Őszi légyott sokezernyi kék vércsével

Ugyan első hallásra mesebelinek tűnhet, azonban a kék vércsék őszi gyülekezése létező természeti jelenség, amelyet idestova 13 éve követünk Románia nyugati fertályában. Idén azonban felkerekedtünk, hogy megkeressük ezeknek a madaraknak a gyülekezőhelyeit a Bărăgan térségében, a Román-alföldön is.

A felmérés eredményei megfeleltek előzetes elvárásainknak. A legtöbb kék vércsét Brăila és Ialomița megyék határán láttuk, mégpedig 2470 példányt, de ezen kívül több éjszakázóhelyen volt még kimagaslóan magas a vércsék száma (1900, 1585, illetve 3 helyen is kb. 850 pld.).

Öt nap alatt 14 éjszakázóhelyen összesen 10 ezer kék vércsét számoltunk, de a nappali keresgélés során is feljegyeztünk 1500 kék vércsét 87 különböző helyen. A felmérés során más madárfajok jelenlétét is rögzítettük az OpenBirdMaps adatbázisban. Az eredmény 125 faj és több, mint 71 ezer példány. Az egyedeken kívül fészkek, fészektelepek és elgázolt madarak is feljegyzésre kerültek. A felmérési terület messzire esett és nagy kiterjedésű volt, az 5 csapat több, mint 6600 km-t utazott.

Románián keresztül több vonulási útvonalat is követnek a kék vércsék, és a jelentős gyülekezőhelyek többnyire az ország déli alföldi területein vannak, ahol kék vércsék tömegei pihennek meg és készülnek fel az őszi vonulásra. A két legjelentősebb útvonal közül a nyugati az Alföld partiumi és bánsági területein keresztül húzódik, míg a keleti a Kárpátok és a Fekete-tenger között, érintve a Bărăgan-t illetve Dobrudzsát. Azonban léteznek ezeken kívül másodlagos fontosságú útvonalak is, amelyet jóval kevesebb vércse használ, ilyen az Olt felső szakasza, amely áthalad a Csíki-medencén és a Brassó-Háromszéki-medencén keresztül.

Az említett gyülekezőhelyeken nem csak az adott térségben, illetve az országban költő kék vércsék tömörülnek, de áthaladnak olyan számottevő állományok is, amelyek Kelet Európából és Ázsiából érkeznek hozzánk. Az ukrán, orosz és kazah sztyeppékre és erdőssztyeppékre, amik az elterjedési terület keleti részének számítanak, a kontinentális éghajlat a jellemző, ahol az őszi idő cudarabb annál, amit a Kárpát-medencében vagy a Fekete-tengertől nyugatra eső síksági területeken ismerünk. Valószínűleg ez az oka annak, hogy ezek a keleti kék vércsék délnyugat Ukrajnában, délkelet Romániában, illetve a Kárpát-medence alföldi térségeiben (elsősorban Magyarországon, Romániában és Szerbiában) készülnek fel az őszi vonulásra.

A Bărăganban és Dobrudzsában immár számos olyan gyülekezőhelyet ismerünk, ahol rengeteg kék vércse táborozik, és azt feltételezzük, hogy a Kárpátok és a Fekete-tenger között vonul át a világállomány jelentős része, ami természetvédelmi vonatkozása miatt sem elhanyagolható tény.

A kék vércsék őszi vonulását több akadály is nehezíti, mint a Földközi-tenger, a Szahara vagy a nyugat-afrikai trópusi esőerdők. Minél sikeresebben készülnek fel fizikailag a vércsék erre a hosszú útra, annál kisebb lesz az elhullásból származó veszteség és így több példány tér vissza a költőterületekre. Úgy gondoljuk, hogy Románia felelőssége igen jelentős a faj természetvédelmi státuszának szempontjából, hiszen a fenti okok miatt fontos, hogy az őszi gyülekezőhelyek környékén elégséges legyen a táplálék és zavartalanok legyenek a vércsék által tradicionálisan használt éjszakázóhelyek. Sajnos ez nem mindig valósul meg, hisz az önkényes fakivágások vagy az intenzív mezőgazdaság is kedvezőtlenül befolyásolják a pihenőhelyek minőségét. A klímaváltozás hatásai sem segítenek ezeken a területeken. Az idei extrém szárazság miatt kevesebb rovartáplálék állt a vércsék rendelkezésére, nehezítve ezzel a madarak megfelelő felkészülését az utazásra.

