Idén már két folyóra is várunk vízirigót számolni!

Mint minden évben, idén is január 24-én számoljuk a vízirigókat. Az immár hagyományos Felső-Maros szorosban történt felmérést kiterjesztjük a Sebes-Körösre is.
Tavaly nagy örömünkre Maros-szorosban nem csökkent tovább a vízirigók száma, 166 egyedet számoltunk, de így is felérebecsüljük a populációt a húsz évvel korábbihoz képest. A Sebes-Körösön pedig a próba számlálás alkalmával 64 vízirigó került szem elé közel ugyanekkora szakaszon.

Ha szeretnél te is velünk tartani, január 20-ig jelezd részvételi szándékod.

Ha a Marosra jönnél, akkor a iulia.vizi@milvus.ro, ha pedig a Sebes-Körösre, akkor zoltan.d.szabo@milvus.ro e-mail címen vagy a Milvus Csoport Facebook oldalán jelentkezz.

A Maros folyón Déda és Maroshévíz, a Sebes-Körösön pedig Kissebes és Körösrév közötti szakaszon végezzük a felmérést. Ide az utazást mindenkinek önállóan kell megoldania. A találkozási pontról indulva több csapatban fogunk lejárni egy-egy 7-14 km-es folyószakaszt. Téli, réteges öltözetre lesz szükséged tetőtől talpig, a hátizsákba pedig a szendvicsek mellé egy termosz forró italt is érdemes berakni.

Jó esélyünk van rá, hogy gyönyörű havas tájban „vadászhassunk” a vízirigókra és más érdekes madárfajokra!

Az eseményre a „ROSCI 0210, ROSCI 0367, ROSCI 0368, ROSCI 0369 Natura 2000-es területek kezelési tervei” pályázat keretében kerül sor, amelynek célja a Marosmenti védett területek közelében élő magán és jogi személyek tudatformálása.

A pályázat három éves (2018 július – 2021 június), amelyet a Nagy Infrastrukturális Operatív Program finanszíroz (4-es prioritási tengely: Környezetvédelmi intézkedések a biológiai sokféleség megőrzésére érdekében, a levegőminőség ellenőrzésére és a szennyezett területek fertőtlenítésére, OS 4.1 altengely: A biológiai sokféleség védelme és megőrzése, valamint a degradált ökoszisztémák helyreállítása).

Várunk!

A mezőgazdaság a Zöld Megállapodás górcsöve alatt

Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy fontos, de bátor célokat tűzött ki az Európai Unió új klímavédelmi kezdeményezése. Hatása reméljük hamarosan számos területen érzékelhető lesz. Mostani írásunk a mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglalja össze.

A Zöld megállapodás és a Termelőtől a fogyasztóig elnevezésű stratégia kiemelt helyen kezeli a mezőgazdaság és élelmiszeripar újragondolását. Célja, hogy minőségi és zöld termék jusson az európai polgár asztalára. Elsődleges célkitűzései között szerepel a növényvédő szerek és a műtrágya használatának visszaszorítása, az ökológiai és biogazdálkodás hangsúlyosabb támogatása, a méltányos megélhetés biztosítása a mezőgazdasági termelők és a halászok számára, a fenntartható élelmiszertermelés ösztönzése új technológiák alkalmazásával  e, a mindenki számára megfizethető és egészséges élelmiszerek népszerűsítése. Az Európai Bizottság 2021 és 2027 közötti időszakra szóló javaslatai szerint, a közös agrárpolitika teljes költségvetésének legalább negyven százalékát éghajlat-politikai intézkedések finanszírozására kell költeni.

A világjárvány megerősítette, hogy olyan szilárd és ellenállóképes élelmiszer-rendszerre van szükség, amely elegendő mennyiségű, megfizethető és minőségi élelmiszert tud biztosítani polgárai számára. Ha lecsökkentjük élelmiszerrendszerünk környezeti és éghajlati lábnyomát, ezzel együtt növeljük rezilienciáját is, hisz minősége és hosszú távú fenntarthatósága nagyban függ az ökoszisztéma szolgáltatásokon keresztül a biodiverzitástól.

