Gőte metamorfózis: az új kezdet

A tavasszal lerakott gőte petékből – már amennyiben szerencsésen átvészelték a száraz időszakot – több ezer lárva kelt ki. Ezek a kis lények áttetsző kopoltyúkat viselnek, testük inkább halivadékra emlékeztet. Előbb első végtagjaik bújnak elő, majd a hátsó lábpár megjelenésével egyre jobban kezdenek gőteformát ölteni. A gőték, bár nem annyira látványosan mint a békák, a többi kétéltűhöz hasonlóan átesnek a metamorfózis folyamatán, minek végére a lárvából adult forma lesz. Az átalakulás végére eltűnnek kopoltyúk amivel a vízben lélegeztek és kialakulnak a szárazföldi létet lehetővé tevő tüdők. A bőrlégzés végig aktív marad. Bármennyire törékenynek tűnnek, a gőték a maguk világában vérbeli ragadozókként viselkednek, olykor még kisebb fajtársaikat is felfalják. A vizet elhagyva áttérnek az alkonyati-éjjeli életmódra, így csak ritkán találkozhatunk velük.

A Maros völgyében található négy Natura 2000-es természetvédelmi terület (ROSCI0210 A lekencei szakadás, ROSCI0367 Malomfalva és Marosugra közötti Maros szakasz, ROSCI0369 Radnótfája és Körtvélyfája közötti Maros szakasz, ROSCI0368 Déda és Szászrégen közötti Maros szakasz) kezelési tervének elkészítése során alig találtunk néhány, a két faj (erdélyi pettyes gőte Lissotriton vulgaris ampelensis és a tarajos gőte Triturus cristatus) szaporodására alkalmas élőhelyet. Bár látszólag a Maros folyó megfelelő kétéltű élőhelynek tűnik, a most éppen zavaros és áradó vizében csak egyetlen békafaj képes megmaradni. A többi kétéltű fajnak állóvizes, hal-mentes élőhelyekre lenne szüksége. A gőték különösen érzékenyek, igénylik a vízinövények és fejlett vízi gerinctelen fauna jelenlétét. Mióta a Maros mentén megszűntek az elárasztott területek, nincs lehetőségük kialakulni ezeknek az időszakos víztesteknek sem, legfeljebb a kavicskitermelések gödreiben. Mindezek következtében a két gőtefajjal ma egyre ritkábban találkozunk a Maros völgyében. A kevés megfelelő élőhely is folytonos veszélyben van, megszűnés, lecsapolás vagy emberi tevékenység miatti szennyezés következtében.

Románia is játékban akar maradni a természet védelméért

A Környezetvédelmi Ügyészség létrehozásának megszavazásával, a román parlamenti egy nagyon fontos lépést tett annak érdekében, hogy az életünk alapját képező biodiverzitás csökkenését és a környezetszennyezést mérsékelje.

Az ország végeredményben eddig is megfelelő törvénykezéssel rendelkezett, de a természet és környezetkárosítással kapcsolatos bűncselekmények felderítése nem tartozott a prioritások közé. Emellett akadályozta a folyamatot az is, hogy az ügyek felderítésén dolgozó szervek nem rendelkeztek a természet és környezetvédelem témájában megfelelő szaktudással. Az új ügyészség létrehozásával kiemelt szerepet kaphat a természetkárosítás problémaköre.

A Milvus Csoport örömmel üdvözli, hogy a parlamenti pártok többsége megszavazta a törvényt. Az erdeink, a biodiverzitás, a vízkészletek megóvása vagy környezetszennyezés csökkentése elengedhetetlen eszközei többek között a klímaválság megoldásának.

Jelentős előrelépésnek tartjuk, hogy Romániában végre komolynak tűnő szándék van a biodiverzitás megőrzésére és a klímaharcban is nélkülözhetetlen erdővagyonunk megóvására.

Ha a Környezetvédelmi Ügyészség az előzetes tervek szerint, természet és környezetvédelmi szakemberek bevonásával hatékonyan fog működni, akkor talán ez lenne az első olyan eset, amikor Románia az uniós elvárások törvénykezés elé menve végrehajtana egy stratégiát.

Az esetek csökkentésével szeretnénk segíteni az új ügyészség munkáját. Ezért a természeti károkozások megelőzéséért, mi tájékoztatással és tudatosítással minden tőlünk telhetőt megteszünk.

Game on Románia!