Amennyiben szeretnénk biztosítani a kék vércsék gyülekezőhelyeinek védelmét, elsősorban tudnunk kell azt, hogy ezek hol találhatóak. A nyugati határszélen már 13 éve követjük ezeknek a madaraknak az őszi mozgását, de Románia keleti részéből kevés információ áll a rendelkezésünkre, igaz ugyan, hogy tudatában voltunk annak, hogy ez utóbbi is jelentős térség ebből a szempontból. Jelentjük nem állunk meg, és jövőre ugyanitt folytatjuk! Egy későbbi bejegyzésben beszámolunk majd arról, hogyan zajlott a kék vércsék őszi gyülekezése a nyugati vonulóútvonalon.

Tűzvész miatt zártuk a Chituc-i gyűrűzőtábort

A Chituc-turzási gyűrűzőtábor hirtelen véget ért egy nagy kiterjedésű tűzvész miatt, amely veszélyeztette a hálókat, a tábort és az ott dolgozó önkénteseket.


A tűz Vadu falu közelében levő nádasban ütött ki, október 14-én. A tűzoltóknak sikerült megfékezniük a lángokat, de rövid időn belül újragyulladt és az erősödő déli széllel a Sinoe tó partján északra terjedve, egyre közelebb került a táborhoz. Amikor a táborral egy szintbe került, a szél iránya is változott, nyugatról kezdett fújni, a tábor felé. Ekkor határoztuk el a gyűrűzés megszakítását és a tábor kiköltöztetését. A 2020-as tábor így két héttel korábban ért véget a tervezettnél. Összesen 9253 madarat jelöltünk meg, amelyek 140 fajhoz tartoztak. A leggyakoribb három faj a kis légykapó (1531 egyed), fitiszfüzike (1270) és a csilpcsalpfüzike (870) voltak.

A ritkaságok sem hiányoztak: vándorfüzike (5 egyed), zöld füzike (2), királyfüzike (1), kaukázusi füzike (1) és törpesármány (1).

A visszafogások listája is bővült 4 hazai és 4 nemzetközi adattal. Három 2019-ben gyűrűzött kék cinegét és egy énekes rigót fogtak vissza az Agigea-i Gyűrűzőállomás munkatársai. Egy 2019-ben jelölt széki csért fészkelőtelepen fotóztak le Magyarországon, egy nádirigót fészkelési időszakban Ukrajnában. Egyik szeptemberben jelölt jégmadarunk két hét múlva már Izraelben akadt újra hálóba.

A felelőtlen emberek okozta tűzesetek sajnos gyakoriak szerte az országban. A felügyelet nélküli nyílt tüzek veszélyeivel az emberek javarésze nincs tisztában, mint ahogy azzal sem, hogy törvénytelenek! A mi és az állami szervek feladata lenne jóval többet tenni a figyelem felkeltés és megelőzés terén. A Chituc-turzás és más természetvédelmi területek már számtalanszor szenvedték el a tüzek pusztítását. A náddal együtt füstté válnak a rovarok, elpusztul a kisemlősök, kétéltűek és hüllők nagy része. Az Afrikába tartó vonuló madarak itt pihennének és töltenék fel tartalékaikat a hosszú repüléshez. Nád és rovarok hiányában erre képtelenek.
Az ehhez hasonló nagy tüzek hatalmas mennyiségű szénmonoxidot és széndioxidot szabadítanak fel a száraz növényzetből, ezzel is hozzájárulva a légkörben levő üvegház hatást okozó gázok felgyülemléséhez, felgyorsítva ezzel a klímaváltozást.

A 2020-as év nem bizonyult semmilyen szempontból sem könnyűnek, de szerencsére sikerült megszerveznünk a tábort, betartanunk az egészségügyi előírásokat és hatodik éve folytathattuk a vonuló énekesmadarak vizsgálatát. Emiatt elsősorban önkénteseinknek tartozunk köszönettel: nélkülük a tábor nem létezne! Ugyancsak köszönet illeti a Duna-delta Bioszféra Rezervátum Adminisztrációját a kiváló együttműködésért, ami az eddigi évekhez hasonlóan reméljük folytatódik a jövőben is.

Kedves érdeklődő diákok és felnőttek!