Természetes, hogy egy új rendszerbe való átállás nem történhet meg egyik napról a másikra. Mindemellett, a fenntartható élelmiszer-rendszer hatalmas gazdasági lehetőséget is jelenthet. Például a bioalapú, körforgásos gazdaság egy kiaknázatlan terület, mely új lehetőségeket teremt a mezőgazdasági termelők, kereskedők, élelmiszer feldolgozók számára. 

Véleményünk szerint, a klímaharc és a biodiverzitás védelme miatt nagyon fontos és szükséges lépés a mezőgazdaság újragondolása. Hisszük, hogy a közös agrárpolitika nem csak gazdasági, hanem természetvédelmi és fenntarthatósági tényezőket is figyelembe  vegyen. A helyi termelők, a kis- és közepes gazdák támogatása, a peszticid és műtrágya használat csökkentése nagyon fontos a biodiverzitás védelmében.  A kezdeményezés nélkülözhetetlen egy zöld és fenntartható társadalom kialakításában. A klíma- és biodiverzitás védelem elengedhetetlen az emberi civilizáció számára is.

Téli vízimadár monitoring – 2021

Minden év elején, január 10-20 között zajlik a Téli vízimadár monitoring, népszerűbb és rövidebb nevén a MidWinter. A nemzetközi programot globális szinten a Wetlands International koordinálja, Romániában a Román Madártani Egyesület és a Milvus Csoport.

A program célja a vízimadarak teljeskörű számlálása a meglátogatott területeken. Ideális esetben teljes fajlisták készülnek, azaz minden madárfajt és egyedet feljegyeznek a megfigyelők. Minden területre egy külön lista készül.

Az elmúlt télen, 2020-ban, 108 személy vett részt a megfigyeléseken, összesen 496606 madarat számolva. Ezek közül 402532 egyed volt vízimadár. A 169 észlelt fajból pedig 97 faj kötődött szorosan a vizes élőhelyekhez.

A Téli vízimadár monitoring adatai évről-évre segítenek követni az állományokváltozását. Az így begyűlt információk alapján, helyi, országos, globális szinten, vagy a vonulási útvonalak mentén lehet elemezni a változásokat. Abban az esetben, ha valamely faj állományában következetesen csökkenés mutatkozik, megfelelő természetvédelmi intézkedéseket lehet megfogalmazni és életbe léptetni.

A monitoringra kiválasztott területek Romániában folyókon, mocsarakon, tavakon, víztározókon és a tenger partján vannak. Legtöbb megfigyelő a nagyobb folyókat (Duna, Olt), a Duna-deltát és az alföldi víztározókat részesíti előnyben, ahol nagyobb számban gyűlnek össze a vízimadarak. Még ha a téli alacsony hőmérsékletek miatt be is fagy a vízfelületek nagy része, mindig akadnak szabadon maradó foltok, ahol könnyű megszámolni a nagyobb sűrűségben összeverődő madarakat.

A programból és előző eredményeiről bővebben a monitoring oldalon lehet olvasni. Aki jelentkezni szeretne, forduljon bizalommal a program koordinátoraihoz: szilard.daroczi@milvus.ro és cristi.domsa@sor.ro.

Karácsonyi történet

Kicsi, csendes de komoly sérülésekkel. A képen látható kuvikot törött csőrrel találták Nagyváradon. Marosvásárhelyre való szállítása pedig igazi humánus történet. Nagy Attila kollégánk segítségkérő felhívását több százan megosztották. A Vets4Wild rendelőjébe kerülve megkapta a szükséges orvosi ellátást, csőrét megoperálták. Most a rehabilitációs szakaszban van, kollégánk gondozásában, aki naponta ellátja finom falatokkal. Szorítunk neked kisbagoly, gyógyulj meg gyorsan!