#climategameon #gameon #climategame #climatechange

Megázva, de meggyűrűzve

Az utóbbi napok szeszélyes időjárása ellenére útnak indultuk gólyafiókákat gyűrűzni. A mai napba a következő Maros megyei falvak fértek be: Ikland, Székelykál, Nagyernye, Sáromberke, Sárpatak és Póka. A fiókák egy része már jó nagyra nőtt és ezentúl kirepülés után is azonosíthatóak lesznek a színes gyűrűk alapján. A terepi csapatunk napja kalandosan alakult, az apró szemű kitartó eső mellett az emelős kocsi váratlan megállása is próbára tette őket.

Ne feledjétek, holnap (június 19) reggel 8 órakor Szászrégenből indulunk, várjuk a kíváncsi segédeket!

Árván maradt medvebocs mentése

Június 10-én a Görgény-völgyi Libánfalván (Maros megye) egy árván maradt medvebocsot mentettünk meg a Vets4Wild állatorvosa, a helyi önkéntes tűzoltó alakulat, a csendőrség és a környezetvédelmi őrség segítségével. A 4-5 hónapos nőstény bocs mintegy két hete egyedül járt, rendszeresen észlelték a településen is, így szükségessé vált a befogása. A bocsot végül egy udvaron levő fán sikerült befogni, ezt követően Marosvásárhelyre szállítottuk.

Másnap, június 11-én át is adtuk a Balánbánya közelében működő Bear Again Rehabilitation Center for Orphan Bears központnak. A kis medve a rehabilitációs központban (villanypásztorokkal lekerített erdőrészek) mintegy 2 évet fog eltölteni más, hasonlóan árván maradt bocsok társaságában, úgy, hogy ezalatt egyáltalán nem találkozik emberekkel (a bocsok etetése például drón segítségével történik). A rehabilitációs folyamat végén szabadon lesz engedve. Az idén ez volt a második mentett bocsunk, amúgy pedig a 30. medvebocs, ami a Milvus Csoport és a Vets4Wild közös, ideiglenes gyámsága alá került.

„Több gondoskodásra és kevesebb vádaskodásra van szüksége a világnak”!

„Felejtsük el a régi normákat, alakítsunk ki új, fenntartható szokásokat”- jegyezte meg Csibi Magor. A Környezetvédelmi Világnap alkalmából új nemzetközi projektet indított a Milvus Csoport.

A Game over? Don’t let climate change the game! – egy olyan nemzetközi projekt, mely a globális felmelegedés problémájára hívja fel társadalmunk figyelmét. Nyolc ország civil szervezetei fognak össze, hogy tevékenységeik révén, elsősorban olyan fiatalokat célozzanak meg, akik jobbá tehetik a jövőre vonatkozó kilátásainkat. A kampány tudatosítani szeretné a fiatal generációkat a klímaváltozás következményeivel kapcsolatban és kísérletet tesz a bevonásukra a globális felmelegedés elleni harcba.
A hivatalos projektindítón nyolc ország szakemberei és közéleti személyiségei hívták fel a figyelmet arra, hogy sokszor nincs elegendő ismeretünk a valóban környezetbarát döntések meghozásához. A résztvevők kiemelték, hogy a koronavírus járvány során bebizonyosodott, hogy az emberiség szükséghelyzetben képes drasztikus döntéseket hozni, viszont igen magas árat fizethet érte. Éppen ezért a résztvevők egyetértettek abban, hogy a klímaváltozáshoz hasonló folyamat esetében a megelőzés sokkal kézenfekvőbb a válságkezelésnél.

Országunkat, a Milvus Csoport felkérésére Csibi Magor, környezetvédelmi szakember és aktivista képviselte az eseményen. Elmondása szerint a csupán háromhónapnyi bezárkózás nem feltétlenül segítette elő új szokások kialakulását életünkben, viszont azt is hozzátette, hogy az újraindulás lehetőséget ad a normális élet újrafogalmazására. Véleménye szerint most lehetőségünk van megszabadulni a felesleges, rossz szokásainktól, s egyidőben kialakítani új, fenntartható és a környezetünk számára is hasznosakat. Előremutató, hogy számos cég kommunikációjában is találkozott ehhez hasonló pozitív példákkal, ahol az üzleti szféra szereplői hívják fel az Európai Unió figyelmét arra, hogy a gazdasági újraindítás irányelveiben mennyire fontos a fenntarthatóság.

A kerekasztal beszélgetés azzal a gondolattal zárult, hogy a természetvédelem, környezetvédelem és fenntarthatóság hármasával kapcsolatban arra gondoljunk, hogy mit adhatnak az ember számára, mintsem arra, hogy miről kell lemondanunk érte. A világnak több törődésre és kevesebb vádaskodásra van szüksége.