A Milvus Csoport délutáni foglalkozásokat, terepkiszállásokat hirdet olyan gyerekeknek, akik már érdeklődnek a természet iránt és többet szeretnének megtudni róla. Továbbá családi kirándulásokat és csapatépítő hétvégét, találkozót is szervezünk az idén. A helyek száma korlátozott, a járvány idején figyelembe vesszük a megengedett maximális létszámokat.
Úgy a kültéri, mint a beltéri foglalkozások során kötelező a járvány miatti szabályokat betartani!

  1. Milvus Klub – tevékenységek fiataloknak
  2. Túrázás kisgyerekes családoknak 
  3. Környezeti nevelés nagyoknak

Ideje alkalmazkodni!

Számos fiatal lép fel aktívan a klímaváltozás elleni harcban. A fiatalok már biztos, hogy élőben megtapasztalhatják a klímaválság okozta hatásokat életükben, de a jelenlegi folyamatok arra utalnak, hogy erre a náluk idősebbeknek is lehetőségük lesz. Az eddigi legmelegebb szeptemberi vénasszonyok nyara egyik fiatal nagykövetünket is elgondolkodtatta.

Andrei Dinu írása:

2020-ban járunk. Az elmúlt évtized a valaha mért legmelegebb. A legmagasabb évi átlaghőmérsékletet 2016-ban regisztrálták, amikor a klímaváltozás az El Niño jelenséggel együtt 1,16 ° C-kal emelte a Föld évi átlaghőmérsékletét az iparosodás előtti szint fölé.

A Brit Meteorológiai Szolgálat (Met Office) modelljei szerint, az új hőmérsékleti rekordot 2025-ig elérjük. Ugyanakkor az idei év szeptembere 0,05 °C-kal melegebb volt, mint a tavalyi, így vált a valaha mért legmelegebb szeptemberré a világon. Mondhatnánk, hogy csak néhány századnyi emelkedés, de ha arra gondolunk, hogy a klímaváltozás következtében az utóbbi húsz évben dupla annyi természeti katasztrófa volt, mint az ezt megelőző két évtizedben, akkor egészen másként tudjuk érzékelni ezeket az értékeket.

Az éghajlatváltozásért felelős emberi tevékenységek a fosszilis tüzelőanyagok égetése, a túlzott erdőirtás és az intenzív mezőgazdaság. Ezek, az egyre intenzívebbé és gyakoribbá váló szélsőséges természeti jelenségekkel együtt a természetes rendszerek ellenálló képességének gyengüléséhez vezetnek. Pedig a természet finoman hangol szerkezetétől, mindannyian nagymértékben függünk.

A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás és a hatások minimalizálása illetve csökkentése, létfontosságú és ugyanakkor lehetséges is. Az üvegházhatást okozó gázok jövőbeli kibocsátásának lehető legnagyobb mértékű csökkentése mellett, nagyon fontos a már a légkörben lévő mennyiség csökkentése is. Ebben a folyamatban a természetes rendszereknek alapvető szerepük van. Működésük helyreállítása létfontosságú. Ugyanakkor társadalmunk energiahatékonyságra való nevelése, a helyi termelők ösztönzése, a városi zöld területek bővítése, illetve a fiatalok bevonása a döntéshozatali ciklusba, életképes hosszú távú megoldást hozhat a globális felmelegedés elleni harcban.
Forrás:

Írta: Andrei Dinu

Mit szóltok egy fakó keselyűhöz?

Két éve különleges vendégek fordulnak meg a Sérült Vadállatok Rehabilitációs Központjában: egy barátkeselyű, két rétisas és most egy fakó keselyű. Egy fiatal madár, amelyet az ország nyugati felében találtak kimerülve és fogták be a az Alsó Maros Ártér Natúrpark munkatársai.
A hétvégén került a Vet Point Vest állatorvosi rendelőbe majd a marosvásárhelyi Vets4Wild-hoz. Szerencsére a madáron nem mutatkoznak külső sérülések vagy másfajta baleset nyomai.
A lábadozó fakó keselyű most egy speciális röpdébe került ahol remélhetően hamarosan rendbejön. Étvágya szerencsére kitűnő.
Ez a madárfaj a második világháború végén eltűnt az országból, feltehetően a vadászat, mérgezés és az intenzívebbé váló mezőgazdaság miatt. Elhullott állatokat fogyaszt, dögevőként fontos egészségügyi szerepet tölt be.
Három métert is elérő fesztávú szárnyaival óriási távokra képes kóborolni. Feltételezéseink szerint ez a fiatal madár élelmet keresve vetődött felénk Szerbiából (ahol az Uvac természetvédelmi terület neves az ott költő fakó keselyűkről és egyéb fajokról) vagy Bulgáriából (ahol a Green Balkans Egyesület futtat évek óta keselyű visszatelepítési programokat).
Bízunk benne hogy a közeljövőben nálunk is megtelepednek ezek a gyönyörű madarak, még mielőtt teljesen elfelednénk őket…