Köszönjük szépen a támogatók segítségét, a magánszemélyeknek akik adományaik és személyi jövedelemadójuk 2%-át felajánlották, illetve köszönjük szponzorainknak, hogy hozzájárultak programjainkhoz: https://milvus.ro/involve/.

Miért bántanád a hattyúkat?

Hárman vannak. Ugyanonnan származnak, a Kis Szamos folyón lévő Gyalui víztározó taváról.

Ketten közülük sorjában Marosvásárhelyre kerültek. Az első alig tartja a fejét, ide-oda ingatja, nézni is rossz. Járni nem tud. Borka Levente állatorvos megvizsgálja, mérgezésre gyanakszik.

Megjön a második, miután előzetesen megvizsgálták a Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemen. Meglepetésükre, egy sörétet találtak az alsó állkapcsában.

A harmadik még a tavon lehet. Jóakaró emberek megpróbálták befogni egy csónakkal, de nem sikerült. Nem tudjuk mi történt vele, pedig mi is kerestük. Találtunk viszont egy kutyák által szétmarcangolt friss hattyútetemet…

Az eset mélyen megdöbbentett bennünket és határozottan elítéljük azokat akik szórakozásból söréteket eresztenek vadon élő állatokba. Emberi cselekedetként is szörnyű, nem beszélve törvénytelenségéről.

És sajnos nem elszigetelt esetről van szó.

Hány újévi fogadalmadat tartottad be a tavaly? És azelőtt?

Tudjuk mi is, milyen nehéz, és azt is tudjuk, hogy az életmódváltás nem egy csettintésre megy. Talán túl nagy célokat tűztél ki magad elé. Talán nem fogalmaztad meg elég pontosan őket. Összegyűjtöttünk most néhány olyan fogadalmat, amely segíthet elindulni, egy klíma és természetbarátabb életmód kialakításában.

1. Ültetek egy fát
A túl nagy elvárások melegágyai a csalódásnak. Tűzz ki magad elé elérhető célokat, amelyek sikerélményt nyújthatnak. A faültetést kezdd az egynél és ne az erdőnél. Éld át első fád ültetésének örömét. A sikerélménytől felbátorodva, meglátod mennyivel könnyebb lesz megtenni a következő lépéseket.

2. Biciklivel járok hetente egyszer munkába
Pattanj két kerékre! Tervezd meg a legbiztonságosabb útvonalat az otthonod és a munkahelyed között. Mérd meg, hogy mennyi időbe telik eljutni. Fölöslegesnek tűnik, de a reggeli stressz elkerülése érdekében ezek fontos lépések. Itt is a legfontosabb irányelv a fokozatosság. Nagyon nehéz vállalkozás lenne, ha egyből a hét mindennapján akarnád teljesíteni a távot. Próbáld ki először egyszer egy héten, majd fokozatosan többször. Tervezd meg jól azt a napot, hisz elsőre bosszantó lehet, ha munka után jut eszedbe, hogy pont aznapra tervezted a heti nagybevásárlást is.

3. Nem felejtem otthon a hónapok óta megvásárolt vászon tasakokat
Ha már próbálkoztál a környezettudatos vásárlással, biztosan rég beszereztél bevásárló és gyümölcsös vászon tasakokat. Hányszor kértél azóta mégis műanyag zacskót, mert otthon vagy a kocsiban maradtak? A tudatos vásárlás azzal kezdődik, hogy ezeket még indulás előtt beteszed a táskádba. Ha mégsem sikerül, tegyél ki például egy emlékeztetőt az ajtódra.

4. A piacon keresek egy helyi termelőt
Sajnos manapság a piacokon is nagyon sok termék származik igen távolról. Keress egy olyan árust, aki biztosan a környékről hozta portékáját. Ha tőle vásárolsz, nem csupán olyan friss zöldséget vagy gyümölcsöt veszel, ami kevés széndioxid kibocsátással került a piacra, hanem a termelővel elbeszélgetve érdekes dolgokat is megtudhatsz.