Hat kuvik: négy falánk és kettő morcos

Egyeseket a padlás bontása elől menekítettek, kéménybe hullottak, másokat túlzott madárszeretetből „gyűjtöttek be”. Itt vannak most a gondozásunkban, naponta többször enni kapnak és napról-napra látványosan gyarapodnak. Akkor leszünk igazán elégedettek ha mindannyian visszatérnek a természetbe!

Támogass bennünket a sérült vadállatok megmentésében és irányítsd át jövedelmi adód 3,5%-át. Idéntől akár két egymás követő évre is bejelölheted az INNEN letölthető nyomtatványokon.

Szükség van igazából a megmentésükre?

Májustól-augusztusig tart az az időszak amikor gyakran találkozhatunk elhagyatottnak tűnő fiókákkal vagy kölykökkel a természetben vagy akár városi környezetben, és ilyenkor kapja a menhelyünk a legtöbb segélyhívást.

Azonban FIGYELEM! Sok madárfaj fészekhagyó fiókái önszántukból hagyják el a fészket, még mielőtt repülni tudnának, és a szüleik még napokig etetik és szükség esetén védelmezik őket.

Ugyanakkor az énekes madarak, és főleg a nem veszélyeztetett fajok fiókáinak mentése fajvédelemi szempontból nem igazán értékes tevékenység, inkább érzelmi vetülete van, hisz természetes hogy a fiókák egy része ragadozók áldozata lesz, vagy betegségek és balesetek révén pusztulnak el. Ez a természetben fennálló egyensúly szabályozásának része, hisz a kis- és közepes méretű énekes madarak évente 2-3 fészekaljat raknak, így egy pár fiókáinak a száma elérheti az évi 30-at, azaz igazán szapora fajoknak számíthatnak.

Tehát a populációk FENNMARADÁSA BIZTOSÍTOTT bizonyos számú fióka elpusztulása esetén is.

Sok esetben a tollas fiókák nem árvák és nem elhagyatottak! Sok faj esetében, ez az „egyedül hagyás” része a tanulási folyamatnak, és a szülők figyelik és védelmezik a fiókákat.

A fészekhagyó fiókás fajok (például a fekete és énekes rigók) gyakran a szülők veszélyjelzésére UGRANAK KI a fészekből és ezáltal befejeződik a fészeklakó fejlődési szakaszuk. E fajok esetében csak bizonyos esetekben kell visszahelyezni a fiókákat a fészekbe: például erős szél miatt kiesett fiókák esetében, vagy amikor a fiókák még nagyrészt pihetollakkal borítottak.

E fészekhagyó viselkedés bizonyos fokban az odúlakó fajoknál is előfordul: például a cinegéknél, verebeknél, seregélyeknél és az erdei fülesbagolynál is.

ÉS AKKOR KIT MENTÜNK MEG?

A csupasz, fehér pihés, csukott szemű, járásra vagy állni képtelen, sebesült, rendellenes szárny- és lábtartású fiókákat.

A nagy testű madarak (gólyák, ragadozó madarak) fiókáit, amelyek testének nagy része még csupasz, toll nélküli.

Esetenként a madarak olyan helyekre építik a fészküket, ahol a fiókák túlélése bizonytalan, ilyenkor  érdemes lehet közbelépni.

A rokonszenv és a sajnálat vezeti sok embertársunkat akkor is amikor menteni próbálják a mezőn, erdőn és erdei tisztásokon tett kirándulásaik során fellelt őz, nyúl és hasonló emlősfajok fiataljait. Habár ezek az ivadékok elhagyatottnak és védtelennek tűnnek, ez csak látszat és távol áll az igazságtól. A szülők okkal hagyták őket hátra ezeken az általuk ismert, védett helyeken és hamarosan visszatérnek hozzájuk!

Ezért tehát nincs szükségük mentésre! Emiatt tehát ne nyúljunk hozzájuk, ne zavarjuk és ne költöztessük a kölyköket! Biztonságosabb nekik ha nem zavarjuk őket!

Ha további tanácsra van szükségük, hívjanak a 0722533816 számon!