OBM telefonos alkalmazás – a romániai állatfajok megfigyelésére

Az OpenBioMaps (OBM) telefonos alkalmazás segít a természetben megfigyelt fajok adatainak rögzítésében, a hazai biodiverzitás dokumentálásában. Használhatják a biodiverzitás monitoringjában résztvevő szakemberek és a fajokat kellően ismerő amatőr természetbúvárok egyaránt. Az így felvett és rendszerezett információk felhasználhatóak természetvédelmi, nevelési és kutatási cálokra egyaránt.
Az OBM segítségével alkalmi és monitoring programok keretében gyűjtött adatokat is rögzíthetünk – a terepi kitöltőívek vagy jegyzetfüzetek módjára szerkesztett adatlapok segítségével. Az így feljegyzett adatok a megfelelő adatbázisokba (kétéltűek és hüllők, madarak, emlősök) kerülnek. Az alkalmazás letölthető a Google Play felületről, román, magyar és angol menüvel.
Itt nézhettek meg egy rövid bemutató filmet róla:

Letöltés és beállítás

Az alkalmazás használatához szükséged lesz egy felhasználói profil létrehozására. Amint bejelentkeztél, három adatbázis közül választhatsz: OpenHerpMaps, OpenBirdMaps és OpenMammalMaps. A regisztráció után letöltheted és beállíthatod az adatbázisok űrlapjait. A könnyebb eligazítás kedvéért készítettünk egy rövid útmutatót, amit elérhetsz a Segítség menüpont alatt.
A következőkben ugyanazzal felhasználó névvel használhatod mindhárom adatbázis űrlapjait. Az on-line felületeken megnézheted a saját megfigyeléseidet és kereshetsz a többi, mások által feltöltött megfigyelések között. Az adatok hozzáférésével és használatával kapcsolatos összes tudnivaló megértéséhez olvasd el a Adatkezelési irányelvek fejezetet a Segítség menüpont alatt.

Várjuk a visszajelzésedet

Reményeink szerint az OBM alkalmazás egy hasznos és terepi útjaid alatt elválaszthatatlan társsá válik. Kiváncsian várjuk kérdéseidet és észrevételeidet az openbirdmaps@milvus.ro címre!

Az különböző adatbázisokkal kapcsolatos kérdéseidet az openherpmaps@milvus.ro, openbirdmaps@milvus.ro vagy openmammalmaps@milvus.ro email címekre várjuk.

Segítsd a hazai vadvilág megismerését a Milvus Csoporttal együtt, jegyezz fel minden általad megfigyelt és helyesen meghatározott fajt. Minden megfigyelés számít!

Sajnálattal értesültünk arról, hogy alkotmányellenesnek találták a Környezetvédelmi Ügyészség létrehozását

Júniusban örömmel fogadtuk a hírt, hogy a szenátus döntő házként megszavazta a biodiverzitás megőrzéséért és a környezetszennyezést mérsékléséért felelős szerv létrehozását. Úgy látszott, hogy komolynak tűnő szándék van természeti kincseink megőrzésére és a klímaharcban is nélkülözhetetlen erdővagyonunk megóvására.

A Környezetvédelmi Ügyészség a korrupcióellenes ügyészséghez hasonlóan független szervként működött volna. Hatáskörébe tartoztak volna többek között az illegális fakitermelés, a természetrombolás és a környezetszennyezés esetei is.

Reméljük, hogy megoldást találnak az alkotmánybíróság kifogásaira, megtalálják a szükséges finanszírozási forrásokat és végül mégiscsak megszületik egy olyan szerv, amely megfelelő szakmaisággal veszi komolyan a természetvédelmi bűncselekményeket.