5. Lehúzom egy fokkal a fűtést
Csak az első lépés nehéz. Meglátod, ha elkezdesz foglalkozni a témával, egyik percben az automata termosztátokat szereled, a másikban már azon gondolkozol, hogyan tedd otthonod fűtését még energia és költséghatékonyabbá.

+1 Önkénteskedj egy természetvédelmi egyesületnél!
Aktívan is lehet védeni a természetet. A városodban is biztos van olyan egyesület, akik természetvédelemmel foglalkoznak. Tevékenységeik során számos szorgos kézre van szükség. Ha szeretnél belelátni egy kicsit a biológusok életébe, 2021-ben önkénteskedj egyik neked tetsző egyesület programjában. Ezzel nem csak a civil szervezet munkáját segíted, hanem a természetet is.

Medve Tények – 7. rész: A medvék és az utak

Túl sok az olyan információ a közbeszédben, amely az igazság és a tévhit között ingadozik. Túl sok a vélemény és az indulat, gyakran bármilyen valós háttér nélkül. Úgy gondoltuk, hogy barna medvéről szóló mini sorozattal járulunk hozzá a különböző szempontok tisztázásához. Ez hozzásegíthet egy rossz fénybe került faj alaposabb megismeréséhez.

Karácsonyi dilemma. Igazit vagy műfenyőt hozzon az angyal?

A Karácsony közeledtével megint előkerül a kérdés. Milliónyi fát vágnak ki évente, ezért azt gondolhatjuk ilyenkor mi is tehetünk egy keveset, megmenthetünk egy fát.

A környezettudatosság jegyében feláldozzuk az otthonunkat átjáró fenyőfa illatot, s elindulunk a legközelebbi áruházba, esetleg leülünk a laptopunk elé és megvásároljuk a legélethűbbnek tűnő műfenyőt. A műanyag fa valóban megment néhány fát a kivágástól, de nem feltétlenül tesz jót a természetnek. Ha a természet védelme miatt indult el műfenyőt vásárolni, kérjük gondolja még egyszer át.

Egy közel két méteres műfának a szénlábnyoma, ha hosszútávon használjuk körül belül 18,6 kilogramm széndioxid kibocsátásnak felel meg. Tetszik vagy sem a műfenyő műanyagból készül, s az elkészítéséhez szükséges anyagot kőolajból nyerik. Ez a folyamat a gyártás karbonlábnyomának kétharmadát teszi ki. Ugyancsak nagy részét a fa elkészítésekor keletkező ipari kibocsátás adja. Az így elkészült termék pedig gyakran nagy távolságok tesz meg az az otthonunkig, amely szintén nem elhanyagolható légszennyezést okoz.

Egy műfenyő karbonlábnyoma szinte háromszorosa, mint egy hasonló méretű igazi fenyőé, amelyet használat után elégetnek (5,12 kg) és hatszorosa egy olyannak, amelyet karácsony után komposztálnak (3,13 kg). A legzöldebb módja az igazi fa hulladék-kezelésére a felaprítás és újrahasznosítás.

Egy élő fa növekedése során a levegőből a szén-dioxidot köt meg. Ezért előnyös lehet a klímaváltozás elleni harcban. Ezzel szemben a műfenyőnek akkor is vannak hátrányai ha sok évig használjuk. A legtöbb ilyen fa PVC-nek nevezett anyagot is tartalmaz. Újrahasznosítása ha nem is lehetetlen, de nagyon nehéz. Speciális technológiát igényel. 