A vírus jobbá is teheti a jövőt: reményt adó stratégia az EU Bizottság részéről

A Milvus Csoport nagy örömmel üdvözli az Európai Bizottság új Biodiverzitás Stratégiáját és vele szorosan összefüggő Termőföldtől az Asztalig Stratégiát.
Ez a tíz évre szóló biodiverzitás stratégia – amennyiben életbe léptetik – alapvetően változásokat hozhat és végre nem arról szól, hogy csak lassítsuk az emberiség menetelését az ökoszisztémák teljes összeomlása és a klímakatasztrófa felé. Az egész világot felforgató járvány azzal szembesítette a döntéshozókat, hogy a politikai döntéseket is érdemes tudományos alapokon meghozni.

Külön öröm számunkra, hogy az EU végre felismerte, hogy az iparszerű, maximálisan vegyszerezett, monokultúrára épülő mezőgazdaság járul hozzá talán legnagyobb mértékben a biodiverzitás csökkenéshez. Ezt a szakmai szervezetek – köztük a Milvus Csoport is – régóta hangoztatják, ezért különösen nagy öröm számunkra a Termőföldtől az Asztalig Stratégia.

Optimisták vagyunk – de tudjuk, hogy ez csak egy stratégia. Az életbe léptetése alapvetően a tagországokon múlik. Bízunk benne, hogy a tagországok vezetői sem fogják egyik napról a másikra elfelejteni a sokkoló leckét a vírustól és hasonló határozottsággal lépnek fel a nem azonnali, de sokkal fenyegetőbb veszély ellen.

Részünkről mindent megteszünk, hogy követve az EU-s stratégiát, Románia is valós intézkedéseket hozzon a természet védelme és közös jövőnk érdekében.

Ezúton is kérjük Románia döntéshozóit, hogy legyenek példamutatóak – ne várjanak az intézkedésekkel, amíg az EU kötelezettségszegési eljárást indít az ország ellen! Románia igazi értéke, amivel a listavezető az EU-ban – a természeti gazdagsága. Ennek a stratégiának a betartásával megőrizhetnénk ezt az előnyt és biztonságos jövőt teremthetnénk!

Játék és tanulás madarakkal!

Kövesd a Milvus Csoport webkameráit és közben tanulj a természetről.

Összeállítottunk egy sor olyan megfigyelési javaslatot és kérdést, amelyek segítségével részletesen követheted az on-line közvetített fészkek életét – milvus.ro/webcams. Mindegyik fészekről készíthetsz egy adatlapot és őszire sok mindent megtudhatsz a gólyák és vércsék költési szokásairól.

A sáromberki gólyafészkek mellett ajánljuk a Kolozs megyei Magyarfenes falu bekamerázott gólyafészkét is (clujbird.ro), ahol az idősűrítéses lehetőség kiválasztásával vissza lehet játszani a nap eseményeit.

Ez a kihívás még jobban megszeretteti veled a madarakat, biztosak vagyunk benne. Sok sikert!

Várjuk megfigyeléseidet az OpenMammalMaps adatbázisba!

A Milvus Csoport együttműködésre buzdít.

Az OpenMammalMaps adatbázisba feltöltött adataiddal egyebek mellett az új Európai Emlősatlaszhoz (EMMA2 projekt) szolgáltathatsz fontos hazai adatokat. Ilyenképpen egy átfogó európai projektet támogatsz.

Adatbázisunk jelenleg 91 emlősfaj több, mint 20000 megfigyelését tárolja, azonban ennél sokkal többre lenne szükség. Hegyeli Zsolt, az adatbázis koordinátora szerint, az OpenMammalMaps folyamatos használatára és javítására lenne szükség ahhoz, hogy eltüntessük az emlősök elterjedésének nagy „fehér foltjait” Románia térképéről.

Amennyiben te is szeretnéd megosztani megfigyeléseidet egerekről, pelékről, denevérekről vagy bármilyen más vadon élő emlősről, kérlek vedd fel velünk a kapcsolatot az office@milvus.ro vagy a zsolt.hegyeli@milvus.ro email-címek egyikén, vagy Facebookon ahhoz, hogy bejelentkezhess az adatbázisba. Ugyanakkor a desktop változat mellett az OMM egy mobiltelefonos alkalmazáson keresztül is elérhető itt: http://openbiomaps.org/, amelynek segítségével közvetlenül, terepen töltheted fel adataidat.

Bármilyen megfigyelés hasznos lehet, adatbázisunk egyik célja pedig az, hogy lehetővé tegyük a szakemberek és lelkes amatőrök adataihoz való gyors, egyszerű hozzáférést. Az adatok tudományos, nevelési, természetvédelmi vagy egyéb célokra használhatók, és idővel a természethez való hozzáállásunkat is alakíthatják.

Légy része a projektnek, töltsd fel megfigyeléseidet!