Madarak az éghajlatváltozás viszontagságaiban

A madarak szélsőséges időjárásra adott válaszának megismerése segíthet a természetvédelmi erőfeszítésekben – állítja egy nemrég megjelent tanulmány. Nem minden madárfajt érint egyformán a globális felmelegedés, s ezért a folyamatok megismerése létfontosságú védelmük érdekében.

A madarak egyszerre érzékenyek és válaszadók a környezeti változásokra – állítja Ben Zuckerberg a Wisconsin-Madison Egyetem ökológia professzora. Az eredmények szerint egyes madárfajok könnyen adaptálódnak majd az új időjárási viszonyokhoz, míg mások túlélése veszélybe kerülhet.

A kutatás bizonyítja, hogy a hosszú távú vonuló fajok, amelyek trópusi környezethez szoktak, jobban viselik a magas hőmérsékleteket az állandó, és csak rövidtávon vonuló társaiknál. Egy néhány hétig tartó forróság utóbbiaknál 10-30 százalékos állománycsökkenést is okozhat.

A szárazságra pedig a ritka fajok érzékenyek különösen. Míg a varjakhoz hasonló generalisták, egy sokáig tartó aszály következtében leromlott élőhelyről könnyen váltanak más élőhelyre, addig speciális élőhelyet igénylő fajok számára ez szinte lehetetlen.

A kutatócsoport Észak-Amerika keleti részén 109 fajt figyelt meg tizenöt éven keresztül. Az eBird nevű citizenscience kezdeményezésnek köszönhetően több mint 830 000 adatot dolgoztak fel. Az online felületre madárkedvelők töltik fel megfigyeléseiket. Ezeket a vetették össze a kutatók a vizsgált területek hőmérséklet és csapadék mennyiség adataival. Így jöttek rá, hogy a különböző időjárási változások, hogyan befolyásolják a különböző fajokat.

Az első nagyszabású, az amerikai földrész felét átfogó tanulmány célja, hogy megismerjük a madarak szélsőséges időjárásra adott válaszát. A tanulmány segíthet, hogy jobban megértsük, mely fajokat veszélyezteti erőteljesebben a globális felmelegedés és pontosan mit tehetünk annak érdekében, hogy a fajok tudjanak alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz.

Kedves kolozsváriak és a környéken kirándulók!

A város a magas, erdős dombvidék és a sztyeppi nyílt élőhelyek találkozásánál épült, épp ezért kígyófaunája meglepően gazdag. Két viperafaj is él a várostól nem messze, sőt van amelyik a városba is belátogat. De ez csak úgy tűnik, hogy látogatás, hiszen igazából a város épült rá a faj élőhelyeire. Azonban nincs ok pánikra, mindkét viperafaj nagyon ritka itt!

Ezért ha kígyót láttok, az általában a nem-mérges, a vizes élőhelyeket és békákat kedvelő vízisikló (Natrix natrix), az ugyancsak vízi, halakat kedvelő kockás sikló (Natrix tessellata), a száraz domboldalakat, és a hüllőket és kisemlősöket – egereket – kedvelő rézsikló (Coronella austriaca), vagy akár a ritkább, másfél métert is elérő és néha madárfiókát is elfogyasztó erdei sikló (Zamenis longissimus). Gyakran pedig csak az ugyancsak ártalmatlan, és a földigilisztákat és meztelen csigákat kedvelő lábatlan kékpettyes törékenygyík (Anguis colchica) kerül az utatokba.

Röviden a vízisiklót sárga-fekete fülsávjairól, a kockás siklót a gyakran szögletes foltjairól, az erdei siklót sárga fülsávjáról – ez kevésbé feltűnő mint a vízisiklónál -, és nagy méretéről, a rézsiklót a szemalatti barna sávról, amely az orrhegytől a szájnyílásig terjed – hasonló sávja van az erdei siklónak is, de itt a szemtől indul -, a törékeny gyíkot pedig fényes, apró pikkelyes testéről lehet felismerni.

A Bükk határában nagyon ritkán, de találkozhatunk a keresztes viperával (Vipera berus) is. Az utolsó években csak egy-két kutyát mart meg a vipera, de tudjuk, hogy ki itt a betolakodó és hogy a vipera csak védi magát. Kolozsvártól északra, a styeppi pázsitokon még ritkábban a rákosi viperával (Vipera ursinii rakosiensis) találkozhatunk. Ez az alfaj csak Erdélyben és Magyarországon él néhány helyen, tehát kritikus helyzetben van és védelme nagyon fontos a számunkra.