Éppen ezért a szakemberek azt tanácsolják, hogy ha már rendelkezünk műfenyővel, akkor életciklusát próbáljuk minél jobban kitolni, azaz használjuk a lehető legtöbb ideig. Ha megválnánk tőle, mert újat vennénk ne dobjuk ki, hanem ajándékozzuk el. Igazi fa vásárlásakor pedig fontos odafigyelni, hogy otthonunk ékességét helyi és FSC tanúsítvánnyal rendelkező cégektől szerezzük be. Amennyiben újrafeldolgozására vagy komposztálására is ügyelünk, nem szükséges lemondanunk a fenyőfa illatról az ünnepek alatt.

Forrás:
https://ethz.ch/content/dam/ethz/special-interest/baug/ifu/eco-systems-design-dam/documents/lectures/2015/master/advanced-environmental-asses/lectures/ifu-esd-msc-AESEA-PE_2011_Christmas_Tree_LCA_2015.pdf

https://www.theguardian.com/lifeandstyle/2018/dec/08/are-real-or-fake-christmas-trees-better-for-the-planet

https://www.nytimes.com/2018/11/26/business/energy-environment/fake-christmas-tree-vs-real-tree.html

A Maglavit Különleges Madárvédelmi Terület (ROSPA0074) madárvédelmi területen költő és átvonuló madárfajokat diverzitása

Nagy örömmel mutatjuk be ezt a Milvus ösztöndíj segítségével megvalósuló vizsgálatot. Az ösztöndíjat minden évben meghirdetjük, ezzel segítve a természet és élővilág iránt érdeklődő fiatalok fejlődését. A Milvus Csoport így képzeli el a következő nemzedék nevelését. Gratulálunk Alex!

A Maglavit Különleges Madárvédelmi Terület iránti érdeklődésem több éve kezdődött. Eleinte elemista barátaimmal kirándultunk erre, majd később a nyári vakációk idején egyre gyakrabban kerestem fel, míg a madármegfigyelés szinte mindennapos foglalkozássá vált.

A terület magába foglalja a Duna árterét Cetate és Calafat helységek között, ahol több tavat is találunk: Fântâna Banului, Hunia, Maglavit és Golenți tavakat. Mivel ezek a tavak a Duna közvetlen közelében helyezkednek el, a klimatikus sajátosságok, a vonulási útvonalon (ami összeköti a Pannon síkságot a Balkán félszigettel) való elhelyezkedésük és az élőhelyek viszonylag jó állapota miatt nagyon sok vízimadár használja őket pihenő- vagy nyári fészkelőhelynek.

A Milvus Csoport által támogatott projektnek köszönhetően 2019-2020-ban havonta végezhettem madármegfigyeléseket. Megpróbáltam ugyanakkor felmérni a rájuk ható fő veszélyeket, számszerűsíteni az antropikus hatásokat és beszélni a helyi közösségekkel a vizes területek védelme fontosságáról.

Öt helyen végeztem megfigyeléseket: Cetate halgazdaság, Hunia tó, Fântâna Banului tó, Maglavit tó és Golenți mocsár. Összesen 121 fészkelő madárfajt azonosítottunk (Birău és Fericean, 2019).

A 2019-es év igen jónak bizonyult a cigányréce (Aythya nyroca) számára: 40-50 pár fészkelt a területen. Legtöbben a Fântâna Banului vízinövényekkel benőtt medencéit részesítették előnyben, ahol a gémek is szép számban költöttek – 80-100 kis kócsag (Egretta garzetta), 60-80 pár üstökös gém (Ardeola ralloides), 120-150 bakcsó (Nyctycorax nyctycorax). Néhány fehérszárnyú szerkő (Chlidonias leucopterus) is fészkelt a fattyúszerkő (Chlidonias hybrida) telepeken, az úszó vízinövény szigeteken, a Hunia és Fântâna Banului tavakon valamint a Golenți mocsárban.

