ha már napelemet veszel, ültess alá paradicsomot

Bizonyos mezőgazdasági növények terméshozamát serkenti, ha napelemek alá ültetjük. Egy nemrég megjelent tanulmány bizonyítja, hogy a napelemek és a mezőgazdasági növények nem mindig állnak versenyben egymással a napfényért. Sok esetben akár, kölcsönös haszon is származhat együttes jelenlétükből.

A világon, így Romániában is egyre nagyobb az igény a zöld energia termelésére. A természetbarát megoldásoknak egyike, a napenergia hasznosítása, hiszen ha megfelelően van telepítve, akkor ez még annyi természet rombolással sem jár, mint egy körültekintően megépített vízerőmű. Sajnos mégis egyre több ellentmondást szül, amikor a napelem parkokat jó minőségű termőföldekre vagy védett gyepekre telepítik.

Ezért úgy tűnik, hogy a napelemek kihelyezése és a mezőgazdasági növények termesztése egymással versenyhelyzetben lévő ágazatok. Egyiknek a fotoszintézis elvégzéséhez, másiknak az energia begyűjtéséhez van nélkülözhetetlen szüksége a napfényre. Vajon biztos-e, hogy ebben az esetben is a vadon törvényei uralkodnak és csak egyik érvényesülhet egy adott területen?

Greg Barron-Gafford, az Arizoniai Egyetem professzora vezetésével egy munkacsoport járta körbe a kérdést, s kiderítették, hogy bizonyos esetekben nem kell választani a növénytermesztés és a napenergia hasznosítás között. Sőt van, amikor kifejezetten hasznos a mezőgazdasági termelés és a napelemek elhelyezése egyazon területen.

A tanulmányt Délnyugat-Amerika szárazság sújtotta területein végezték a nyári hónapokban. A talaj menti hőség megnehezíti a növények életét. Ezeken a területeken rengeteg növény szárad ki a tűző napon, s előreláthatóan egyre nagyobb szárazságok várhatóak.

Azonban, ha napelemeket helyezünk ki ezekre a területekre, árnyékuknak köszönhetően csökkenhet a talaj menti hőmérsékletet, s ezzel együtt a párologtatás is. Így a növény vízkészlete megmarad. A napelemek alatt lehűlt levegő egyúttal hűti a napelemeket is. Mivel a napelemek teljesítménye csökken a magas hőmérsékleten, növénytermesztéssel együttesen használva több elektromos energiát lehet termelni.

A kutatást három területen végezték. Egyik területen csak növényeket termesztettek, a másikon csak napelemeket helyeztek ki,a harmadikon mindkettőt együttesen használták. A napelemeket 3 méternél kicsit magasabbra helyezték a földtől. Ez magasabb az általános standard elhelyezésnél, viszont lehetővé teszi a mezőgazdasági munkát. Mindhárom területen ugyanolyan hőmérséklet, nedvesség és talajösszetétel volt.

Tesztnövényként a nálunk is kedvelt mezőgazdasági növényt, a cherry paradicsomot  használtak. A vizsgálatból kiderült, hogy ott ahol a napelemet alatt növényeket is termesztettek a levegő hőmérséklete átlagosan 1 oC-al hűvösebb volt a nap során, és 0,5 oC- al melegebb maradt éjszaka. A növények miatt a panelek hőmérséklete 9 oC-al hűvösebb volt, s ezért 3 százalékkal több energiát  termeltek. A paradicsomok is meghálálták a napelemek árnyékát. A növények 65 százalékkal több széndioxidot vettek fel fotoszintézisükhöz és kétszer annyi termést hoztak, mint napfénynek kitett társaik.

Ugyan a napelemek felszerelése számos gondot okozhat a mezőgazdasági területeken (betakarítási gépek nem férnek el alattuk, más növényfajok esetében terméshozam csökkenést okozhat), mégis számos helyzetben érdemes mérlegelni a napelemek és a növénytermesztés kombinálását. A mezőgazdasági termelők vizet takaríthatnak meg, pénzt kereshetnek napelemek bérleti szerződéseiből, munkásaik sokkal kényelmesebben és biztonságosabban dolgozhatnak az árnyékban. Az eredmény elősegíti a napenergia hasznosításához szükséges infrastruktúra terjeszkedését anélkül, hogy a területért versenyezne a mezőgazdasággal.

Romániában és azon belül Erdélyben is rengeteg kis- és nagygazda szenved a szárazság okozta károktól, s ezért itthon is igen megfontolandó a kutatás eredménye.

Már mi is beizzítottuk saját napelemeinket a Chituc turzáson, amelyek áramot és árnyékot is biztosítanak egyszerre.

Szóljon hozzá

Az Ön e-mail címe nem lesz közzétéve.Az összes mező, ami a * van jelőlve, kötelező.