A két fajt a világos alapon cikk-cakk alakú sötét sáv különbözteti meg a többi fajtól, a rákosi vipera cikk-cakk-jai kerekebbek a keresztes viperáénál. A keresztes vipera ritkábban egyszínű változatban is megjelenhet, feketében vagy akár vörösben.

A keresztes vipera kisemlősöket és gyíkokat fogyaszt, míg a rákosi vipera inkább rovarokat, ezért mérge gyengébb és inszekticid hatású.

Ne gyilkoljátok le a őket, mert ártatlan élőlények, mérgüket csak a táplálkozásban és ritkán védekezésre használják. Ha a városba tévednek, gyengéden vödörbe, dobozba lehet seperni őket és el kell vinni a legközelebbi természetes vízi élőhelyre (vízisikló, kockás sikló) vagy egy napsütött, bokros domboldalra (rézsikló, erdei sikló, törékeny gyík, keresztes vipera).

E fajok jelenléte csak azt bizonyítja, hogy a környezetetek egészséges, természetközeli. Ez büszkeséggel kellene eltöltsön akárkit!

A viperamarást meg lehet előzni. A kígyó nem játékszer, ne fogjuk meg! A sétáinkon használjunk magasszárú bakancsot és hosszúszárú nadrágot. Vigyázzunk, hova tesszük a kezünket és hova ülünk! A kutyákat tartsuk pórázon viperás helyeken. Viperamarás esetén maradjunk nyugodtak, ritkán halálos és nem minden marásban van méreg, és van olyan is amelyikben csak kevés. Forduljunk minél hamarabb orvoshoz és hívjuk a sürgősségi számot, az 112-t! Ne alkalmazzunk szorító kötést, ne vágjuk fel a sebet és ne igyunk alkoholt vagy energia italokat!

Ha lencsevégre kaptok fajokat, akkor a képeket megoszthatjátok velünk is pl. a Kígyót, békát Erdélyben… című Facebook csoportban, az elterjedési adatokat meg szívesen várjuk az OpenHerpMaps adatbázisunkba!

Melegebb van? Gyorsan rakj fészket!

Korábban és rövidebb ideig költenek a madarak az éghajlatváltozás következtében. – bizonyítja egy nemrég megjelent kutatás. A költési periódus hossza a hozzá szükséges  feltételek bőséges meglétét vagy hiányát tükrözik. Ha a megszokottnál rövidebb, akkor valami hiányzik, míg ha hosszabb, akkor akkor minden bőségesen elérhető.

A madarak szaporodása igen összetett folyamat. Ahhoz, hogy sikeres legyen, költési időszakukat a legbőségesebb táplálék ellátottság időszakára kell ütemezniük. Ez, a globális felmelegedés okozta szeszélyes időjárás közepette nem is egy egyszerű feladat. Pedig a megfelelő időzítés, a túlélés záloga lehet.

A Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban megjelent kutatás szerint a madárfajok átlagosan 4,6 nappal hamarabb kezdik költési periódusukat és ez ugyanakkor 1,7 nappal rövidebb is, mint 43 évvel ezelőtt. Ez idő közben Finnországban, ahol a kutatást végezték az éves átlaghőmérséklet 0,8-1.6 C közötti értékkel nőtt.

Ahhoz, hogy pontos képet kapjanak a madarak éghajlatváltozásra adott válaszáról, finn és amerikai kutatók, a finnországi boreális régió hetvenhárom madárfajának, több mint 820 000 költési adatát vizsgálták meg.

A kutatás eredménye szerint a fajok egyharmada legalább egy bioklimatikus zónában lerövidítette költési periódusát. A jelenséget főként az állandó és a rövidtávú vonuló fajoknál figyelték meg, pedig ezek, hosszútávú vonuló társaikhoz képest is tipikusan korábban és rövidebb ideig költenek. A kutatók szerint, azok a madárfajok, amelyek gyorsabban reagálnak a környezeti változásokra sikeresebben tudnak alkalmazkodni a globális felmelegedés okozta új feltételekhez is.

Az ehhez hasonló, látszólag kis, kiigazítások azonosítása igen fontos, hiszen a természet összetett rendszerében komplex reakciókat válthatnak ki. A madárfajok megváltozott szaporodási periódusa átalakíthatja előfordulásukat, befolyásolva ezzel a teljes ökoszisztéma kapcsolati hálóját.