A víz szinte mindenütt alacsony volt 2020-ban, ami a legtöbb fajt hátrányosan érintette. Akadt azonban kellemes meglepetés is, a Fântâna Banului egyik szigetén 24 pár gulipán rakott fészket 36 gólyatöcs társaságában. Így a Fântâna Banului tavat a Maglavit Natura 2000-es természetvédelmi terület legjobb vízimadár fészkelőhelyének tekinthetjük.

Egy bütykös ásólúd (Tadorna tadorna) fiókás pár észlelésével a Golenți mocsárban bizonyíthattuk a faj biztos fészkelését. Érdemes megemlíteni, hogy a fajnak már származik egy hasonló megfigyelése 2018-ból, amikor Petre Denicu két frissen kikelt fiókát látott ugyanitt.

Összesen 56 madárfajt jegyeztünk fel, amelyek vonulási időszakban vagy télen használják a területet.

Főleg a Golenți tavon gyűltek össze nagyobb számban madarak, októberben mintegy 350-400 cigányréce volt jelen, több partimadár faj társaságában, mint pajzsos cankók (Calidris pugnax), piroslábú cankók (Tringa totanus), füstös cankók (Tringa erythropus), havasi partfutók (Calidris alpina), bíbicek (Vanellus vanellus) és néhány kis hattyú (Cygnus columbianus).

A nagyobb egyedszámban megjelenő gyakori fajok mellett felbukkantak az ország déli részére kevésbé jellemző ritkább fajok is, mint a nagy sárszalonka (Gallinago media), kis goda (Limosa lapponica), kőforgató (Arenaria interpres), kis póling (Numenius phaeopus), ezüstlile (Pluvialis squatoarola), halászsas (Pandion haliaeetus), rétisas (Haliaeetus albicilla), kis sólyom (Falco columbarius), valamint a gyakrabban látható vándorsólyom (Falco peregrinus) és héja (Accipiter gentilis).

A Golenți tó vonulás idején is jelentős helyszín, emellett említésre méltóak a Cetate környéki ártéri, fekete gólyák által használt pihenő- és táplálkozóhelyek, úgy a tavaszi mint az őszi vonulás idején. A Fântâna Banului tavon ugyanekkor nagyobb batla (Plegadis falcinellus) és kanalas gém (Platalea leucorodia) csapatok verődnek össze.

A hideg évszakot a lilikek felbukkanása jellemzi, amikor nagy csapatokban húznak ki legelni a Cetate és Maglavit környéki szántóföldekre, hogy aztán az éjszakákat a Golenți tavon töltsék.

A madarakat fenyegető főbb fenyegetések a biocid termékek, növényi hormonok és más kémiai anyagok használata a természetvédelmi területet körbevevő szántóföldeken, ahol mára a hagyományos gazdálkodást felváltotta az intenzív mezőgazdasági művelés.

Tavasszal gyakoriak a gyújtogatások, amelyek főleg a Cetate-Fântâna Banului területen található nagy kiterjedésű nádasokat érintik.

A közúti forgalom főleg a kétéltűekre jelent veszélyt, ahol vonulási útjaik keresztezik az utakat, de ugyanitt fokozott veszélynek vannak kitéve a hüllők, madarak és emlősök is.

A közúti forgalom áldozata a ROSPA0074 Maglavit természetvédelmi területen, gyöngybagoly (Tyto alba), 2020 november ©Alex Birău

A tavakat különféle módon adminisztrálják, egyesek koncesszióban vannak (Golenți), másokat a helyi önkormányzatok kezelnek (Maglavit, Fântâna Banului, Hunia). Ennek megfelelően a problémákat sem kezelik egyformán, mint a helyiek részéről is tapasztalható orvhalászatot. A Golenți tavon intenzív halgazdaság működik, amelynek a madarak látják kárát, a felhasznált vegyi anyagok és a fokozott emberi jelenlét miatt.

Egyik problémát a vizsgálatom kezdetén még nem is észleltem, de utólag az egyik legsúlyosabbnak bizonyult. A középfeszültségű áramvezetékek oszlopainak hiányos szigetelése főleg a ragadozó madarak körében okoz nagy pusztítást. A probléma országos szinten is jelentős, de helyi szinten is igen hosszúra nyúlt az oszlopok alatt áramütéstől pusztult madarak listája: seregély, vetési varjú, csóka, szarka, balkáni gerle, örvös galamb, szalakóta, egerészölyv, pusztai ölyv, békászó sas, fehér gólya.

Mindent összevetve, a biodiverzitás felmérésének pozitív és kevésbé kellemes oldalait, nagyon örvendek, hogy megoszthatom az elmúlt év tapasztalatait. Bízom benne, hogy ezzel mások is kedvet kapnak a Milvus ösztöndíj megpályázásához!

Gyalogszerrel a nyárfaültetvény fái között, a ROSPA0078 Maglavit természetvédelmi területen ©Alex Birău

Milvus ösztöndíj 2019-2020
Alexandru C. Birău

BIRĂU A.C., FERICEAN M., 2019 – ASPECTS ON THE BREEDING SEASON OF BIRD FAUNA IN THE ROSPA0074 MAGLAVIT (ROMANIA), Research Journal of Agricultural Science, 51 (3), 2019

Egyenlően vagyunk felelősek a klímaváltozásért?

A klímaváltozás hatásainak legjobban kitett közösségek felelősek legkevésbé azok jelenlétéért. A jelenség a különböző szociális csoportok közt fennálló egyenlőtlenséget súlyosbítja.

Míg az üvegházhatású gázok kibocsátásának döntő többségéért a „globális észak” (Global North) a felelős, addig cikksorozatunk előző részéből kiderül, hogy a klímaválság hatásait főként a harmadik világ országai sínylik meg. Annak ellenére, hogy az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye elismeri a „globális észak” elsődleges felelősségét a kibocsátás csökkentésében, az iparosodott országok termelési és fogyasztási szokásai továbbra is veszélyeztetik az emberiség és a biológiai sokféleség fennmaradását.

A „globális észak” országainak fellépése miatt a fejlődő országok most szembesülnek azzal a kihívással, hogy a szegénység elkerülése érdekében, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság határain belül kell fejlődjenek, miközben a klímaváltozás hatásai ellen is nekik kell a legnagyobb mértékben küzdeniük. Másképpen fogalmazva, globális dél országainak eleve fejletlenebb gazdaságát  még a fejlett országok által okozott klímaváltozással is nagyobb mértékben sújtja. 

Számos őslakos és halászó nép, paraszti közösség évszázadokon keresztül élt harmonikusan együtt a természettel. Most mégis szembesülnek a klímaváltozás hatásaival. Az ENSZ szerint, a Himaláján élő népek számára a vízellátás fog a jövőben gondot okozni. Ugyan a gleccserek olvadása rövidtávon víztöbbletet okoz, de hosszú távon kevesebb lesz az elérhető vízkészlet. A világ másik felén, az afrikai Kalahári-sivatagban, az őslakosok már most kénytelenek az állam által fúrt kutak körül élni. Az emelkedő átlaghőmérséklet, a sivatag térhódítása és az erősödő szél következtében elveszítették önfenntartási képességüket, túlélésük  támogatásfüggő és ez nem csak életüket, hanem a hagyományos, állattenyésztéssel foglalkozó életmódjukat is veszélyezteti.

Ironikus módon a kibocsátás csökkentés számos nyugati megoldása, mint például a bio-üzemanyagok használata, a duzzasztógátak építése, a génmódosítás, a faültetvények létrehozása és a szén-dioxid-ellensúlyozó technológiák használata, szintén ezeket a közösségeket érinti negatívan. Szerencsére a természettel együtt élő  közösségek még nem haltak ki és még van lehetőségünk arra, hogy életmódjukból merítsünk.

Forrás: https://climategame.eu/blog-article.php?id=9